Az alapjogi jogalkotás a rendszerváltás éveiben
A kötet szerzői: Kukorelli István és Tóth Károly.
2018. június 25. 17:25

„Az 1989-90-es békés alkotmányos rendszerváltozás egyik jellemzője az volt, hogy abban nem született önálló emberi jogi deklaráció. A forradalmibb típusú alkotmányozásokban az emberi jogok adott nemzeti együttese önállóan jelent meg és deklaráció jellegét megőrizve vált az alkotmány szerves részévé. (...)

Nem lehet véletlen, hogy az alapjogok köréből a rendszerváltás forgatagában mindenekelőtt a politikai részvételi jogok (a választójog, a népszavazás) és a politikai szabadságjogok (gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás-és sajtószabadság, lelkiismereti-és vallásszabadság) kodifikációja merül fel írásaikban az egyén szabadságával és méltóságával egyetemben. Ez történt Magyarországon is 1989-ben a történelem diktálta, folyamatos, sokszor véletlenszerű alapjogi törvényhozással. (...)

Hálásan köszönöm a két szerzőnek ezt a munkát, mely a kortársak számára újra megeleveníti ezt a korszakot, a fiatalabb generációk számára pedig segít megérteni azt, hogy miként alakult ki a mai politikai és jogi valóság. Mert ez a kötet kétségtelenül nekünk, a mának szól. Kukorelli Istvánnak az egyházügyi törvény viszontagságaiból levont tanulságát némileg átalakítva, azért, hogy tanuljunk a történelmünkből.” Paczolay Péter

A kötetet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában, 2018-ban jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.

gondola
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Több a gyógyult, mint az ismert fertőzött
    A gyógyultak száma már sokadik napja jóval magasabb az aktív fertőzöttekénél. A koronavírus-járvány kezdete óta 3771 igazolt koronavírusos pozitív beteget tartanak számon, közülük 1436-an aktív fertőzöttek és 1836-an már meggyógyultak a betegségből. Az elhunytak száma 499.
  • Őszödi beszéd: Majdnem forradalom lett belőle
    14 éve Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek.
  • Balassi, a kortárs
    Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni.
MTI Hírfelhasználó