Szemtől-szembe
Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége van a menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számít. E héten sem okoztak csalódást, minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.
2018. július 4. 01:32

Mikor kapnak elrettentő büntetést az állatkínzók?

FÜLÖP ERIK, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt években a Jobbik számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy elkeserítően nagy a baj az állatvédelem területén. Viszont a napokban több bestiális eset is újra ráirányította a közvélemény figyelmét arra, hogy a Btk. állatkínzásra vonatkozó szabályozása közel sem elégséges.

- A Bács-Kiskun megyei Helvécián brutális módon lefejeztek egy kutyát, míg Zuglóban egy felismerhetetlenségig megcsonkított kutyatetemet dobtak ki. Sajnos azonban csak az állatbántalmazások egy része kerül napvilágra és kap nagyobb médiafigyelmet ,- de vajon hány és hány naponta megtörtént kínzás vagy bántalmazás történik, amiről szinte fogalmunk sincsen?

- Tragikomikus és a jelenlegi szabályozás súlyos kritikáját mutatja, hogy a legkegyetlenebb állatkínzások elkövetőit a Btk.-szabályozásunk alapján maximum 3 év szabadságvesztés büntetésre ítélheti a bíróság. A gyakorlatban pedig sajnos azt tapasztaljuk, hogy az állatkínzók, az állatgyilkosok az esetek többségében csak felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaphatnak. Elkeserítő, hogy szinte alig van olyan eset, amikor valóban letöltendő büntetést kapnak az elkövetők, viszont még elkeserítőbb, hogy ezekben az esetekben is egy-egy brutális állatgyilkosnak csak néhány hónapra kell börtönbe vonulnia. Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy a jelenlegi szabályozásnak nincs semmiféle komoly visszatartó ereje, amely megfékezné az állatkínzókat! Ezért kérdezem az államtitkár úrtól:

- Mikor akarják szigorítani a Btk. állatkínzásra vonatkozó szabályozását?

- Mikor és milyen intézkedésekkel próbálják megreformálni végre az állatvédelmi rendelkezéseket?

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Éppen ez a kormány volt az, amely 2010 után szigorította a büntető törvénykönyvnek az állatkínzásra vonatkozó tényállását, és akkor alakult ki a 2, illetve 3 év kiszabható börtönbüntetésnek a mértéke; az emberölés 5 éves alapesetével összevetve, azt hiszem, arányaiban kifejezi azt, hogy súlyosan büntetendő minden ilyen cselekmény.

- De hogy az alkalmazásról is néhány szót ejtsünk: a Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa április 6-án 8-8 hónap börtönbüntetésre súlyosbított két vádlott esetében állatkínzás bűntette miatt első fokon kiszabott 4-4 hónap fogházbüntetést, és ezt gyakorlatilag amiatt, mert olyan kegyetlenséggel tartottak egy kutyát. Április 10-én az Egri Törvényszéken mint visszaesőt jogerősen 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítéltek egy elkövetőt, igaz, 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztették. A Veszprémi Járásbíróság 2017. szeptember 4-én 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt egy elkövetőt, aminek a végrehajtását 2 évre felfüggesztették. A Szegedi Törvényszék 2017. december 20-án 2 évre mindkét vádlottat szintén egy állatkínzási ügyben elítélte, amelyet próbaidőre 3 évre felfüggesztett.

- Látható, hogy az a törvényalkotási folyamat, amely szigorította az állatkínzásnak a büntetési tételeit, a bíróságok gyakorlatában is most már egyre jobban érvényesül. És nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a társadalmi szemléletformálás, a nevelés, az állattartás körülményeinek az ellenőrzése legalább olyan fontos tényezők, mint a végső érv, a büntető törvénykönyvnek az alkalmazása. Kérem, hogy fogadja el a mi véleményünket! (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy csökkenjen a szociális intézmények várólistája?

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Államtitkár Úr! A szociális portál adatai szerint több mint 30 ezren állnak sorba, hogy bekerülhessenek valamilyen szociális intézménybe, a legtöbben a bentlakásos idősotthonokba, mintegy 24 ezer ember vár a sorára. A legszomorúbb a helyzet Budapesten, hiszen itt több mint 5 ezren, de Pest megyében is 2100-nál többen állnak sorba. Vidéken hasonló a helyzet, bár ott sokkal, de sokkal kevesebb a férőhely, mint a fővárosban. A szakellátásokat illetően meg kell említeni a bentlakásos pszichiátriákat, ahol több mint 2200-an, a fogyatékos intézményekben is közel 2 ezren, de még a szenvedélybetegek ellátóintézményében is több mint 500-an állnak sorba.

- Államtitkár Úr! Én azt látom, hogy az intézményi térítési díjak borzasztóan magasak, hiszen 70 és 150 ezer forint közé tehetők azok az összegek, amelyeket elkérnek egy-egy adott személy esetében, és a legtöbb idős embernek sajnálatos módon a nyugdíja nem éri el ezt az összeget, hiszen az öregségi átlagos nyugdíj összege nem érte el a 130 ezer forintot, ebből következően pedig a törvény azt írja elő, hogy a mindenkori nyugdíj - természetesen itt a kliensről van szó, aki bekerül egy ilyen intézménybe - 80 százalékáig kérhetnek térítési díjat. Nem látom, hogy a szülőtartás intézménye megoldást jelentene erre a problémára, mert nagyon sok hozzátartozó éppen azzal küszködik, hogy a saját gyerekeit vagy önmagát el tudja tartani. Éppen ezért kérdezem az államtitkár urat:

- Mit tesznek annak érdekében, hogy több bentlakásos idősotthoni férőhely épüljön, mint stadionban ülőhely?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az elmúlt években is arra törekedtünk, hogy minél színvonalasabb ellátást kapjanak azok, akik valamilyen otthonban töltik a napjaikat. Pontosan azért hoztunk létre egy új kategóriát is, aminek Kelet-Magyarországon épül az első példája, hogy az ottani ápolásnak, a szakápolási központoknak egy új minősége jöjjön létre, tehát mindenki, aki rászorul, megkapja a kellő minőségű, akár magas minőségű ellátást is. Az  ön álláspontja viszont erről a kérdésről attól függ, hogy éppen kormányon van vagy ellenzékben. Mert amikor ön kormányon volt, akkor azt mondta, hogy emelt szintű bentlakásos intézményt működtetni piaci vállalkozás, itt mindenkinek ki kell számolni a költségeit meg a hasznát. (Korózs Lajos közbeszól.)...Ön sokallta az állami normatívát, és nemcsak hogy sokallta az állami normatívát, hanem az önök kormánya csökkentette is, az alapnormatívát 30 ezer forinttal, a kiemelt normatívát  pedig 100 ezer forinttal. Majd amikor megkérdezték öntől, hogy mi lesz így azokkal az emberekkel, akik nem jutnak ápoláshoz, akkor annyit mondott, hogy majd segítenek a szomszédok, a rokonok meg a barátok! Sőt, olyan kegyetlen mondatot is tudok öntől idézni, képviselő úr… (Korózs Lajos: Ezt már annyiszor hallottam, Bence! Hogy lesz férőhely?) hogy nem kell minden embernek, miután megöregedett, automatikusan idősek otthonába kerülni, erre nem lenne szükség, most viszont itt feláll, és ennek az ellenkezőjét kéri!

- Képviselő Úr! Mi minden embernek segíteni akarunk! Ami például a házi segítségnyújtást jelenti: óriási előrelépés volt, hogy míg 2010-ben 75 054 embernek tudtunk így segíteni, most már 90 989 embernek tudunk így segíteni. (Korózs Lajos közbeszól.)És azoknak a száma is, akik közreműködnek ezeknek az embereknek az ellátásában, növekedett, hiszen most már kétszintű, - egyrészről szociális segítés, másrészről személyi gondozás - a fajlagos támogatás.  Amit pedig nyújtunk, az 145 ezer forintról 210 ezer forintra emelkedett,  - ez is a bővebb ellátást szolgálja, meg az is, hogy jóval többen, 50 százalékkal többen gondoskodnak az idős emberekről. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mi a fontosabb: a lakosság vagy a Fidesz?

HAJDU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Budapest főváros XV. kerületét olyan kormánydöntés érte 2017 októberében, amikor is 78 millió forintot úgy kaptunk, hogy nem is pályáztunk rá, nem is volt ilyen kiírva, normatív módon se kaphattunk ilyet, mégis kaptunk, közterület-fejlesztés célra. Úgy döntött a képviselő-testület, hogy ezt a pénzt a rákospalotai Veresegyházi utca felújítására fogjuk felhasználni, meg kell toldani még 30 millió forinttal, és egy szép, gyönyörű utca jön létre, ahol egyébként fideszes több ciklus óta a helyi önkormányzati képviselő.

- Meglepetés akkor ért bennünket, amikor kaptunk egy újabb kormánydöntést. Ez arról szólt, hogy hoppá, nem abban az utcában építhetünk ebből a pénzből, hanem Újpalotán egy egyébként parlamenti szempontból ellenzéki önkormányzati képviselő, egy liberális képviselő körzetében, de parkot. Úgy döntött a kormány, hogy megváltoztatja az eredeti döntését, és címezte, tehát megcímezte, Veresegyházi utca helyett Száraznád utca. Úgy gondolom, ennek az volt az igazi érdeme és értéke, hogy április 8-án választás volt. László Tamás nevű úr itt ült még akkor országgyűlési képviselőként, és ő kapta ezt ajándékba. Neki Újpalotán volt ez nagyon fontos, és eldöntötte a kormány, hogy ott parkot kell építeni. Azt szeretném kérdezni államtitkár úrtól:

- Ki a fontosabb tulajdonképpen a kormánynak, a Fidesz vagy lakosság?

***

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Van egy bölcs, régi mondás: audiatur et altera pars! - hallgattassék meg a másik fél is! László Tamás most nem lehet itt, de én megkérdeztem a mai napon, felhívtam telefonon, hogy mi is az igazság ezzel az üggyel kapcsolatban. Nekem a következő tájékoztatást adta. (Korózs Lajos: Autentikusabb forrást is meghallgathatott volna!)

- Képviselő úr, ön állítólag demokrata, ha meghallgatna engem… (Zaj. - Az elnök csenget.)… megtisztelne. (Cseresnyés Péter: Állítólag!)Azt a tájékoztatást kaptam László Tamás korábbi képviselőtársamtól, hogy ő mint a Költségvetési bizottság tagja, javaslatcsomagot nyújtott be a Költségvetési bizottság a 2017-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslathoz, és ebben a Kikötő Ifjúsági Közösségi Sziget fejlesztésére tett javaslatot. A kormányhatározatban nem pontosan ez jelent meg, és ezt pontosította utólag a másik kormányhatározat. Erről egyébként László Tamás önt is tájékoztatta. Ön akkor nem emelt kifogást. Az embereket is tájékoztatta, méghozzá nekem megküldte most a sajtótájékoztató anyagát a Kikötő Ifjúsági Közösségi Sziget fejlesztésének kormányzati támogatásáról. Ez 2017. június 2-án történt ott, a helyszínen. Nem ismerem azt a helyszínt, de azt mondta nekem László Tamás, hogy ez egy elhanyagolt terület, mindenképpen célszerű a fejlesztése. Azt mondta, hogy az ott élők nem emeltek kifogást. Az ifjúság egyébként kifejezetten örült ennek.

- Én egyébként 20 évig voltam önkormányzati képviselő, két cikluson át alpolgármester is Pápa városban, és amikor kormányzati támogatást kaptunk bármilyen jogcímen, annak mindig örültem és megköszöntem. Abban bízom, hogy maguk is örülnek, az ott lakók és a fejlesztés alatt álló területet érintően is örülnek, elvégre az ott élők érdekeit szolgálja. Kérem, gondolkodjon el ezen a javaslaton és örüljön ennek a támogatásnak! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mi lesz veled Máré vára?

HOHN KRISZTINA, (LMP): - Államtitkár Úr! A kormány tagjainak hatályos feladat- és hatásköre értelmében fordulok önhöz a kérdésemmel. Az utóbbi években a kulturális örökség megőrzésére és az idegenforgalom fellendítésére született kormányhatározat a nemzeti kastélyprogram és a nemzeti várprogram felülvizsgálatáról, valamint a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030. Ezek végrehajtásához jelentős EU- és hazai fejlesztési források is társultak. Fontos volna, hogy a kormány az Országgyűlés előtt számoljon be kulturális örökségünk és a jórészt a nemzeti vagyon körébe tartozó értékeink - kastélyok, várak, hozzájuk tartozó földterületek és parkok - védelméről, a tulajdonviszonyaikban 2010 óta bekövetkezett változásokról, a lezárult és folyamatban lévő pályázatokról. Különösen azért, mert a korábban önálló, színvonalasan dolgozó műemlékvédelmi szakterület intézményrendszerét lefokozták, feldarabolták, ami aggályossá teszi a szakmai kompetencia és hatáskör alakulását éppúgy, mint a források helyes felhasználását és a szükséges helyreállítási munkálatok elvégzését.

- Államtitkár Úr! A hazai várak tekintetében is sok a teendő, nem könnyű a prioritásokat meghatározni. Az azonban érthetetlen, ami a nagy történelmi múlttal rendelkező magyaregregyi várral történik; ugye, Baranya megyében található. Évek óta zárva tartják, miközben a térség egyik kiemelkedő turisztikai vonzereje. Többéves levelezés során a Nemzeti Vagyonkezelő nem adott érdemi választ a bezárásra, illetve a ki nem nyitásra, pedig Máré vára körül számos helyi térségi vállalkozás, zöldút, strand, panziók, falusi vendéglátóhelyek, falusi szállásadók, éttermek vannak, amelyek fontosak a vidék fejlődése és a vidéki foglalkoztatás miatt. Államtitkár Úr!

- Mi a magyarázat az MNV Zrt. Máré vári gyakorlatára, és milyen intézkedés várható a probléma megszüntetésére?

- Mikor ad a kormány érdemi tájékoztatást az Országgyűlésnek a kastély- és várprogram végrehajtásáról?

***

TUZSON BENCE, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! Ami a kastély- és várprogramot illeti, valóban egy nagyon jelentős kulturális programról beszélünk, hiszen nagyon sok év, talán több mint húsz év telt el, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően igazán valós kastélyprogram, várprogram nem indult el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy ezeknek a kastélyoknak és váraknak a méltó helyét nem tudtuk elhelyezni Magyarországon. Azért fogalmazok így, hogy a méltó helyét, mert egy kastély felújítása vagy egy vár felújítása nem önmagában egy felújítási programot jelent. Ez egy nemzeti kérdés! Amellett, hogy a nemzeti kincseinket akarjuk megmenteni, ez üzenetértékű is.

- Üzenetértékű a jövő generációi számára, hogy hogyan mutatjuk be a múltat, hogyan mutatjuk be Magyarország történelmét, azaz mi az, amit látnak Magyarország történetéből. Ezért indult el a kastély- és várprogram már 2016-ban, és ennek keretében 19 vár és 20 kastély újulhat meg Magyarországon mintegy 57,5 milliárd forint értékben. Hét kastély esetében már a felújítások is elkezdődtek, tehát ott már a kivitelezés is folyamatban van, és van több kastély, vár, amivel kapcsolatban a felújítások előkészítés alatt állnak.

- Képviselő Asszony!  Ha megnézi a lezajlott felújításokat, akkor lehet látni, hogy az a változás, ami bekövetkezett, műemlékvédelmi szempontból is igen jelentős, de az ország szempontjából is, a látvány szempontjából is igen jelentős változást okoztak. Ha a diósgyőri várat megnézi, aminek a teljes felújítása még nem fejeződött be, mégis látványos változásról beszélünk, olyanról, amely az ország élete szempontjából rendkívül jelentős. Ezenkívül még 50 kastély és vár különböző programok keretében megújulhat Magyarországon, és ezen az úton tovább kell haladni.

- Ötezer vár és kúria van Magyarországon, aminek körülbelül 26 százaléka van állami tulajdonban. Gondoskodni kell ezekről, és folyamatosan haladva a legnevesebb és a legjelentősebb nemzeti emlékeket követően a többi vár felújítására is sort kell keríteni majd. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Milyen ütemben halad a Budapest-Hatvan vasútvonal fejlesztése?

DUNAI MÓNIKA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Nemrégiben tettük le a Budapest-Hatvan-vasútvonalszakasz korszerűsítését és az ehhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági rendszer kiépítését célzó beruházás alapkövét. A térségben élők nagy örömére szolgál ez a jelentős mértékű fejlesztés, amely közel 150 milliárd forint értékben három projekt keretében valósul meg, megújítva ezzel egy 53 kilométer hosszúságú, 14 állomásos szakaszt.

- A fejlesztés három, választókerületemhez tartozó megállóhelyet is érint: Rákoscsabát, Rákoscsaba-Újtelepet és Rákosligetet, illetve a vasútvonal egy újabb, rákosmenti megállóhellyel is bővülni fog. Különösen fontos a választókerületemben élők részére a vasút fejlesztése, hiszen addig, amíg a metró nem jön ki a XVII. kerületbe, Rákosmentén ez az egyetlen kötöttpályás tömegközlekedési eszköz, amely jelenleg is a leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak, hogy az ott lakók könnyen és gyorsan elérhessék a belvárost.

- A vasút fejlesztése mindig az emberek közlekedési lehetőségeinek könnyítését és komfortosabbá tételét jelenti. Szolgáljuk ezzel többek között a munkába és oktatási intézménybe járókat, a rokonaikhoz utazókat, a turistákat és a teherforgalomban részt vevő gazdasági szereplőket. Erre tekintettel kérdezem államtitkár urat:

- A tervezett ütemben halad-e a fejlesztés, a beruházás?

- Hol tart jelenleg a Budapest-Hatvan-vasútvonal fejlesztése, és milyen további munkálatok várhatók a vonalon?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! A Rákos-Hatvan állomások közötti vasútvonal fejlesztése keretében az érintett vasúti pálya 55 kilométer hosszan épül át a vonalvezetéstől függően 100-120-160 kilométer/órás pályasebességűre. Korszerűsítjük az állomásokat és a megállóhelyeket, öt különszintű közúti kereszteződés épül, több helyen alakítunk ki P+R parkolóhelyeket is, ahol az autókat ott tudják hagyni az autót használók és a későbbiekben a vonalat használni akarók. A kivitelezés az Isaszeg-Gödöllő állomások közötti egyvágányú forgalomkorlátozás mellett április óta zajlik. Június 1-jén megkezdődött a Rákos-Pécel és Aszód-Tura állomások közötti szakaszok kiépítése is.

- Képviselő Asszony! A módosított vasúti nyomvonalat kijelölő rendelet elkészítéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt a hatóság 2018 februárjában megadta. A határozat ellen fellebbezést nyújtottak be. A rendelet csak a határozat jogerőre emelkedése után fogadható el, amely a területszerzések előrehaladása szempontjából kockázatot jelent. A kisajátítás állása jelenleg 47 százalékos. A folyamat felgyorsítása érdekében a projektgazda Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. felvette a kapcsolatot az illetékes megyei kormányhivatalokkal. Aszód város korábbi tiltakozása a helyi jogszabály módosításának ügyében szintén késést okoz a területszerzési folyamatban. A Pest megyei állami főépítész által összehívott egyeztető tárgyalás után a módosítási folyamat azonban elindult.

- A pályaépítéssel egy időben zajlik a Rákos-Hatvan-vonalszakaszon az uniós szabvány szerinti biztosítóberendezés kiépítése és a vagyonvédelmi rendszer telepítése is. A tervezett ideiglenes forgalomba helyezési határidő 2020 negyedik negyedéve, jelenleg az engedélyezési terv készítése van folyamatban. A projekt Európai Unió által szabott véghatárideje rendkívül feszített, a tárca jelezte a beruházás 2022-ig való meghosszabbításának szükségességét az Unió felé. Az erről szóló hivatalos döntés 2019-ben várható. Természetesen pozitív elbírálásra számítunk, és ebben az esetben el fog készülni a vonal. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Merre tart a hajó?

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A Balatoni Hajózási Zrt. idén a 172. hajózási szezonját kezdte meg. A tradicionális vállalat a Balaton kiemelt üdülőkörzet meghatározó gazdasági szereplője, a térség egyik legnagyobb munkáltatója. A menetrend szerinti személyhajózás mellett tevékenységei közül kiemelkedik a kompközlekedés, valamint a több mint 700 millió forint árbevételt generáló, a Balaton körüli 11 vitorláskikötő üzemeltetése.

- Az elmúlt közel két évszázad alatt a társaság tulajdonosi köre, valamint az állami szerepvállalás mértéke több ízben változott. Jelenlegi tulajdonosai 4 milliárd forint értékű részvénnyel a Balaton-régió közforgalmú személyhajó-kikötővel rendelkező 21 önkormányzata, a legnagyobb tulajdoni részesedéssel, 44,21 százalékkal Siófok rendelkezik.

- Az idei hajózási szezon kezdetén a társaság vezérigazgatója nagy ívű fejlesztésekről beszélt. Többek között arról, hogy a kormány kiemelt balatoni programjának keretében több mint 12 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a társaságnál. A fejlesztésekhez, a minőségi szolgáltatásokhoz valóban többletforrásokra van szükség.

- Amennyiben a 12 milliárd forintos kormányzati forrás jegyzett tőke emelésével érkezik a társasághoz, úgy az állam tulajdoni hányada mellett az önkormányzati részesedés eltörpül, maradva Siófok példájánál, 17-18 százalékra esik, amely a továbbiakban gyakorlatilag semmilyen befolyást nem biztosít az önkormányzatok részére.

- Vajon beigazolódik-e a félelmünk, hogy a forrásjuttatás után az önkormányzatok háttérbe szorulnak, a nagy múltú hajózási vállalatot szétdarabolják, abból a nyereséges üzletágakat, kiemelten a gazdagok kedvenc időtöltését biztosító vitorláskikötőket kimentik kormányközeli vállalkozásokhoz?

- Merre tart a hajó? - Irány a privatizáció?

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Asszony! A nemzeti vagyont szétdaraboló privatizációs gyakorlat, az áron alul történő értékesítés a korábbi kormányok gyakorlata volt. Abban minden bizonnyal egyetérthetünk, hogy a turizmus nemzeti ügy, nemcsak azért, mert sikeres nemzetgazdasági ágazat, hanem azért is, mert a hazaszeretet egyik fontos terepe, és hogyha a turizmusról beszélünk, akkor a Balaton szerepe megkerülhetetlen, már csak azért is, mert egyre népszerűbb. Tavaly például a külföldiek 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. Ezt azért hozom fel, mert hogyha a balatoni turizmusról beszélünk, akkor a Balatoni Hajózási Rt.-nek kiemelt szerep jut, és a kormány minden segítséget megad a hatékony működéshez. Ehhez értelemszerűen több forrás kell. Ami a tőkeemelést illeti, ön erre utalt: a kormány márciusi határozata alapján a helyi önkormányzatok újabb haladékot kapnak, hogy teljesítsék a tőkeemelési kötelezettségüket jövő év január 31-éig. Ez egyébként idén márciusban járt volna le.

- Képviselő Asszony! Ha jól idézem fel, ön Siófok alpolgármestereként tevékenykedett, ezért szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Bahart, egyébként a helyi települések által is megválasztott vezetője nemrég arról beszélt, hogy a tulajdonosi kör nyitott az állami szerepvállalás elfogadására. Tehát a lényeg az, hogy mégiscsak arról vitatkozunk, hogy az állam milyen formán ad majd több forrást ennek a vállalatnak. Hogyha jól értem, akkor ön nem mindenben osztja ezt az álláspontot, ezt tudomásul is vesszük. Bárhogy is legyen, a kormány minden véleményt meghallgat, mert az a cél - és azt hiszem, hogy ez közös -, hogy egy olyan Balaton legyen, amelyre mindenki büszke lehet, de ehhez megfelelő színvonalú szolgáltatások is kellenek. Köszönöm, hogy meghallgatott! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó