Bírók aknamunkája a Soros-hálózattal
Tagadta az Országos Bírói Tanács, hogy bepanaszolták Magyarországot az Európai Bizottság támogatásával működő – és Soros György szervezeteivel is kapcsolatban álló – Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatánál. Ugyanakkor utóbbi szervezet elnökének, Kees Sterknek a szavaiból kiderül: az erősen kormánykritikus tanácsot támogatnák a széles körű jogállamiságra vonatkozó érzékenyítésre.
2018. június 20. 11:06

Közleményben tagadta tegnap az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy feljelentették Magyarországot az Európai Bizottság támogatásával működő Igaz­ságügyi Tanácsok Európai Hálózatánál (ENCJ).

A szervezet azt állítja, a Reuters erről szóló híradása alaptalan. Kikérték maguknak azt is, hogy hazaárulónak nevezte őket egy lapinterjúban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, továbbá azt hangoztatták, hogy az ENCJ vezetőjét, a frissen megválasztott Kees Sterket udvariassági látogatásra hívták.

Sterk ehhez képest azt állítja, hogy azért érkezik Magyarországra, hogy jobban megismerje az OBH-val és a közigazgatási bíróságok tekintetében valószínűleg a kormánnyal is szemben álló OBT tagjait, és tájékozódjon a magyarországi helyzetről.

Kees Sterk tájékozódni akar a magyarországi helyzetről Fotó: Facebook

A holland bíró erről a Népszavának nyilatkozott, azt fejtegetve: bár az ENCJ nem tud közvetlenül beavatkozni egy országban, segítséget viszont képes nyújtani a hozzá forduló szervezeteknek „az irányelvek és normák érvényre juttatásában, problémáik megoldásában”.

A cikkből kiderül, hogy a bírói tanács és az ENCJ kapcsolata kölcsönösen hasznos lehet: az OBT számára a hálózat valamiféle védelmet jelent, az ENCJ pedig ezért cserébe felhasználhatja a tanácsot saját és végeredményben Brüsszel akaratának érvényre juttatásában.

Erre Sterk mutatott rá, amikor hangsúlyozta: az egyes országok igazságügyi tanácsainak például oly módon kell a jövőben nagyobb szerepet vállalniuk a hatalmi ágak közötti egyensúly megszilárdításában és a bíróságok helyzetének megerősítésé­ben, hogy elmagyarázzák a független ítélkezés szerepének a fontosságát a jogállami viszonyok között.

Sterk tervei szerint a jövőben nagyobb szerepet kapó igazságügyi tanácsok a nyilvánosság minden fórumán segítenék a társadalom „tájékoztatását”, és „ az európai értékekre nevelnék az embereket” – vagyis érzékenyítenének –, akár oly módon is, hogy a bírák iskolákba látogatnának, és elmagyaráznák a gyerekeknek, miért fontos a bíróságok függetlensége a demokráciában.

A Népszava felidézte az ENCJ állásfoglalását Lengyelország igazságügyi reformjáról, amely szerint Varsó a magyar gyakorlatot másolja. Sterk a lapnak úgy fogalmazott: – Ez riasztó, és hatással lehet a lengyel igazságszolgáltatásnak az európai jogi közösségen belüli helyzetére és az iránta megnyilvánuló bizalomra.

A Soros Györgyhöz becsatornázott Helsinki Bizottság lengyel divíziója egyébként jó kapcsolatot ápol az ENCJ-vel, folyamatosan tájékoztatja azt a lengyel igazságügy megújításáról, amit – a tanácshálózathoz hasonlóan – az unió is hevesen támad.

Korábbi tudósítások szerint az ENCJ-nek Magyarországon is Soroshoz köthető kapcsolata Halmai Gábor, aki a CEU egyik tanszékének alapítója és a liberális holdudvar oszlopos tagja. Az ENCJ tehát nemcsak Brüsszelhez, hanem Soros elvbarátaihoz is kötődik, kritikai észrevételei gyakran megegyeznek a milliárdos által finanszírozott jogvédőkével.

Úgy tűnik, mintha az OBT a hálózattal összehangolva végezné aknamunkáját: például Vadász Viktor, a tanács egyik tagja már használja a nyilvánosságot a kormánnyal vagy éppen az OBH-val szemben kritikus üzenetek terjesztésére: a bíró angolul tweetel és osztja meg nemcsak saját, hanem a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Pardavi Márta vagy az egykori SZDSZ-es Léderer András ilyen jellegű üzeneteit.

A testületben szerepet vállal Darák Péter, a Kúria elnöke is, akinek része volt abban, hogy a Fideszt megrövidítették egy országgyűlési mandátummal, egy másik tag, Vasvári Csaba pedig a 2006-os rendőrattak vérbírója titulusra tett szert az áldozatok között.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó