Liberálisok: Június 20-a a magyar történelem szégyenfoltja
A magyar kormány éppen június 20-án, a menekültek világnapján fogadtatja el az Országgyűléssel a Stop Soros törvénycsomagot, amely nem pusztán megbélyegzi, de büntetéssel, börtönnel is fenyegeti azokat, akik segíteni próbálnak a valóban segítségre szoruló menekülteknek. Vajon ez véletlen egybeesés, vagy a cinizmus az egyértelmű jele egy magát kereszténynek valló, "régi típusú kereszténydemokráciát" építő kormánytól? Annak az országnak a kormánya szavazza meg ezt a szégyenteljes törvényt, amely ezeréves államiságának egyik büszkesége az idegenek melletti kiállás, erre Szent István királyunk is egyértelműen felhívta a figyelmet (vö: Szent István levele Imre herceghez). Annak az országnak a kormánya szavazza meg ezt a törvényt, amely történelme során többször is rászorult arra, hogy menekülő honfitársait tárt karokkal, nyitott szívvel fogadják be más országok.
Június 20-át az ENSZ iktatta be a naptárba a menekültek világnapjaként, a genfi egyezmény aláírásának (1951. július 28.) ötvenedik évfordulójára. Ezt az egyezményt Magyarország is aláírta, annak alapjaihoz azonban már régóta nem tartja magát a Fidesz-kormány. A törvénycsomag megszavazásával június 20-a a magyar történelem szégyenfoltjává fog válni. Az a nap lesz, amikor egy abszolút hatalomra törő kormány végleg maga mögött hagyja a humanitás minden elemét. Az a nap lesz, amikor a magyar kormány büszkén fordít hátat a szolidaritás érzésének.
A Liberálisok szerint a magyar társadalom közös felelőssége, hogy megvédjük a civileket, azokat, akik ellen elemi támadást intézett a kormány. Közösen kell kiállnunk azokért a menekülteket segítő szervezetekért, amelyek a magyar állam munkáját végzik el a magyar állam helyett. Együttes ellenállással, annak minden lehetséges törvényes eszközével, ha kell, polgári engedetlenséggel kell fellépnünk az egyre embertelenebbé váló hatalommal szemben.
Megkezdte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. Az ellenzék újabb ellenállást és performanszot hirdetett. A Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a DK politikusai kivonultak az ülésteremből, a parlamenti munkát azonban nem tudták megakadályozni.
Korábban gazdasági és társadalmi kérdések mentén volt tapasztalható megosztottság az uniós országok között, napjainkban értékbeli, ideológiai kérdések is felszínre törtek.