200 éve született az édesanyák megmentője
Kétszáz éve, 1818. július 1-jén született Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, aki felfedezte, hogy a vérmérgezés kórokozóit a szervezetbe jutásuk előtt el lehet pusztítani (aszepszis). A bicentenárium alkalmával a kormány 2018-at Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánította. A Magyar Nemzeti Bank emlékérme-kibocsátással tiszteleg Az Anyák Megmentője előtt.
2018. július 1. 10:17

Egy németajkú budai család tabáni házában látta meg a napvilágot, az épület ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. Fűszerboltos apja kívánságára 1837-ben a bécsi jogi karra iratkozott be, de egy év múlva már az orvosi kar hallgatója volt. A bécsi és a pesti egyetemet felváltva végezve 1844-ben doktorált, 1846-ban sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett.

Johann Klein professzor bécsi szülészeti klinikáján tanársegédként szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák keserű sorsával, és felfigyelt arra, hogy az otthoni szülések során és a szegényeknek fenntartott klinikán sokkal kevesebb az áldozat, holott a szüléseket doktorok helyett szülésznők vezették le. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette kezét és a fertőzésbe belehalt, a boncolási jegyzőkönyvet olvasva tűnt fel neki, hogy az teljesen egybevág a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel.

Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt az igazán nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, márpedig seb minden szülő nő testén található.

Semmelweis volt az első, aki észrevette, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem olyan fertőzés következménye, amelyet az orvos keze terjeszt. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak előírta, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerrel – klórmeszes vízzel – hosszú ideig mossanak kezet. Ezzel nagyon sok ellenséget szerzett, mert kollégáit mélységesen sértette a feltételezés, hogy ők okoznák a betegek halálát. A módszer azonban működött, a gyermekágyi láz előfordulása Semmelweis osztályán 18 százalékról alig két százalékra csökkent.

Semmelweis felfedezését nem publikálta, inkább levelekkel árasztotta el Európa szülészeit, akik közül sokan felháborodva utasították vissza a magyar orvos „zaklatását”. Az értetlenség elkeserítette és haragra gerjesztette, de nem a becsvágy fűtötte, dühe a fiatal nők sokaságának megelőzhető és értelmetlen halála miatt támadt fel. Az 1848-as forradalmak után a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak a „kényelmetlen” magyartól, akinek barátai kiharcoltak ugyan egy magántanári állást, de a szülészetre többé nem tehette be a lábát.

Csecsemők és édesanyák milliói köszönhetik életüket a tudós professzornak Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A csalódott, a támadásokba és áskálódásokba beleunt Semmelweis 1850 végén Pestre költözött, ahol 1851-ben a Rókus kórház főorvosának nevezték ki, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1855-ben a szülészet és nőgyógyászat professzora lett a Pesti Tudományegyetemen, hazánkban ő végzett először petefészek műtétet, és az elsők között császármetszést. Kiterjedt praxist épített fel, megnősült, gyermekei születtek, az önkényuralom időszakában lelkes hazafiként munkálkodott.

A gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről csak 1858-ban közölt hosszabb cikksorozatot az Orvosi Hetilapban, 1861-ben adták ki német nyelven monográfiáját A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése címen. Elveit azonban még a legkiválóbb orvosok közül is csak kevesen fogadták el, ezért életének utolsó öt évében ingerlékennyé vált, unos-untig ismételgette igazát, önvád is kínozta, gyilkosnak tartotta magát, aki tudtán kívül anyák halálát okozta.

A megromlott idegzetű orvost felesége 1865 nyarán fürdőterápia ürügyével Bécsbe csalta, és ott a döblingi ideggyógyintézetbe zárták, ahol Széchenyi István töltötte utolsó éveit. Itt halt meg 1865. augusztus 13-án, negyvenhét éves korában, halálának körülményei máig vitatottak. Okként felmerült egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzés és az ebből eredő agysorvadás, de a kegyetlen bántalmazás is, amellyel a kor szokásai szerint „kezelték”. A boncolási jegyzőkönyv és a csontokon végzett vizsgálat szerint a jobb kezén kialakult csontvelőgyulladásból eredő vérmérgezésben hunyt el, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte.

Már nem érte meg, hogy az antiszepszis elve Londonban az elsőségét elismerő Lister, majd Pasteur révén Párizsban és végül Bécsben is diadalmaskodjon, tanításából, ahogy ő kívánta, gyakorlat legyen.

Hamvait 1891-ben szállították haza a Kerepesi úti temetőbe, ahol 1894-ben díszes síremléket kapott, majd 1929-ben a művész-író parcellába helyezték át. Maradványait 1963-ban negyedszer is exhumálták, hogy a halálának okát tisztázó vizsgálatokat elvégezzék, és 1965-ben helyreállított és múzeummá berendezett szülőházának kertjében temették el.

Csupán 47 évet élhetett az Anyák megmentője Fotó: mta.hu

Stróbl Alajos által készített szobra 1906-tól az Erzsébet téren állt, 1948 óta a Szent Rókus Kórház előtt látható. Halálának centenáriumi évét az UNESCO Semmelweis-emlékévnek nyilvánította, az UNESCO 2013-as döntése értelmében Semmelweis a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumai a világemlékezet részét alkotják. A magyar orvostudomány kiemelkedő alakjának nevét viseli a budapesti orvostudományi egyetem, szobra a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében az orvostudomány legnagyobb hatású kiválóságai között áll.

Születésnapja a magyar egészségügy napja, ekkor adják át a Semmelweis-díjat és a szakmai elismeréseket.

A Semmelweis-emlékév június 5-i megnyitóján Áder János köztársasági elnök kiemelte: az aszepszis felismerésének fontossága, a módszeres megelőzés szemlélete újraírta az orvostudományt, minden kezelés, beavatkozás kiindulópontja lett.

Emlékérmével tiszteleg a 200 éve született Semmelweis Ignác előtt az MNB

Emlékérme-kibocsátással tiszteleg a 200 éve született Semmelweis Ignác előtt a Magyar Nemzeti Bank, amely 10 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét ad ki az „anyák megmentője” tiszteletére szervezett ünnepi tudományos ülés keretében szombaton, a Semmelweis Egyetemen.

Az emlékérmék a Semmelweis-emlékév keretében jelennek meg – közölte az MNB pénteken az MTI-vel.

Mindkét érme azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésükben különböznek: előlapjukon Semmelweis Ignác félalakos portréja látható kézjegyével és ruházatába rejtve az 1818-1865 évszámokkal, amelyek Semmelweis Ignác születési és halálozási évére utalnak. Itt találhatók a kötelező alaki kellékek is; a 10 ezer és 2 ezer forint értékjelzés, a Magyarország felirat, valamint a különleges biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel.

Az érmék hátlapján az az elképzelt kórházi jelenet elevenedik meg, amint előtérben a híres magyar orvos klórmésszel fertőtleníti kezét, háttérben pedig egy édesanya dajkálja gyermekét. A Semmelweis által felfedezett és bevezetett klórmeszes kézfertőtlenítés gyakorlata kiemelt szerepet kap az érmén a klórmeszet tartalmazó üvegcse és a kézmosás körül futó tükörfényes körvonal révén – olvasható a közleményben. A felső köriratban olvasható Semmelweis-emlékév 2018 felirat utal a kibocsátás apropójára, az évszám egyben verési évszámként is funkcionál.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, széle recézett. A 10 ezer forintos változat ezüstből, míg a 2 ezres réz és nikkel ötvözetéből készült, mindkettőből öt-ötezer darab készíthető. Az ezüst érme három hónapig, a színesfém időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg hétfőtől. Az érméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte.

A Semmelweis-érmék Magyarország törvényes fizetőeszközei, de elsődleges szerepük inkább a figyelemfelhívás, az ismeretterjesztés, valamint a tisztelgés az egyik legismertebb magyar előtt, aki felfedezésével a sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.

MTI
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó