Célkeresztben...
Hangzatos üzenetek váltották egymást. Az ellenzék bőszen ostorozta kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkedtek.
2018. július 7. 11:08

Fölöttébb harcos műfaj az interpelláció. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószólóját. Szerényen stilizálva,  egy-egy alkalommal  a szolidabb zajokat, bejkiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” legutóbbi szónoklataikat.

 

 

A villamosenergia-termelési módok közül, melyek a klímavédelmi célok elérésének alapvető pillérei?

ARADSZKI ANDRÁS: (KDNP): - Miniszter Úr! A Fidesz-KDNP-pártszövetség kormánya az alapvető nemzeti érdekeket szem előtt tartva az energetikában mindig is döntő fontosságúnak tartotta az állami szerepvállalás erősítését, hiszen így biztosítható a hazai villamosenergia-fogyasztók megfizethető és biztonságos áramellátásának jövőbeni garantálása. 2014. januári, Oroszország és Magyarország közötti államközi egyezmény - amit egyébként a parlament hagyott jóvá - értelmében a paksi telephelyen két darab, a legmodernebb 3+ generációs, VVR-1200-as atomerőműblokk fog a jelenlegi tervek szerint 2026-ig, illetve 2027-ig megépülni. Erre a projektre az Európai Unió is áldását adta!

- A kapacitásfenntartásra hazánkban mindenképpen szükség van, ugyanis az elmúlt időszakban éves szinten csaknem 30 százaléknyi import segítségével tudtuk biztosítani Magyarország áramszükségletét. Az idei évben az első öt hónapban az import mértéke elérte a 34,5 százalékot. Éppen ezért nemzeti érdekünk, hogy hazánkban a jövőben növeljük a termelő erőművi kapacitásokat, a hosszú távú, biztonságos áramellátás érdekében. Magyarország ennek érdekében támogatja a megújuló alapú villamos energia termelését is, hiszen az jelentősen hozzájárul hazánk klímavédelmi céljainak teljesítéséhez, az import csökkenéséhez és ezáltal a biztonságos ellátás megteremtéséhez.

- Miniszter Úr! A két új paksi blokk minden magyar érdekét fogja szolgálni. Ugyanakkor a Paks II. ellenzői szerint az atomenergia ideje lejárt, és a jövő kizárólag a megújulóké. Ezzel szemben a kormánynak az a helyes álláspontja, hogy mindkét energiaforrás alkalmas arra, hogy el tudjuk érni a klímapolitikai célunkat, amely klímapolitikai célok arra szolgálnak majd, hogy a globális éghajlatváltozás erősödését megszüntessük, illetve csökkentsük, és az időjárási jelenségeket is ezáltal, amelyek gyakran katasztrófát idéznek elő - ennek a hatásait is csökkenteni tudjuk.

- Mindenki látja, hogy például a mezőgazdaságban jelentős károkkal kell számolni az ilyen beruházások, megújuló- és atomerőművi beruházások nélkül, szaporodnak az erdőtüzek, egyes országokban az éghajlatváltozás miatt vízhiány léphet fel, és ennek nyomán menekülthullámok alakulhatnak ki. Éppen ezért a fenntartható fejlődésünk érdekében különösen elengedhetetlen, hogy a nemzetközi összefogás eredményeként megszületett párizsi klímavédelmi egyezményben foglaltak teljesülni tudjanak, hiszen a klímaváltozást is nagymértékben befolyásolják az emberiség energiafogyasztási szokásai, illetve az energiatermelés forrásai.

- Miniszter Úr! Ennek tükrében nyilvánvaló számunkra, hogy hazánknak létfontosságú a versenyképes, a klímavédelmi és ellátásbiztonsági céloknak is megfelelő villamosenergia-rendszer megléte. Mindezek alapján arról kérdezem:

- Mely villamosenergia-termelési módok fokozódó alkalmazásával lehet a párizsi klímavédelmi egyezményben foglalt célokat elérni?

- Mi a globális atomenergetika jövőképe?

- Hanyatlik vagy valójában lendületben van ez az iparág?

- A világon hol üzemel, épül vagy fog épülni a Paks II.-projekt keretében is megépítendő VVR-1200-as típusú blokk?

***

SÜLI JÁNOS, (tárca nélküli miniszter): - Képviselőtársam! A szén-dioxid-kibocsátás mértéke az elmúlt időszakban egyértelműen növekedett, soha nem tapasztalható mennyiségben. A klímaváltozással kapcsolatos negatív hatások kiküszöbölését csak úgy tudjuk végrehajtani, hogyha ezeknek a gázoknak a kibocsátását megakadályozzuk és visszafogjuk. Egyértelmű, hogy az ipari növekedés, a gépkocsi-közlekedés, az elektromos mobilitás is mind azt fogja eredményezni, hogy villamosenergia-termelés nélkül a fenntartható fejlődés nem biztosítható. Ezért a világ számtalan országában a törekvések azt igazolják, hogy másképp nem tudunk ennek a célnak megfelelni, csak atomerőművel és ha megújulóenergia-termeléssel próbáljuk ezeket a célokat kielégíteni.

- A megújulótermeléssel kapcsolatban kétféle gondunk van: az egyik az, hogy nem áll mindig rendelkezésre, a másik pedig az, hogy Magyarországon nem tudjuk raktározni, tárolni a villamos energiát. Ezért tulajdonképpen Magyarországnak nincs más lehetősége, mint az atomerőmű-bővítést folytatni, amiben 2009. március 30-án e Házban, 95,4 százalékos támogatással, akkor még négypárti megegyezésben született a döntés, hogy kezdjük meg ezt a munkát.

- A kérdés arra is irányul, hogy máshol építenek-e ilyen atomerőműveket, és alá tudjuk-e támasztani azzal, hogy ez egy nagyon fontos törekvése a világnak. El tudom mondani, hogy pillanatnyilag 58 hasonló erőmű építése van folyamatban, és ebből egyértelműen 48 a Pakshoz hasonló atomerőműblokkok tervezéséről, megépítéséről szól. Az is elgondolkoztató, hogy ezeknek a blokkoknak egy része mind Európát érinti, de az arab világot is. Tehát ott vitatkozni nem lehetne, hogy van-e napsütéses órák száma, van-e szél, hanem egyértelmű, hogy mind rendelkezésre áll, és mégis az Egyesült Arab Emírségek négy darab blokkot épít, az első blokk üzembe helyezése zajlik. Szaúd-Arábia is rendelt, 16 darab blokkra jelentette be az igényét, és ezt fogja tendereztetni. Tehát ezek is elgondolkodtatnak bennünket, hogy hogyan van az, hogy mi mindig ezekről negatívan beszélünk, és azokban az országokban, ahol pedig a napsütéses órák száma jóval több, mint nálunk, ott akkor a tendencia is az atomerőmű mellett szól. Köszönöm, hogy elmondhattam:  egyértelmű, hogy a világ számtalan részén azért építenek atomerőművet, hogy a klímavédelmi célkitűzéseket ki tudjuk elégíteni és fenn tudjuk tartani! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

ARADSZKI ANDRÁS: - Köszönöm miniszter úr válaszát, amit el tudok fogadni, mert az elmondottakból is látszik, hogy a magyar energiapolitika iránya, szerkezete, a kapacitások forrása összhangban van a világ tendenciájával. Ha hozzátesszük, hogy a párizsi klímamegállapodásban jelentős szerepet vállaló India és Kína is atomerőmű segítségével is tudja szolgálni a klímapolitikai célokat, akkor azt tudom mondani, hogy Magyarország jó úton van afelé, hogy az energiatermelés döntően dekarbonizált legyen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hajlandóak-e megbecsülni a családtagjukat otthon ápolókat?

STUMMER JÁNOS, (Jobbik): - Képviselőtársaim! Az ügy iránti nagy alázattal, de kellő határozottsággal kell beszélnünk egymás között az ápolási díj ügyéről. Nem azért állok ma itt, hogy önökkel vitatkozzak, hanem hogy szót emeljek azokért a családokért, akik havi 52 ezer forintot kapnak ezen a jogcímen. Nekem az a meggyőződésem, hogy ezek a családok nem csupán ennyit, hanem valódi megbecsülést érdemelnek. És nemcsak azért, mert jó családokként egymást a világon mindennél jobban szeretve, ha a helyzet és a sors úgy hozza, akkor egymásért a saját életüket adják zálogba, hanem azért is, mert egy tisztességes juttatás igenis kigazdálkodható lenne ebből a költségvetésből. Hogy a szándék megvan-e önökben, tisztelt államtitkár úr, csak ez itt a kérdés.

- Tudják, képviselőtársaim, amikor önök tegnap este álmukban egyik oldalukról a másikra fordultak, volt olyan magyar édesanya, nem is egy, aki ezen az éjszakán háromóránként felkelt, hogy a magatehetetlen gyermekét megfordítsa a saját ágyában. És amikor önök ma reggel a nyakkendőjüket kötötték vagy éppen sminkeltek, akkor volt olyan édesanya, aki a 18 éves lányát pelenkázta; volt olyan édesanya, nem is egy Magyarországon, aki szondával valami leturmixolt péppel etette meg tizenéves gyermekét.

- Államtitkár Úr! Ezek a családok minden hónapban, éppen negyedannyi pénzt kapnak ápolási díj címén, mint az önök benzinköltsége. 52 ezer forintot kapnak havonta! Nyomorult 52 ezer forintot ezért az emberfeletti szolgálatért, amit önként vállalnak. Ugye, önök szerint sincs ez így jól? Ezért arra kérem, hogy kétharmados felhatalmazással a hátuk mögött legyenek kedvesek első rendelkezéseik egyikeként megszavazni az ápolási díj megemelését, a minimálbérhez történő rögzítését!  Kérem, hogy adják vissza ezeknek a családoknak a becsületét, és ha ezt megteszik, akkor megtarthatják a sajátjukat is! 

- Államtitkár úr, megteszik-e ezt önök?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt kérdezte, hogy a kormányzatnak van-e szándéka segíteni ezen a területen. Ha ismerné az elmúlt évek tevékenységét, látná, hogy nagyon komoly szándéka volt a kormánynak, és nagyon komoly szándéka van, hogy a továbbiakban is emelje ezeknek az embereknek a támogatási formáját. Nemcsak azt tette, hogy az alapösszegű ápolási és az emelt összegű ápolási díjat emelte, hanem egy új kategóriát is bevezetett, amely tízezrek számára jelentett fontos anyagi előrelépési lehetőséget is. Ezzel a kiemelt ápolási díjjal magasabb összeghez juthatnak hozzá ezek a családok. Ha valaki 2010-ben a legmagasabb kategóriájú ápolási díjat kapta, és idén is, 2018-ban is a legmagasabb kategóriájú ápolási díjat kapja, akkor összességében 63 százalékkal kap magasabb összeget, mint amennyit 2010-ben kapott. Ez egy érezhető emelés. Nyilvánvalóan mi is tudjuk, hogy jó lenne ezeket az összegeket még nagyobb mértékben emelni, de, tisztelt képviselő úr, ne vitassa el, ne vitassa el senkinek a kormányoldalon a jó szándékát és a segíteni akarását akkor, amikor a legnehezebb állapotban lévőket valóban otthon ápolók részére egy 63 százalékos emelést hajtottunk végre. Bízunk benne, hogy a következő években sikerül ennél még magasabbakat is végrehajtanunk.

- Az is elkerülte képviselő úr figyelmét, hogy közben ezek az esztendők beszámítanak a nyugdíjévekbe, hogy egészségbiztosítási járulék is jár a munka mellé, amit otthon végeznek. Ez a mi tiszteletünk és megbecsülésünk jele, amit megtettünk, 2010 óta minden évben, minden költségvetési törvényben. (Varju László: Kevés!) ...Az is elkerülte a képviselő úr figyelmét - és a bekiabáló képviselők figyelmét is -, hogy ha valaki valóban a beteg gyermekét otthon ápolja lényegében egész életen, húsz éven keresztül, akkor a nyugdíj mellett 50 ezer forintos nyugdíj melletti juttatást is biztosítunk. Ezeket tettük az elmúlt esztendőkben, és bízunk benne, hogy a következő években a gazdaság teljesítménye nyomán tovább tudjuk emelni ezeket a tételeket, nem úgy, mint 2010 előtt, amikor az elődeink befagyasztották ezeket az összegeket.

- De nemcsak az otthonápolás, hanem a házi segítségnyújtás terén is igyekeztünk a rászorulók otthonában, a segítségre szoruló embereknek növelni a biztonságát. Éppen ezért míg 2010-ben csak 75 ezer ember, most már 90 ezer ember részesül ebben, és míg korábban csak 5700-an, most már 12 ezren ápolják őket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

STUMMER JÁNOS: - Államtitkár Úr! Nehezen tudom eldönteni, hogy ön most napszúrást kapott, vagy ennyire méltatlannak bizonyul a közhivatalához, merthogy ön félrebeszél! Nem csodálom, ha nem értette a kérdést, mert abban szerepelt egy szám, 52 800 forint.

- Államtitkár Úr! Úgy látszik, és biztosak lehetünk abban az eddigi pályája alapján, hogy önnek még ennyire kevés havi pénzzel nem volt dolga, de vannak olyan családok nagyon sokan ebben az országban, akik ennyi pénzből kénytelenek megélni az önök embertelen és felháborító politizálása, illetve kormányzása miatt! Nem fogadom el a válaszát! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

Az Országgyűlés  116 igen szavazattal, 47 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. (Közbeszólások a DK soraiból: Szégyelljétek magatokat mindnyájan!)

Hogy látja miniszter úr, lenne valami teendőjük a Dózsa György úti Általános Iskolában?

HISZÉKENY DEZSŐ, (MSZP): -  Államtitkár Úr! Mint ön előtt is ismert, a budapesti Dózsa György úti Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolában 2018. április 13-án rendkívüli esemény történt. A sajtóhírek egyrészt arról szóltak, hogy gyermekbántalmazás történt, másrészt arról, hogy az iskola igazgatója rendőröket hívott a 13 éves tanítványára. Szerinte a diák egy felelősségre vonást követően rátámadt és bántalmazta őt az irodájában. Az akkori eljárás során a mentők megvizsgálták a gyermeket is, és ennek kapcsán született egy rendőrségi feljelentés. A rendőrség tájékoztatása szerint büntetőeljárást folytat kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény gyanúja miatt. A tankerületi központnak az eseményekről hivatalos papírja és tudomása nincs. Elmondásuk szerint ők addig nem tudnak tenni semmit, amíg ez így van.

- Döbbenetes események, izgatott szülők, megalázott pedagógusok és riadt gyerekek. Az igazgató a helyén ül, a hangját sem hallani, nincs mondanivalója, és ez így van több mint 12 hete. Ilyenkor az szokott történni, hogy hírek kelnek szárnyra; hogy az igazgató már máskor is fenyegetett tanárokat, szülőket, és megütött gyerekeket. Az előző iskolában, ahol tanított, állítólag megpofozott egy gyereket, és ott megtiltották, hogy egyedül maradjon egy gyermekkel. Azt mondják, korábban egy nyírségi falu fideszes polgármestere volt, akit nem választottak újra - bizonyára nem véletlenül -, és az igazgatóságot kárpótlásul kapta. Személyét sem a tanárok, sem a szülők, sem az önkormányzat nem támogatta a kinevezésekor. Ekkor mindössze kétéves tapasztalata volt.

- A tankerületi központ szerint felajánlották a szülőknek, hogy ha valakinek sérelme van, az menjen be a központjukba és mondja el, de nem ment be senki. Nem értik, miért nem, pedig elmondásuk szerint még az elérhetőségeik is rajta vannak a honlapjukon. Segítek: azért nem ment be senki, mert nem bíznak bennük, mert hiteltelenek!

- A kerületi önkormányzat legutóbbi közmeghallgatásán viszont nyolc érintett mondta el, hogy Putnoki Zsolt nemcsak igazgatónak, de pedagógusnak is alkalmatlan, és ezen a fórumon 21 pedagógus jelentette be távozását az iskolából. Az is kiderült, hogy két nap alatt több mint húsz tanuló távozott az intézményből. A helyzet kétségbeejtő, a tanárok olyan ütemben menekülnek ebből az iskolából, hogy azzal csak a menekülő gyermekek száma vetekszik.

- Hogy látja, államtitkár úr: lenne valami tennivalójuk a Dózsa György úti Általános Iskolában?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a híresztelésekkel szemben én a tényekről igyekezzem önt tájékoztatni! Arról, hogy az elmúlt két hónapban milyen tanügyi, milyen munkaügyi, milyen gyermek- és ifjúságvédelmi, milyen törvényességi vizsgálatok voltak, amelyek teljes körűen igyekeztek minden tényt feltárni, amely esetleg a jogszabálysértést megalapozná vagy a jogszabálysértést kizárná. A tankerületi központ az elmúlt két hónapban több platformon is igyekezett a teljes tényállást feltárni. Azt el kell mondanom önnek, hogy 2018. július 2. napjának 10 órájáig egyetlenegy szülői, tanulói vagy munkavállalói panaszbejelentés sem érkezett ebben a témában a tankerületi központ tájékoztatása szerint.

- Képviselő Úr! Ön elmondta körülbelül a tényállást, egy szünetben történt felelősségre vonás miatti helyzetről van szó, amelynek kapcsán az igazgató rendőri intézkedést kért. A tankerületi központot ezt követően 2018. június 10-én arról tájékoztatta az intézmény vezetője, hogy az ezzel kapcsolatos nyomozást a rendőrség lezárta, egy határozattal megszüntette. Ugyanakkor van egy másik nyomozás, amelyet hivatalból indított a rendőrség, ez folyamatban van, ez jelenleg is tart, ennek az eredményét senki sem ismerheti.

- Ahogy említettem már, tanügyi, munkaügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi eljárás egyaránt folyt. Egy-két dátumot hadd ismertessek önnel, amelyeken a tankerületi központ arra törekedett, hogy a teljes tényállást és a teljes történéssort feltárja, minden esetben a jogszabályok messzemenő betartásával, arra törekedve, hogy mindenki tisztán lásson. Ebben a tankerületi központ és az igazgató is igyekezett közreműködni. 2018. április 26-án volt egy meghallgatás, amikor az iskola közalkalmazotti tanácsának tagjait, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőit, illetőleg a szülői szervezet vezetőit hallgatták meg. Ezen a meghallgatáson a tankerület beszámolója szerint konkrétumok nem merültek fel. Ezt követően május 3-án az intézményi tanács tisztázta a helyzetet. Itt is a tankerületi központból a szakmai igazgatóhelyettes részt vett, de konkrétumokat itt sem mondtak. Ezt követően május 7-én a szülői munkaközösséget is összehívta az igazgató a tankerületi központ kérésére, de itt sem mondtak el konkrét jogsértésre utaló tényeket. Ezt követően a negyedik meghallgatásra is sor került, amikor maga a tankerületi központ igazgatója ment el az iskolába és fogadóórát tartott. Ezen hat pedagógus jelent meg. Velük beszélt a tankerületi központ vezetője. Minden ott tanító pedagógusnak lehetősége volt erre elmenni ott, a helyszínen május 15-én, de egyik sem beszélt olyan körülményről, amely az ön által jelzett tényekre utalna. Ezt követően a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban egy nyílt közmeghallgatásra került sor. Itt, egy politikai testület meghallgatásán az ügy már nyilvánvalóan valamelyest politikaibb színezetet kap, de konkrét panasz vagy bejelentés itt sem érkezett.

- Képviselő úr azt a kifejezést használta, hogy hírek kapnak szárnyra. Nem mindegy, hogy hírek szárnyra kapnak vagy híreket terjesztenek! Az önkormányzat a beszámolók szerint igencsak élen járt abban, hogy ezt a helyzetet próbálja minél inkább élezni. Nem a helyzet megoldására, rendezésére, hanem az élezésére játszik! Összefoglalóan elmondhatom: nagyon széles körű vizsgálat volt. Több alkalommal volt lehetőség bármilyen konkrét panasz megtételére. A tankerület minden lehetőséget megadott, és minden esetben a törvényeket tartotta be. Ha bármikor, akár a most folyó eljárásban vagy máskor diszkriminációra, bántalmazásra utaló egzakt tények kerülnek napvilágra, akkor viszont biztos lehet abban, hogy a törvényes keretek között a tankerület meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

HISZÉKENY DEZSŐ: - Csak a pontosítások érdekében! Azt jelezte a tankerületi központ, hogy májusban átfogó vizsgálatra kerül sor az iskolában. A beígért májusi vizsgálatukkor - akár hiszik, akár nem - az iskolában a foglalkoztatás jogszerűségét vizsgálták átfogóan. Gratulálok! Az én megítélésem szerint ugyanis nem ezt a témát kellett volna átfogóan vizsgálni! Azt gondolom, hogy ha az igazgatónak becsületből, tisztességből nem jutott eszébe, hogy miközben egy ilyen vizsgálat zajlik az intézményében ellene, akkor kérje erre az időszakra a felmentését, akkor ezt önöknek az állam nevében kellett volna… (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így van!)… ezt az emberi hiányosságát az igazgatónak pótolni.

Egyébként az egész eljárás alatt azt tapasztaltuk, hogy az igazgató magatartása azt igazolja, morálisan is alkalmatlan igazgatónak és pedagógusnak is! Nem tudom elfogadni a választ! (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

Az Országgyűlés a választ 114 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Miért verték át a nyugdíjasokat?

GRÉCZY ZSOLT, (DK): - Államtitkár Úr! Az ön pártja annak idején ellenzékből folyamatosan hergelni próbálta a nyugdíjasokat a hivatalban levő kormányt ostorozva a nyugdíjasok állítólagos sanyarú helyzete miatt, és azt érzékeltetve, hogy hatalomra kerülésükkel, mint mindenkinek, a nyugdíjasoknak is jobban fog menni. Nos, a KSH immár közölte a nyugdíjakkal és a nyugdíjszerű ellátásokkal kapcsolatos 2017-es adatokat. Az önök kormányzásának első hét éve összevethető tehát a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok első hét évével a nyugdíjasok helyzetének tekintetében.

- Nos, akkor egy kis rostálás! Akkoriban érvényben volt a nyugdíjak svájci indexálása, az éves nyugdíjemelés nem az inflációhoz, hanem az infláció és a keresetek emelkedésének átlagához igazodott, ez pedig a nyugdíjasoknak bizony előnyös volt. A válságra való tekintettel a Bajnai-kormány kénytelen volt átmenetileg az inflációhoz igazítani a nyugdíjak éves emelését azzal, hogy kilábalván a válságból helyreállítjuk a svájci indexálást. Önöknek egyik első dolguk az volt, hogy ezt a törvényt megváltoztatták, fenntartva az inflációhoz igazodó emelést. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok bevezették a 13. havi nyugdíjat, és azt működtették is… (Moraj a kormánypárti padsorokból.)… igaz, ezt a Bajnai-kormány kénytelen volt megszüntetni, amit önök felháborodottan bíráltak…(Balla György: Gyurcsány Ferenc szavazatával!)Sőt a 2006-os kampányban önök még 14. havi nyugdíjat is ígértek! De hát Orbán Viktorról tudjuk: hazudott! Nyolcévi kormányzásuk után sincs 14. havi nyugdíj, sőt a 13. havit sem állították vissza.

- Államtitkár Úr! Mi bevezettük a nyugdíjkorrekciót a kilencvenes években nyugdíjba vonultak méltatlanul alacsony ellátásának kiigazítására. Önök 2010 óta az elmúlt nyolc évben ezt sem folytatták! A minimálnyugdíj összege a mi időnkben lépést tartott az inflációval. Az önök hét éve alatt ez az összeg egyetlen fillérrel sem emelkedett! Ellenben megnyirbálták a korhatár előtt nyugdíjazottak, a szolgálati nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok ellátását. Az utóbbiakat egyébként még összevissza is alázzák azzal, hogy rendszeres orvosi felülvizsgálatra kényszerítik őket, hátha kinőtt a hiányzó lábuk!

- Mindezek eredményeként a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások átlagos reálértéke csaknem kétszer gyorsabban emelkedett, mint az önök hét éve alatt. A mi hét évünk alatt az átlagnyugdíj közeledett az átlagkeresethez, az önöké alatt viszont távolodott tőle. Ezért aztán azt kérdezem államtitkár úrtól:

- Miért verték át a nyugdíjasokat, mit gondolnak, meddig lehet őket még az orruknál fogva vezetni?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Önök idestova már tíz éve magyarázzák azt, hogy miért vettek el minden magyar nyugdíjastól egyhavi nyugdíjat… (Vadai Ágnes: Nem magyarázunk semmit!) és tíz éve nem tudnak a nyugdíjasok szemébe nézni! (Arató Gergely: Mi tudunk! Csak ti hazudtok!)Most is mindenféle szóvirágokat használ a képviselő úr, hogy „kénytelen volt” meg „ideiglenesen”. Önök nem kénytelenek voltak és nem ideiglenesen, hanem itt fölálltak a parlamentben, és egyenként, név szerinti szavazással elvettek minden magyar idős embertől egyhavi nyugdíjat! (Közbekiáltások, zaj a kormánypárti padsorokban: Így van! Szégyen!)Azóta sem mernek a nyugdíjasok szemébe nézni, azért, mert önöknek nem a nyugdíjasok számítottak leginkább, hanem az, hogy az IMF, a Világbank meg Brüsszel mit vár önöktől! (Arató Gergely: A saját kormányotokról beszélj már, légy szíves!)És nem azon az úton jártak, mint mi, akik adót csökkentettünk… (Vadai Ágnes: Áfa!) és béreket emeltünk, mert a magyar emberekben bíztunk, és nekik akartunk kedvező törvényeket hozni, hanem elfogadták egy az egyben azt a receptet, amit önök Brüsszelből vagy a Világbanktól vagy az IMF-től kaptak. Politikailag is leléptek arról az útról, amit még önöknek, valamikor a kilencvenes évek közepén, Horn Gyula jelölt ki… (Arató Gergely: Ne nagyon vedd a szádra!)…amikor azt mondta önöknek, hogy a saját törzstámogatóikkal sosem szabad szembefordulni.

- Képviselő Úr! Fontosabb volt önöknek Brüsszel, a Világbank és az IMF kérése, semmint hogy a saját szavazóikra, a saját állampolgáraikra gondoltak volna! Ez volt az a pillanat, amikor végképp megfordult az emberek bizalma önökben, és mindenki szabadon láthatta, hogy nem az emberek érdeke a fontos önöknek. Nem Magyarország az első, hanem az, hogy az önöket támogató, médiának, különböző, elsősorban külföldi cégeknek és elvárásoknak megfeleljenek! Önöknek a külföldi minősítők a fontosak, nem pedig a magyar emberek érdeke! Azért vettek el egyhavi nyugdíjat minden magyar embertől… (Vadai Ágnes: Miért nem adtátok vissza!) mert nem a magyar emberek érdeke volt önök számára az első. Rekordot állítottak föl, negatív rekordot, hiszen a rendszerváltás óta senki sem csökkentette a nyugdíjakat! Volt, aki kisebb, volt, aki nagyobb mértékben emelte, vagy az infláció elvitte, de önök képesek voltak csökkenteni és azt gondolták, hogy ez segít a válságból való kilábalásban.

- Képviselő Úr! Ha nyugdíjasok iránti szolidaritásuk olyan magas fokú, esetleg Czeglédy Csabának is egy-két rosszalló megjegyzést tehetnének, hogy az idős emberek méltó munkadíját miért nem fizette ki? Őt viszont védik itt a parlamentben is, akkor nem fontos önöknek a nyugdíjasok érdeke? Ha összességében megnézi, hogy 2010 és 2018 között a nyugdíjakat mi mekkora mértékben emeltük, akkor azt láthatja, hogy 29,8 százalékos nyugdíjemelés volt Magyarországon. Ha megnézi, hogy ennek a vásárlóérték-emelkedése mekkora, akkor a normál fogyasztói kosár az inflációhoz mérten 10,1 százalékos, amúgy pedig 9,5 százalékos, ha a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz méri. Mi ez utóbbihoz mérjük. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke közel 10 százalékkal magasabb! Ha az önök időszakát idenéznénk nyilván az a töredékét sem tenné ki. S ahogy mondtam: senki más nem volt, aki elvett egyhavi nyugdíjat. Mi viszont biztosítottuk és a jövő évben is biztosítjuk azt, hogy a nyugdíjak megőrzik az értéküket! Ez 2010-ben nem volt egy olyan egyszerű vállalás. Ha megnézzük, hogy nyugdíjprémiumra mennyit fizetett ki a költségvetés, 24 milliárd forintot kapunk. Ugyancsak 24 milliárd forint volt a nyugdíj-kiegészítések összege, és a 2,7 millió nyugdíjas vagy időskori ellátásban részesülő számára kifizetett 10-10 ezer forintos Erzsébet-utalványok 81 milliárd forintot tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjemelésen felül 129 milliárd forintnyi juttatást adtunk az idős embereknek, amit önök soha nem tettek volna meg. S akkor még az Erzsébet-programról, az élelmiszeráfa-csökkentésről, a rezsicsökkentésről nem is beszéltem! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GRÉCZY ZSOLT: - Államtitkár úr szavai felértek egy beismerő vallomással. Nem mondta azt, hogy visszaadják a 13. havi nyugdíjat, holott nyolc éve ígérték ezt a nyugdíjasoknak! Ezenkívül Orbán Viktor 2006-ban, amikor már érezte, hogy el fog bukni egymás után másodszor, akkor beígérte a 14. havi nyugdíjat, de a nyugdíjasok azt sem kapták meg.

- Államtitkár Úr! A nyugdíjprémiumot, amiről ön beszél, azt még az MSZP-SZDSZ-kormány vezette be. Örülök neki, hogy azzal dicsekszik. A tényeket pedig ne felejtsük el: a mi időnkben a reálbérekhez közeledett a nyugdíjak értéke, most pedig csökken a reálbérekhez képest. Arra pedig különösen nem lennék büszke, hogy még a 27 százalékos áfával is el kell mennie a nyugdíjasoknak a közértbe, és ki kell tudni fizetni a világ legnagyobb áfáját, amit egyébként önök zúdítottak rá erre az országra. A választ nem tudom elfogadni. (Taps a DK soraiban.)

***

Az Országgyűlés a választ 114 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Miért áldozza be Paks és a multik érdekében a Fidesz kormány a vidéket?

CSÁRDI ANTAL. (LMP): - Államtitkár Úr! A villamosenergia-hálózat megfelelő kialakítása és működtetése nagyon fontos feladat. A fejlesztések azonban nem nélkülözhetik a megfelelően előkészített tervezést, döntést és megvalósítást. Úgy tűnik, ezen a téren súlyos problémák vannak, amit a hozzám beérkezett lakossági panaszok százai is alátámasztanak! Ezek nem egyedi sérelmek, hanem egy általános jelenségről van szó, amely alapján bármely állampolgárunk kerülhet hasonló helyzetbe.

- Az országos területrendezési tervről - Otrt. - szóló törvény határozza meg az ország műszaki infrastrukturális hálózatainak összehangolt térbeli rendjét, beleértve a villamosenergia-átviteli hálózatokat. A hatályos törvényben azonban nem szerepel az Albertirsa-Kecskemét 400 kilovoltos fejlesztési szakasz, sőt még az utóbbi hónapokban közzétett Otrt. módosításai sem. Mindeközben mostanra már másodfokon környezetvédelmi engedélyt szerzett a módosított, de továbbra sem elfogadható nyomvonal. Pedig 2018/2009-es kormányrendelet értelmében ez a vezeték országos elemnek minősül, amelyet az Otrt.-ben és például a Bács-Kiskun megyei területrendezési tervben is szerepeltetni kellene.

- Államtitkár Úr! A nyomvonal sok települést, több száz tanyát, Natura 2000-es területet érint, Csemő község ráadásul egyértelműen kifogásolta, hogy a beruházás a településrendezési tervben foglaltaknak nem felel meg. Erre csak azt a választ kapta, hogy igazodjanak ők, miközben az egészre felhatalmazást adó Otrt. ehhez szükséges törvényi szintű módosítására sem került sor. A környezetvédelmi engedély pedig csak némi kárcsökkentő előírást tartalmaz, miközben semmibe vették és szóvirágokkal magyarázták a helyi lakosok fellebbezésének indokait. Ők azért vállalták a tanyás térség saját erőből való fejlesztését, hogy példát mutassanak, mintagazdaságokat hozzanak létre, vendéglátó-kapacitást építsenek ki, miközben a fejük fölött döntést hoztak arról, hogy Kecskemét déli iparterület energetikai fejlesztése érdekében környezet-egészségügyi és számos egyéb szempontból vitatott közelségben 400 kilovoltos hálózatok futnak.

- Államtitkár Úr! Mi alapján történik az ország villamosenergia-hálózatának fejlesztése?

- Elég néhány befektetői igény, hogy felülírja a törvényes kereteket, a vidéki népesség érdekeit és erőfeszítéseit, és ezért még sok milliárd közpénzt is beáldoznak?

- Van-e bármilyen elképzelése önnek vagy a minisztériumának arra vonatkozóan, hogy a törvényesség és a helyi népakarat helyreállítása megtörténjen?

- Milyen újabb hálózatfejlesztési terveket terveznek 220, 400, 750 kilovoltos távvezeték-hálózatban az elkövetkezendő években?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A villamosenergia-ellátás egyik alappillére az ellátás biztonsága, az ágazati szabályozások is ennek megfelelőek. Alapvető érdek, hogy a magyar társadalom és a hazai gazdaság energiaigénye mindenkor a megfelelő színvonalon kielégítő legyen. Ez értelemszerűen azt feltételezi, hogy az ellátást szolgáló hálózati infrastruktúra-elemek fejlesztését megfelelő időben végrehajtsák.

- Képviselő Úr! Az európai gyakorlattal és szabályozási környezettel összhangban a Mavir Zrt. közcélú átviteli hálózatának fejlesztése alapvetően műszaki szükségszerűségeken alapul. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá a magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervét, amelyet a villamosenergia-hálózati engedélyesek a jogszabály erejénél fogva kötelesek megvalósítani. A folyamat célja, hogy a változó körülmények között, így különösen a villamosenergia-igény jelentős bővülése mellett is hosszú távon biztosítani lehessen a villamosenergiaellátás-biztonság európai szintjét. Ez igaz az említett Albertirsa-Kecskemét 400 kilovoltos távvezetékre is. E feladat folyamatos ellátása a mind az EU-ban, mind hazánkban jelentős kiterjedésű hálózati infrastruktúra üzemeltetését, fejlesztését teszi szükségessé. A jelenleg hatályos országos területrendezési terv is kifejezetten hivatkozik egy Albertirsa-Kecskemét között megvalósítani kívánt 400 kilovoltos távvezetékre. A fejlesztéseket a magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve tartalmazza, amely a Mavir Zrt. honlapján elérhető.

- Képviselő Úr! Nehéz lenne szó nélkül elmenni amellett, hogy ön szerint jelenleg Magyarországon a vidék feláldozása, beáldozása zajlik. Való igaz, hogy volt olyan nyolc éve Magyarországnak, amikor a vidéki magyarok csak másodlagos állampolgárnak számítottak a kormányzat számára. Ez a nyolcéves korszak a szocialista-liberális kormányzás nyolc éve volt! (Vadai Ágnes: Én is vidéki vagyok, kikérem magamnak!)Ezzel szemben ma azt tapasztalhatjuk, hogy a foglalkoztatás, a munkalehetőség visszaköltözött a vidékre, többek között az ipari parkok, gyárak, üzemek képében. Az ön által kifogásolt fejlesztés is amellett, hogy az adott térségben élő fogyasztók folyamatos és biztonságos ellátását szolgálja, az érintett vidék versenyképességét és foglalkoztatását is növeli.

- Képviselő Úr! A kecskeméti déli ipari park, amire utalt, hazánk egyik legfontosabb ipari központja, Magyarország gazdasági növekedésének motorja, továbbá a legmodernebb ipari technológiai megoldások az „Ipar 4.0” egyik első meghonosítója. E telephelyen jelenleg 2500 új munkahelyet teremtő beruházás folyik, nem szólva a beszállítói kapacitások megnövekedéséből fakadó jótékony hatásokról. A kormány tehát a vidéket nem feláldozza, hanem felzárkóztatja, támogatja,  biztosíthatja a  jövőjét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

CSÁRDI ANTAL: - Államtitkár Úr! A válaszából egy dolgot felejtett ki, az ott élő emberek egészségi szempontjait, az ott élő emberek életminőségét! Persze, belefért az ”elmúlt-nyolcévezés”, de arról felejtett el beszélni, hogy miért nem kérdezték meg az Albertirsa, Cegléd, Csemő környékén élőktől, hogy vajon ők mit szólnak ehhez a fejlesztéshez, hogy vajon az ő egészségüket biztosítja-e ez a fejlesztés?

- Államtitkár Úr! Az önök kormánya energetikai ámokfutásba kezdett, amiből mind az ország, mind az egyes beruházások által érintett lakosság csak rosszul jöhet ki. Éppen ezért a válasza elfogadhatatlan! (Taps az LMP soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Miért nem a munkavállalók, miért a munkáltatók terheit csökkenti a kormány, és tényleg lemondanak-e az 55 évnél idősebb munkavállalókról?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A Semmelweis-nap másnapján hadd kezdjem azzal, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll! Ezt mindannyian tudjuk, talán a kormányoldalon sem tagadják azok, akik magukat komoly embernek gondolják. Évente több száz milliárd forint hiányzik a rendszerből. A minimálnyugdíjat, azt a bizonyos 28 500 forintot pedig 2010 óta, amióta kormányoznak, egy fillérrel sem emelték, holott több százezer nyugdíjas él a létminimum alatt. Ezeket a rendszereket kellene a szociális hozzájárulási adóból finanszírozni! Mégis, úton-útfélen azt halljuk a kormánytól, hogy csökkenteni akarja az adóéket, de azt nem halljuk, hogy az egészségügyi vagy a nyugdíjrendszerbe irányítana át pluszforrásokat, hogy ezt az adócsökkentést ellensúlyozza. A kormány tehát úgy döntött, hogy nem érdeklik az egészségügyi rendszerben kínlódó betegek és dolgozók, nem érdeklik a létminimum alatt nyomorgó idős magyar polgárok. A kormány inkább csökkenteni akarja az adóéket!

- Hát jó, ha már önök ebben megingathatatlanok, akkor hadd hívjam fel arra szíves figyelmüket, hogy az adóék egyszerre jelenti a munkavállalót és a munkáltatót terhelő adókat. A szociális hozzájárulási adót a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra fogják csökkenteni, így közel 100 milliárd forinttal marad több a vállalkozásoknál. Azonban azt semmi nem garantálja, hogy ők ezt a többletet a dolgozói bérek növelésére fogják használni! Úgy tűnik, hogy ebből a kormányzati intézkedésből a munkavállalók semmit nem fognak észlelni. A kormányzat tehát ismét a tőke oldalára állt a munkásokkal szemben. Pedig megérdemelnék a magyar munkavállalók, hogy emelkedjen a nettó jövedelmük, ha már a kormány azt hirdeti, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú államot hirdet, és ha már nemzetközi összehasonlításban, régiós viszonylatban is szánalmasan alacsonyak a magyar bérek. Az OECD 35 országa közül Magyarország a 34., tehát az utolsó előtti helyen áll a bérszínvonal tekintetében, a közép-európai országok 10-16 százalékkal magasabb bruttó béreket adnak, egyedül Mexikó van mögöttünk! És tegyük hozzá: ha ebben sereghajtók vagyunk, amiben éltanuló Magyarország, az az alacsony jövedelmeket terhelő adó mértéke. Itt viszont másodikok vagyunk a minimálbér szintjén az szja-elvonás és a többi bérteher tekintetében. Ennek megfelelően, ha azt gondolják, hogy tényleg a versenyelőnyt az adóék csökkentése jelenti, akkor legyenek szívesek olyan módon csökkenteni ezt a híres adóéket, hogy a munkavállalónak maradjon több a zsebében, ne a vállalatok profitja növekedjen tovább! A kérdésem tehát:

- Ha mindenképpen csökkentik az adóéket, miért nem a munkavállalói terheket fogják csökkenteni?

- Valóban lemond-e az 55 év felettiekről a kormány, valóban elveszi-e az utánuk járó járulékkedvezményt?

***

BODÓ SÁNDOR, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Olyan dolgokat fogalmaz meg, mintha a munkaerőpiaci döntések valami távoli félhomályban, mindenkitől elzártan, ötletszerűen születnének. Ezt teljes mértékben vissza kell utasítanom! Ha nem lenne elégséges az én szavam, akkor javaslom figyelmébe azokat az adatokat, amelyek egyértelműen nyilvánosak. Ma Magyarországon 4,4 millió ember végez értékteremtő munkát, ami, azt gondolom, példaértékűen szép szám! Látni kell azt is, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése kiszámítható, a partnerekkel egyeztetett. Ön szerint nincs garancia arra, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből adódó költségcsökkentést a vállalkozások a munkavállalók bérének növelésére fordítják.

- Képviselő Úr! Cáfolom önt tényszerűen, hiszen a bérnövekedés mértéke többszörösen meghaladja a szociális hozzájárulási adó csökkentésének mértékét. 2017-ben a hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek. 2018-ban pedig a szociális hozzájárulási adó további 2,5 százalékos csökkentése mellett az év első harmadában az átlagkeresetek 10,8 százalékkal növekedtek. A két jelenség között az összefüggés teljesen egyértelmű. Természetesen nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum esetében van emelkedés, valamennyi jövedelemsávban érezhető ez.

- Képviselő Úr! Rákérdezett a munkavállalói járulékok sorsára. Hát, ez elég egyértelmű szerintem minden közszereplő számára, hiszen itt az egyén társadalombiztosítási ellátását, például a nyugdíjat, táppénzt, egészségügyi hozzájárulást kell biztosítania. Az adóék kapcsán szintén egy konkrét választ tudok adni önnek, két év alatt, 2016-ról ’18-ra az adóék mértéke 48,3 százalékról 45 százalékra csökkent. És még néhány adat az 55 év fölöttiek foglalkoztatásával kapcsolatosan. A munkahelyvédelmi akció bevezetése, azaz 2013 óta 30 százalékkal, 160 ezerrel nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása. A foglalkoztatási ráta az uniós átlagnál lényegesen gyorsabb ütemben, 13,8 százalékkal nőtt az idősebb munkavállalók esetében. Az elmúlt évben a munkahelyvédelmi akció keretében mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló támogatására került sor, ami több mint 40 milliárd forintot hagyott a versenyszféra vállalkozásainál.

- Képviselő Úr! Bizonyára ön is tudja, hogy mára azért jelentősen megváltoztak a munkaerőpiac feltételrendszerei. De a kedvezményrendszer már nem a munkahelyek védelmére kell hogy irányuljon elsősorban, hanem valóban a bajbajutottak megsegítésére és újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. A mindenkinek járó kedvezmény megtartása már nem föltétlenül indokolt, az új szabályok sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyébként a nyugdíj előtt állók foglalkoztatására. Ennek konkrét példája az újonnan bevezetendő, munkaerőpiacra lépők kedvezménye, ugyanis ez mindenki számára biztosít, aki 9 hónapból legalább 6 hónapig munkanélkülin volt, kedvezményes foglalkoztatást. Ezek konkrét tények, képviselő úr! Javaslom, hogy ezek figyelembevételével ön is járjon nyitott szemmel a munkaerőpiac világában, és ismerkedjen még a további programokkal, mint például az „Út a munkaerőpiacra”, ami szintén az 50 év fölöttieket segíti! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

TORDAI BENCE: - Örülök, hogy az államtitkári válaszból megtudhattunk némi konkrétumot, például azt hogy most 350 ezer embertől veszik el az 55 év felettieknek járó járulékkedvezményt. Hogy miért, arra nem kaptam érdemi választ. Szerintem, aki a magyar munkaerőpiacot munkakeresőként figyeli, az nem fogja elhinni az arról szóló kormánypárti fejtegetéseket, hogy mennyire könnyű állást találni a nyugdíjkorhatárhoz közeledve.

- A másik kérdést illetően sajnos nem sikerült még ennyit sem hallanunk. Arra vonatkozott, hogy ha ”találnak” 100 milliárd forintot az adóék csökkentésére, akkor azt a munkavállalóknál vagy a munkáltatóknál hagyják ott. A Fidesz-kormány azonban a tőke érdekeit szolgálja és nem a munkavállaló érdekeit! Innentől kezdve, úgy látszik, nincsen indoklás arra, hogy miért hagyták ezt a 100 milliárdot a tőkéseknél, és miért nem a dolgozó embereknél? Nem fogadom el a választ! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 43 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Mi a magyar V4 elnökség mérlege?

BALLA MIHÁLY, (Fidesz): -  Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr két héttel ezelőtt adta át a visegrádi együttműködés, a V4-ek elnöki stafétáját szlovák kollégájának, Peter Pellegrininek. Hazánk egy éven át töltötte be az elnöki tisztet, érdemes hát most visszatekintenünk az elmúlt időszakra.

- Mindenekelőtt kijelenthetjük: a visegrádi csoport jó formában van, sikeres 12 hónap áll mögöttünk. Nem elsősorban saját magunkra, a magyar elnökségre gondolok, hanem e négy ország mindegyikére. A helyzet ugyanis az, hogy mára ez a kontinens legsikeresebb régiója! Itt a legnagyobb a gazdasági növekedés, tartósan alacsony a munkanélküliség, és kiemelkedő a versenyképesség. Ez ma az Európai Unió gazdasági motorja, nélkülünk nem lenne növekedés. Szlovákia az elmúlt évtizedben páratlan sikereket ért el, ezért nincs okunk aggódni amiatt, hogy Pozsonyhoz kerül a visegrádi négyek elnöksége.

- A visegrádi négyek a legfontosabb kérdésekben, mondhatni, a sorskérdésekben egységesek. Bármilyen sikeres ugyanis ez a négy ország külön-külön, tisztában vagyunk az országaink népességével, piacának méretével, és tudjuk, hogy együtt sokkal többet számít a szavunk. A legfontosabb ilyen sorskérdés ma az Unióban a migráció kérdése. Mind a négyen egyetértettünk abban, hogy Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje a saját polgárait, aminek előfeltétele, hogy megvédje a külső határait. Abban is egyetértünk, hogy az Európai Unió következő költségvetését nem a migránsokra, hanem az európai emberekre kell költeni, és ki fogunk állni annak érdekében, hogy ezt érvényre is juttassuk!

-  Államtitkár Úr! Szimbolikus jelentősége van annak, hogy az elnökség átadásakor tartott csúcstalálkozón Ausztria kancellárja is jelen volt. Ausztria ugyanis az elmúlt hétvégétől az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét tölti be, és mivel hozzánk hasonlóan úgy vélekedik, hogy közösen meg kell védenünk Európa külső határait, teljesen világos, hogy nem kell attól tartanunk, hogy az osztrák elnökség bevándorláspárti javaslattal áll elő. A visegrádiak és Ausztria ebben a tekintetben egységes, és nagyon úgy tűnik, hogy Olaszország is ezt a politikát kezdi követni. Mindezek fényében kérdezem:

- Hogyan látja az elmúlt egyéves elnökségünket, és mire számíthatunk a következő 12 hónapban?

***

MENCZER TAMÁS,  (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Arról tudom tájékoztatni, hogy a V4 soha nem volt olyan erős és egységes, mint manapság. A gazdasági és a politikai súlyunk is jelentős, oda kell arra figyelni, amit a V4-ek mondanak, és oda is figyelnek a szavunkra. A magyar elnökség több mint 250 politikai találkozót, illetve szakmai eseményt rendezett, ezeken volt lehetőség az álláspontok egyeztetésére  és koordinációjára. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a társadalmi megjelenítése a V4-nek is fontos legyen. Nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a társadalmak találkozzanak azzal, amit a V4 jelent. Számtalan kulturális program, sportesemény, televízió-műsor volt az, amelyeken keresztül tízezrek élhették át a közép-európai összetartozás érzését, és megmutattuk ezáltal azt, hogy a V4 több egy diplomáciai fórumnál.

- Négy célunk volt: európai Visegrád, regionális Visegrád, digitális Visegrád és globális Visegrád! Az európai Visegráddal kapcsolatban el tudom mondani, hogy az álláspont szerint teljesen egységes, erős nemzetállamokra épülő Európát akarunk, nem támogatjuk az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó európai megoldást, amit európai egyesült államoknak hívnak. Nem akarunk több jogkört átadni Brüsszelnek, mert úgy látjuk, hogy a brüsszeli megoldások a jelenkor kihívásaival kapcsolatban nem működnek, ellentétben a nemzetállami megoldásokkal.

- A migrációval kapcsolatban is teljesen azonos a V4-ek álláspontja. Erős határvédelmet akarunk, a kvótát elutasítjuk, a hotspotokat pedig Európán kívül kell létrehozni. Azt láthatjuk és annak örülünk, hogy az elmúlt héten és az elmúlt időszakban elértünk közösen eredményeket, gondolok itt a kötelező kvótára, amely ma már nincs annyira napirenden, bár azért ne kiabáljuk el, de a migráció és a vita folytatódik, ami azt jelenti, hogy a veszély is itt marad a továbbiakban is velünk.

- A regionális Visegrád témával kapcsolatban tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy minden fórumon kiálltunk az EU nyugat-balkáni bővítéséért, és folytattuk a párbeszédet kelet-európai partnereinkkel is.

- A digitális Visegrád erősítése érdekében olyan programokat indítottunk, amelyek segítik a V4-ek kutatói együttműködését és az innovatív startup vállalkozások mobilitását, valamint külföldi tudás szerzését és promócióját is.

- A globális Visegráddal kapcsolatban pedig el szeretném mondani, hogy megrendeztük a V4 plusz Egyiptom csúcsot, illetve megrendeztük az első V4 plusz Izrael csúcsot, ahol nemcsak a migráció kezeléséről és a terrorizmus elleni küzdelemről egyeztettünk, de közös munkacsoportokat indítottunk az innováció és a biztonság területén is. Fontos kiemelni még, hogy a V4-ek történetében először 35 millió eurós közös felajánlást tettünk a líbiai határvédelem támogatásával kapcsolatban.

- Képviselő Úr! Gazdasági súlyunkkal kapcsolatban szeretném még néhány adatról tájékoztatni, amelyek, azt hiszem, hogy mindennél beszédesebbek. 2017-ben az EU-országok átlagos növekedési üteme 2,5 százalék volt, amíg a V4-ek átlagos növekedési üteme a tavalyi évben 4,1 százalék. 2010 és 2017 között az éves átlagos gazdasági növekedés 1,5 százalék volt az Európai Unióban, míg a visegrádi országok esetében ez az átlag 2,7 százalék volt. A munkanélküliségi rátával kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy tavaly 5 százalék volt a V4-es átlag, az uniós átlag pedig 7,6 százalék, a magyar adat ismert: 3,8 százalék. Ami pedig még európai kitekintésben is  a gazdasági súlyunkat fémjelzi az az, hogy 65 százalékkal haladta meg a V4-német kereskedelmi forgalom tavaly a német-francia forgalmat! Ez is mutatja, hogy politikailag és gazdaságilag is számolni kell velünk! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

BALLA MIHÁLY: - Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, elfogadom! Olyan egy év áll mögöttünk, amely Magyarország és Közép-Európa, a visegrádi négyek számára tényleg arról az időszakról szól, ami a megerősödést, és  az összetartozás erősítését is jelentheti. Bizakodó vagyok abban is, hogy a parlamenti együttműködések, amelyek most kaptak új erőre a következő években tovább fognak erősödni! (Taps a kormánypártok soraiból.) 

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó