Nem független az OBT
A bírói tanács több tagja kormányellenes politikai tevékenységet folytat.
2018. június 22. 09:41

Az Országos Bírói Tanács által hirdetett elvekkel ellentétben erősen megkérdőjeleződik a testület függetlensége. Több tanácstag Twitter-bejegyzéséből, valamint múltbéli viselt dolgaiból kiderül: a kormány ellen irányuló politikai tevékenységet folytatnak, emellett a nemzetközi közvélemény előtt igyekeznek lejáratni Magyarországot.

Bár szavaik szerint a bíróságok függetlenségét védik, éppen az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak függetlensége kérdőjeleződik meg Twitter-bejegyzéseik és múltbéli viselt dolgaik alapján. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája tagja volt annak a háromfős bírói tanácsnak, akik 2016 őszén előzetes letartóztatás alá helyeztették Budaházy Györgyöt.

Baloldali politikusokkal szemben azonban részrehajlónak tűnik a bírónő: 2011-ben ő szüntette meg a VII. kerület korábbi MSZP-s polgármestere, az egyebek mellett százmilliós csalással vádolt Hunvald György előzetes letartóztatását. Egy másik OBT-tag, Matusik Tamás, hazánkban az előzetes letartóztatásról írt értekezései révén szerzett magának „elismerést”.

Szaktudását olyan szervezetek szolgálatába állította, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Nyílt Társadalom Alapítvány. Egy interneten elérhető dokumentum szerint 2013 februárjában egy szakértői csoport találkozóján ő is részt vett. Ott úgy említik, mint a Helsinki magyarországi büntetőjogi reformmal kapcsolatos projektjének felkért szakértője.

Matusik – OBT-s tagtársához, Vadász Viktorhoz hasonlóan – előszeretettel használja a Twittert arra, hogy kormányról és az Országos Bírói Hivatalról (OBH) kritikus bejegyzéseket tegyen közzé, ezzel a bírói függetlenséget és a bírói intézmény méltóságát is sérthetik, és hazánkat is kedvezőtlen színben tüntetik fel.

Figyelemre méltó, hogy mindkét bíró csak tavasszal – a tanácsnak az OBH ellen indított támadásaival egy időben – kezdte használni a Twittert, s az ott közzétett angol nyelvű bejegyzéseikkel a nemzetközi közvéleményt kívánják befolyásolni.

A Twitteren át az OBH elnökét és az országot is támadják Fotó: MTI/Komka Péter

Hilbert Edit, az OBT soros elnöke már korábban is ismertté vált arról, hogy támadta az OBH elnökét, Handó Tündét, azonban panaszát az Alkotmánybíróság elutasította. Ez a hír már nem kapott akkora figyelmet, mint a panasz benyújtása.

Vasvári Csaba is a Handó elleni akciójával került a hírekbe tavaly ősszel, amikor beperelte őt – a Hilbert alá tartozó munkaügyi bíróságon. Az indította erre, hogy kétszer nem nyerte el az állást, amire pályázott, s szerinte ez hatalommal való visszaélés. Vasvári a 2006-os rendőri túlkapások áldozatainak elítélése kapcsán is hírnevet szerzett magának, főként azzal, hogy a gyakorlattól eltérően súlyos börtönbüntetéseket szabott ki. Emiatt többen is vérbírónak bélyegezték őt.

Az OBT elfogultsága abban is tükröződik, hogy tagjai kiket vesznek védelmükbe. Vadász Viktor például egy Twitter-bejegyzésében állt ki amellett a Fazekas Sándor mellett, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökeként még Gyurcsány Ferenc előterjesztésére kapott 2007-ben állami kitüntetést, amit részben a 2006-os „helytállásával” indokolt a bukott szocialista miniszterelnök. A „helytállás” azt jelentette, hogy a PKKB bírái számos tüntetőt tartóztattak le és ítéltek el koholt vagy hiányos bizonyítékok alapján – futószalagon.

Mint beszámoltunk róla, a tanács legutóbbi vitatható lépése az volt, hogy az Európai Bizottság támogatásával működő Igazságügyi Tanácsok Euró­pai Hálózatánál (ENCJ) panaszolta be Magyarországot. Bár az OBT ezt közleményben cáfolta, az ENCJ vezetőjét, a hazánk és Lengyelország igazságszolgáltatását többször is bíráló Kees Sterket a tanács „udvariassági látogatásra” invitálta.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó