Varga: biztonságos növekedés várható jövőre
A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a pénzügyminiszter szerdán, az előterjesztés parlamenti ismertetése során.
Utoljára frissítve: 2018. június 27. 11:12
2018. június 27. 10:30

Varga Mihály kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.

Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.

A tárcavezető expozéjában elhangzott: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok - hangsúlyozta Varga Mihály. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest.

Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik - hangsúlyozta -, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.

Számos szakpolitikai terület forrása emelkedik - hangoztatta Varga Mihály. Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetésre vonatkozó javaslat. Elmondta: a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye - folytatta Varga Mihály.

Jövőre valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A kormány lépéseket tesz azért is, hogy aki dolgozik, az jövőre is többet vihessen haza - emelte ki a miniszter. A jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulási adó- és járulékterheket - ismertette.

2019-től jelentősen bővülnek a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezmények. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot beruházásaikra. A kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.

Jövőre az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik - mondta el a miniszter. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adó mértéke is csökken.

A miniszter a közszolgálati dolgozók béremeléséről szólva új elemként említette az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályáját, amelynek jogszabályi hátterét ősszel dolgozzák ki. 2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, az egészségügyi szakdolgozók esetében 2019 novemberétől további 8 százalékos emelés várható.

A szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz. A helyhatóságok több mint 737 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett összesen 2750 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak - hangzott el.

A nyugdíjasok anyagi megbecsülése is a kormány célja, ezért várhatóan jövőre is lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére.

Varga Mihály arról is beszámolt, hogy uniós forrásokból jövőre összesen csaknem 2000 milliárd forintot fizetnek ki. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében a kabinet négyezer milliárd forintot fordít fejlesztések finanszírozására.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad, abban 24,7 milliárd forintos céltartalékot különített el a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés - tette hozzá -, itt fejlesztésre 40 milliárd forintos céltartalékot különítettek el.

D_KOS20180627002

Varga Mihály pénzügyminiszter, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (háttal,) Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (j2) beszélget a 2019. évi központi költségvetés általános vitája előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

ÁSZ: a javaslat hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2019-es költségvetés, kialakítása támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke a törvényjavaslat általános vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Hozzátette: az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kifehérítés révén kapott adóbevételeket az adók és járulékok további csökkentésére, további gazdaságfejlesztési intézkedésekre érdemes fordítani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy például az étkezőhelyi vendéglátásban 27 százalékról 18 százalékra csökkentett áfa után nem mérséklődtek az árak, hanem nőttek, vagyis az intézkedés jótékony hatását a végső fogyasztók nem érzékelték. Leszögezte: a forgalmi adó mérséklése hosszú távon nem jelent megtakarítást a lakosságnak, az államkasszának viszont azonnali és pótlandó kiesést okoz, ezért a forgalmi típusú adókat alapvetően nem csökkenteni kell, hanem a lehető legnagyobb hatékonysággal be kell szedni.

Domokos László hozzátette, a személyi jövedelemadó esetében - azzal együtt, hogy a 15 százalékos mértéke már jelenleg is nagyon alacsony - középtávon lehetőség kínálkozik a további csökkentésre.

Az elnök elmondta: a törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.

Az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott - ismertette Domokos László.

Közölte: a költségvetési javaslat - egy kivétellel - teljesíti a hiány- és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat, ugyanis az ÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapította, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

Domokos László elmondta: jövőre az államháztartás pénzforgalmi hiánya a javaslat szerint a GDP 2,7 százaléka lesz, a kormányzati szektor hiánya pedig a bruttó hazai termék előre jelzett értékének 1,8 százalékát jelenti, amely 0,6 százalékpontos javulást jelent a 2018-ra tervezett hiánymutatóhoz képest. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel a jogszabályi előírásnak - jelezte.

Domokos László kitért arra: a költségvetés 119,4 milliárd forint nagyságrendű kockázatot hordoz magában, ez azonban megfelelő intézkedésekkel kezelhető.

Kiemelte: a javaslatban a tartalékolás rendszere és a tartalékok mértéke megfelelő biztonságot nyújt a váratlanul felmerülő helyzetek kezelésére, a tartalékolás rendszere nagyban hozzájárul a Magyarország költségvetési gazdálkodásának stabilitásához.    

Az ÁSZ-elnök figyelmeztetett: bár Magyarország "gazdasági szekere most szépen halad", a közgazdasági törvényszerűségek és a jelenlegi világgazdasági folyamatok alapján előbb-utóbb szembe kell néznünk egy újabb kihívással, esetleg gazdasági válsággal. Szerinte ezért az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeivel tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is, amelyhez a költségvetésben is meg kell teremteni a megfelelő fedezetet.

Közölte: az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költségvetés tartalmazza azokat az elemeket, amelyek segítenek felkészülni egy jövőbeli gazdasági válságra, azonban felvetődik a kérdés, hogy képesek leszünk-e megszorítások nélkül átvészelni azt. Szerinte ehhez el kell érni a megfelelő versenyképességet - ösztönző csomagokkal - úgy, hogy a belső tényezők növekedése nem csökken. Célszerűnek nevezte, ha már most minél több jól előkészített beruházási tervvel rendelkezne az ország, amelyek válságos időszakban rendelkezésre állnának a gazdaság fenntarthatósága érdekében.

Domokos László elengedhetetlennek tartja a bürokrácia további csökkentését, ám szerinte az még további elemzésre szorul, hogy az állam mely területeken változtasson, illetve honnan húzódjon vissza. Meggyőződésem, hogy a gazdaság azon területein, ahol az állam jelentős jelenléte nélkül is egészséges, illetve elegendő a kereslet-kínálat nagysága, ott az állam részvételével indukált keresleti-kínálati túlfűtöttségre már nincs szükség - fogalmazott. Ugyanakkor jelezte: az nem magyar sajátosság, hogy nem igazán látszik, miként lehetne csökkenteni az állami szerepvállalást egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor aktív, erős, cselekvőképes államokra van szükség a biztonság érdekében.

Domokos László expozéja végén kitért arra is, hogy az Állami Számvevőszék 2011 óta folyamatosan növeli ellenőrzési folyamatának hatékonyságát, közel azonos munkavállalói létszám mellett az évente leellenőrzöttek számát háromszorosára növelte.

Bejelentette: 60 tapasztalt gazdasági szakembert ajánl fel a számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten, az üzleti szféra számára. Az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy 10 százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot. Ez közel 250-450 millió forint költségvetési forrást jelent járulékok nélkül, a megegyezés eredményétől függően.

Elhangzott az is, hogy az ÁSZ 100 millió forinttal csökkentette a dologi kiadásait, és mondott le erről az összegről a központi költségvetés javára.

KT: pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es büdzsé

A Költségvetési Tanács (KT) szerint pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.

Kovács Árpád, a tanács elnöke közölte, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot. Az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz - mondta.

A KT elnöke szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez - tette hozzá.

Kovács Árpád a hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte. Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztják - közölte.

Értékelése szerint a 2019-es költségvetés olyan, több éve tartó, emelkedő pályát leíró folyamatba illeszkedik, amelynek első markáns éve 2017 volt. A tanács szerint ugyanis a magyar gazdaság a 2017-ben elért 4 százalékos bővüléssel stabil, középtávon fenntartható növekedési pályára került - magyarázta.

Az idei makrogazdasági és államháztartási folyamatokról szólva emlékeztetett arra, a 2018-as költségvetést 4,3 százalékos növekedésre alapozták, és a különböző prognózisok is 4 százalék körüli értéket valószínűsítenek. A KT is négy százalék feletti gazdasági növekedést tart elérhetőnek - jegyezte meg.

Kovács Árpád magasnak tartotta a költségvetés idei első negyedévi pénzforgalmi hiányát, de tartható a 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerint számított hiánycél, mivel az eredményszemléletű, teljes kormányzati szektort lefedő egyenlegben az uniós támogatáselőlegeket és az áfavisszatérítést nem veszik figyelembe.

A jövő évi költségvetést értékelve azt mondta, a büdzsé a GDP 4,1 százalékos növekedésére épül, ez a háztartások fogyasztása volumenének 3,9 százalékos és a bruttó állóeszköz felhalmozás 9,5 százalékos bővülésén alapul.

Ez a növekedés meghaladja a különböző prognózisok által jelzett 2,8 és 3,2 százalék közötti GDP-bővülést - mutatott rá. A gazdasági növekedést befolyásoló külső kockázatként említette a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságait, a belső tényezők között pedig a keresetek és a fogyasztás várhatótól való elmaradását. Ezért szerinte a gazdaság tervezett bővülése a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető.

Kovács Árpád kitért arra, hogy a központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. Hozzátette: a tanács az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot azonosított, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.

Szólt arról is, hogy az állami kamatkiadások tovább csökkenhetnek a GDP 2,1 százalékára, ugyanis az államadósságon belül fokozatosan nő az alacsony hozamú eszközök részaránya. De a kibontakozó nemzetközi pénzügyi "turbulencia" némileg növeli az aktuális piaci hozamokat és ha ez tartós marad, akkor az erre tervezett előirányzat túlteljesülhet - részletezte.

A KT-elnök közölte, a jövő évi - a 2018-as tervezetthez képest 0,6 százalékponttal kisebb - 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél megfelel a maastrichti kritériumnak és a stabilitási törvény követelményeinek.

Beszámolt arról, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiányának mértéke, a GDP 2,7 százaléka még mindig jóval - 0,9 százalékponttal -  meghaladja az uniós módszertan szerint számítottat. A különbség jelentős hányada annak következménye, hogy az uniós programoknál továbbra is nagyobb az előlegfizetés, mint az EU-ból beérkezett támogatás - mondta, jelezve: a trend a későbbi években fordulhat meg, és ezáltal felgyorsulhat a GDP-arányos államadósság csökkentésének üteme.

Elmondta, a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy az államadósság-mutató csökkenése teljesíti az alaptörvényi követelményt. Emellett a törvényjavaslat megfelel azon uniós előírásnak is, miszerint három év átlagában az adósságrátának a 60 százalék feletti része egyhuszadával kell csökkennie - közölte.

Kovács Árpád kedvezőnek minősítette, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább csökken, mert ez jelentősen hozzájárul az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Azt mondta, a kormány a Költségvetési Tanács véleményére érdemi választ adott, megemelték a költségvetés tartalékát, számolnak a szociális hozzájárulási adó kulcsa további csökkentésének későbbre halasztásával. A kormány jelezte azt is, a költségvetés tartalmaz forrást a köz- és a kormánytisztviselők illetményének emelésére - tette hozzá.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó