Hegyen-völgyön át...
Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda! A siker e héten sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta szószólóját.
2018. július 7. 11:08

Hogyan tudja a kormány biztosítani a GMO mentes szójatermelés növekedését?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! Ez a téma a jövőnk szempontjából alapvetően fontos. Arra kell törekedni, hogy kielégítsük a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentenénk a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. A jövő generációja szempontjából ennek egy további eleme egyes mezőgazdasági termékek esetén az önellátás szintjének elérése. Ilyen termék lehet például a GMO-mentes fehérjetakarmány-alapanyag.

- Magyarország hosszú évek óta az Alaptörvényben is kinyilvánítottan GMO-mentes politikát folytat, és ezzel összhangban csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, ami az elmúlt években is jelentős erőfeszítéseket tett az európai GMO-mentes regionális együttműködésért. Bár Európában a szójabab termelése folyamatosan emelkedik, ám ezt az örvendetes folyamatot beárnyékolja, hogy az Unió még mindig messze van az önellátás szintjének elérésétől, hiszen a 45 millió tonnás nyersfehérje-szükségletnek mindössze 5 százalékát termeli meg, szükségleteinek nagyobb hányadát dél-amerikai importból fedezi. Éppen ezért kérdezem:

- Milyen lehetőségei vannak a kormánynak a termőterület növekedésének ösztönzésére?

- Hogyan tudja a kormány biztosítani a GMO-mentes szójatermelés növekedését?

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! A kormány kiemelt célkitűzései között szerepel, hogy Magyarországon csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz. Magyarország célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozáson át az állati termékek előállítását is. Ma Európa, ahogy ön is említette, mindössze 5 százalékában tudja saját termeléséből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, ami strukturális kockázatot jelent az állattenyésztés számára.

- A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő. Szójából 15-20 százalék körül alakul az önellátottságunk, és a hazai szükségletek kielégítésére évente mintegy 450-500 ezer tonna mértékben kényszerülünk dél-amerikai szójadara behozatalára. A kockázatok csökkentése érdekében több irányból kell lépéseket tennünk. Az agrártárcának hosszabb távon célja, hogy ki lehessen váltani az importfüggőségünket, de ez csak úgy történhet meg, hogy az állattenyésztési ágazat versenyképessége, stabilitása hosszú távon megmarad.

- A GMO-mentes fehérjeforrás biztosításának egyik lehetősége a termelési kedvet ösztönző támogatási rendszer. 2015-től a közös agrárpolitika részeként működő közvetlen támogatások rendszerének keretében Magyarország a fehérjenövények termelésének támogatására új termeléshez kötött támogatási formát vezetett be 2020-ig, amely évente mintegy 26,2 millió eurós keretet jelent. Szálas fehérjékre 34 ezer, míg a szemes fehérjékre 51 500 forint hektáronkénti támogatást kívánunk nyújtani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Az örvendetes dolog, hogy a magyar kormány, illetve az agrártárca mindent elkövet annak érdekében, hogy a terméklánc csakugyan GMO-mentes legyen a vetőmagtól kezdve addig, amíg az asztalunkra kerül például egy marhaszelet vagy sertéshús. Ugyanakkor a 26 millió eurós uniós támogatás, amit ma kap a magyar állam a fehérjetermesztés támogatásához, legyen az szálas vagy éppen szemes fehérje, kíváncsi leszek arra, hogy ez a következő uniós költségvetési ciklusban meglesz-e? Mert az fontos, hogy a magyar mezőgazdaság ne szenvedjen kárt, ne szenvedjen uniósforrás-mínuszt a következő uniós költségvetési ciklusban, mert többek között akkor ilyen feladatokra, mint például a szójatermesztés, lényegesen kevesebb forrás jut. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

FARKAS SÁNDOR: - Hazánk minden lehetséges fórumon hangsúlyozza a termeléshez kötött támogatások 2020 utáni megtartását, esetleges újragondolásukat és mértékük növelését. Magyarországon a KAP keretén belüli támogatási konstrukciók a termesztési területek növekedését eredményezték nemcsak a szója, hanem egyéb pillangós növények esetében is, és ez tapasztalható az EU-n belül is. Határozott, következetes fellépésünk nyomán több uniós tagállam csatlakozott a magyar állásponthoz.

- Amikor a szójaterületek emelésén, növelésén gondolkodunk, feltétlenül szükséges azt az öntözésfejlesztési programot kiemelni, amely nélkül hosszú távon a mai környezeti és meteorológiai viszonyok között nemcsak szójatermesztésről, hanem egyáltalán intenzív növényfajták termesztéséről is el kell gondolkodnunk. Rendkívül fontos, hogy ez a program a kormányprogramban is szerepel  és szeretném, ha ebben együtt tudnánk működni a képviselő úrral és a parlamenttel is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Meddig nézzük tétlenül a forint gyengülésének káros következményeit?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik) - Államtitkár Úr! A költségvetési vita során már lamentáltunk arról, hogy miközben 320-as árfolyam környékén tervezték a költségvetési tervezetet, ismeretes, hogy 330-at is meghaladta már a forint árfolyama, így egy kimutatható gyengülés a költségvetés tervezhetőségét is aláássa. És nyilvánvalónak tűnik az is, hogy a kormányzat nem kíván, nem akar semmiféle felelősséget vállalni a kérdésben, mindent a Magyar Nemzeti Bankra fog átterhelni. De úgy gondolom, hogy azon vitát érdemes lenne lefolytatnunk, hogy mennyiben vállalja a felelősséget a be nem avatkozásért Magyarország Kormánya a tekintetben, hogy az egész keretrendszert illetően igenis lennének lehetőségeik.

- Elnézi, hogy az infláció gyakorlatilag folyamatosan nő, 3 százalék környéki szintre felszaporodva gyakorlatilag most szinten marad, aztán további növekménye várható. Ezzel szemben a jegybanki alapkamat 1 százalék alatti, amivel kapcsolatban én önmagában nem kívánok vitát nyitni, hiszen a devizahitel-károsultak régi érdekképviselőjeként nem szeretném azt, ha a hitelkárosultakra vagy új forinthitelesekre új és extraterhek rakódnának, de azt látom, hogy a Magyar Nemzeti Bank tétlenkedése és a kormány tétlenkedése folytán az érintett kereskedelmi bankok maguktól is kamatemelésekbe kezdtek, tehát elkezdték beárazni a piacot, és vállalhatatlan, indokolatlan terheket kívánnak rakni a magyar hitelkárosultakra. Ugyanakkor a kormányzat, de főleg az MNB nagyon sok esetben már azzal érdemben beavatkozhatott volna, hogyha elmondja, hogy az olcsó kamatok korszaka adott esetben véget ér, és megjelöli azt a pontot, ahol ő majd intervenciót hajt végre. Ezzel el lehetett volna kerülni akár magát a kamatemelést is, akár a hitelkárosultak további terheinek a foganatosítását is. Adódik tehát a kérdés:

- Az MNB-re mutogatás mellett, illetve helyett hajlandó-e bármit is cselekedni a kormányzat ebben a kérdésben?

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Jelen esetben azt kell meg vizsgálni, hogy melyek a nemzetközi tendenciák, hogy csak a forint gyengülése a jellemző vagy más országok devizáira is igaz ez. Azt látjuk, ha a régiót megvizsgáljuk, hogy nemcsak a forint gyengül, hanem a közép-európai országokra jellemzően például a cseh korona is, pedig már négyszer beavatkozott a jegybank, vagy Lengyelországban a złoty a magyar forinthoz hasonlóan mozog. Tehát egy nemzetközi összhatásról van szó… (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Mégsem spekuláció?)…ezért azt mondani, hogy itt a magyar kormány és Magyarország a felelős, ez nem fedi a valóságot.

- Képviselő Úr! Nagyon fontos kijelenteni: a magyar kormány helyesen cselekedett akkor, amikor kiváltotta a devizahiteleket; míg 2009-ben 70 százalék fölötti volt a devizahitelek aránya, most ez 1 százalék és mindössze 70 milliárd forint. Itt szeretném megjegyezni: ön sem szavazta meg ezt a törvényt, amely a magyar családokat kihozta a devizaválságból. (Z. Kárpát Dániel: Mert árulók vagytok, azért nem!)

- Képviselő Úr! Végezetül szeretném fölhívni az ön figyelmét, ha elolvassa a megfelelő törvényeket, akkor tudhatja, hogy a magyar kormánynak nincs beavatkozási lehetősége, mert a Magyar Nemzeti Bank teheti ezt meg. A Magyar Nemzeti Bank lépéseit természetesen a magyar kormány minden esetben támogatja.

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Államtitkár Úr! Adódik a kérdés: hol van Soros úr a válaszból, hiszen eddig valamifajta nemzetközi összeesküvésről vagy spekulációs bombáról lamentáltak, most pedig nemzetközi összhatásról beszél. Önök ellenzékből hangosan üvöltöttek az akkori kormányra, amikor árfolyamváltozások miatt árulózták az akkori kormányt. Én nem fogom ezt tenni önökkel, én nem keltem azt a hamis látszatot, hogy kizárólag Magyarország Kormánya bír ráhatással a forint árfolyamára, mert ez egyszerűen nem igaz, ez szakmai alapon védhetetlen lenne.

- Államtitkár Úr! Azt el kell hogy mondjam, hogy a Magyar Nemzeti Banknak és önöknek is felelősségük van ebben a kérdésben! Érdekelne, hogy mondjuk, a Költségvetési Tanács ülésein egyáltalán felmerült-e az a kérdéskör, hogy a gyenge forintárfolyam milyen negatív következményeket okoz az amúgy csökkent, de még mindig fennálló devizaadósság terén? De, azt mondani államtitkár úr,  hogy önök a devizahitel-károsultakat kimentették volna, nettó hazugság, ezt ne próbálja meg egy lakossági fórumon! Arra válaszoljon, kérem, hogy hol van az a pont, ahol beavatkoznak a forint erősítése érdekében, úgy, hogy közben nem terhelik extraterhekkel a hitelkárosultakat? Erre válaszoljon! (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Az ön felszólalása hűen tükrözi a Jobbik mai politikáját. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között: Szakmai?)Ön olyan beavatkozást kér számon a kormánytól, amit egyébként törvény szerint nem tehet meg, bármilyen lépés a kormány részéről törvénytelen és felelőtlen lenne. De nem csodálkozom ezen, hiszen nézzük végig az önök tevékenységét. Önök tiltott pártfinanszírozást fogadtak el… (Moraj az ellenzéki padsorokban.) a kampányban, ami miatt most vissza kell fizetni az államnak büntetéssel együtt!  (Z. Kárpát Dániel: Ezt mondd el a devizásoknak!) De nemcsak tiltott pártfinanszírozást fogadtak el, önök gyűjtöttek magánemberektől, hogy befizetik majd a bírságot. Nem fizették be! Átverték a magánembereket, elköltötték a kampányban a pénzt. (Z. Kárpát Dániel: Ez most szakmai…)Ezek után ne csodálkozzunk, hogy ön most a kormánytól olyat kér számon, amit nem tesz lehetővé a törvény. (Szilágyi György: Mert? Szakmailag, mert?) …És kérem, vegye tudomásul, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartoznak ezek a lépések. Egyébként a másik két párt tudja, mert a Magyar Nemzeti Bankot kérdezik és nem a kormányt. Ön nem tudja! (Taps a kormánypártok soraiból. - Z. Kárpát Dániel: Gyáva! - Szilágyi György: Maffia!)

Az elmúlt hét legnagyobb kérdése: euro vagy kuna?

HARANGOZÓ TAMÁS, (MSZP): - Miniszter Úr! A múlt héten nagyon érdekes árfolyammozgások voltak, az euró árfolyama óriásit emelkedett, a kunáé pedig óriásit zuhant. Most félre ne értsék, nem a horvát nemzeti valutáról beszélek, hanem Kuna Tiborról, az Orbán-kormány királyi házi média- és reklámbeszállítójának politikai árfolyamáról beszélek, hiszen nem kisebb dolog történt vele kapcsolatban, mint hogy az ügyészség vádat emelt ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt, méghozzá letöltendő börtönbüntetést, illetve vagyonelkobzást kérve! Ez utóbbi nem fog nehezére esni az ügyészségnek, hiszen a száz leggazdagabb magyar közé is bekerült a Fidesznek köszönhetően ez a jóember.

- 12,5 milliárdos a becsült vagyona, és csak felsorolásképpen néhány dolgot, hogy mivel járultak hozzá ehhez önök az elmúlt években miniszter úr: 2016-ban Szerencsejáték Zrt.- kommunikációra 10 milliárdos szerződés; 2017-ben vizes vb kommunikációja 5 milliárd; vizes vb rendezvényszervezés 2 milliárd; Szerencsejáték ugyanebben az évben újabb 9,3 milliárd. De hogy egy emberközelibb tételt is mondjak: vallási konferenciát is szervezett a kormánynak 80 millió forintért!

- Miniszter Úr! Az ön minisztertársa, Szijjártó Péter a következőt mondta Kuna Tiborról:„Kuna Tibort, a cég főnökét nagyon régóta ismerem. Az Ifjúsági Minisztériumban dolgozott, amikor 1998-2002 között kormányon voltunk, és én ifjúsági vezetőként kerültem vele kapcsolatba. Azóta is jóban vagyunk, mondhatom azt is, hogy barátok vagyunk. Ismerem őket, és jó véleményem van róluk, jó cégnek tartom őket. Amikor a Miniszterelnökségen dolgoztam, egy rövid ideig együtt is működtünk.” Miniszter Úr! Ha Szijjártó Péternek nem is, Rogán Antalnak erre a kérdésre mindenképpen válaszolnia kell, és az ő nevében most önnek várom a válaszát:

- Ha már a büntetőeljárásból a kormány tagjai kimaradtak, politikai felelősséget végre vállal-e ebben az országban valaki?

***

GULYÁS GERGELY, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! Az önök által rendszeresen elismételt állítás az, hogy Magyarországon komoly jogállami problémák vannak, ezért azokkal szemben azok különös bánásmódot élveznek, akik valamilyen értelemben önök által a kormánypártok közelébe tartozónak véltek. Ez az ügy önmagában cáfolja ezt az állítást. Azt tudjuk csak mondani, ami a hírekben megjelent, hogy az ügyészség valóban vádat emelt Kuna Tibor ellen. Vagyonelkobzásra is javaslatot tett az okozott kár erejéig. Azt tudjuk mondani, hogy miután a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján az úgynevezett kizáró ok hatálya alá került a cég, ezért vele közbeszerzési keretszerződés sem volt köthető. Ez bizonyítja azt, hogy az önök állítása valótlan, a törvények Magyarországon mindenkire vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartani.

- Képviselő Úr! Egy büntetőeljárással kapcsolatosan az országgyűlési törvény is kizárja, hogy annak részleteit itt vitassuk meg, - ez a bíróságra tartozik. Ebből is  látszik, hogy a törvények fölött senki nem állhat! Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Úgyhogy egyelőre csak annyit tudunk mondani: valóban igaz az a hír, hogy az ügyészség Kuna Tiborral szemben vádat emelt. Egyelőre arról, hogy a vád mire terjed ki, kapcsolatban áll-e bármilyen vonatkozásban az állammal fennállt szerződésekkel, nemhogy ilyen adat nincsen, hanem ezzel ellentétes adatok állnak rendelkezésre. A gyanú szerint ugyanis kizárólag az adócsalás az, ami felmerült a vádak között, tehát nem az állammal való szerződéskötéses kapcsolatban követte el a vélelmezett bűncselekményt. Ez csupán annyit bizonyít, hogy Magyarországon a jogállam és a jogállami intézményrendszer működik, és senki nem állhat a törvények fölött. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

HARANGOZÓ TAMÁS: - Miniszter Úr! A válasza pimasz volt! Konkrétan, nem velem szemben, az adófizető állampolgárokkal szemben!

-  Miniszter Úr! Ez az ember túlárazott szerződések tömkelegét kapta önöktől az elmúlt években, és igen, a vád arról szól, hogy még azt is el akarta lopni, amit vissza kellett volna fizetnie adóban. Ez az ember annyira beképzelt volt az önök baráti kapcsolatára hivatkozva, hogy azt állította magáról, hogy Isten kegyelméből ilyen sikeres vállalkozó. Ahogy mondták: igen, az Úr adta, az Úr most elvette! Ha valóban igaz az a vád, amit róla mondtak, akkor vele kapcsolatban biztosan elmondhatjuk, hogy lesz ideje tanulmányozni a tízparancsolatot, azon belül is tüzetesebben a nyolcadikat, a „Ne lopj!”-ot a következő években!

- De ez igaz az ön kollégájára is, miniszter úr, akik ennek az embernek az elmúlt években, az egész ország színe előtt, kiválasztottként, Isten kegyelméből az összes szerződést odaadta. Rogán Antal politikai felelőssége ebben az ügyben nem megkerülhető, és itt lenne az ideje, ha nem egy európai értelemben vett országban, de még a nemzeti együttműködés rendszerében is, hogy eltüntessék azt a minisztert, aki ebben érintett! (Szórványos taps az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd padsoraiból.)

***

GULYÁS GERGELY: - Képviselő Úr! Most már 28 éve nem olyan korban élünk, amikor a politika hoz döntéseket büntetőeljárásokban. (Moraj és hangok az ellenzéki pártok padsoraiból, többek között: Jaj!) Ezért aztán pillanatnyilag azt tudjuk, hogy az ügyészség vádat emelt. Azt tudjuk, hogy amíg jogerősen a bűncselekmény elkövetését a bíróság nem állapítja meg, addig az ártatlanság vélelme mindenkit megillet! És azt is tudjuk, hogy a vád tárgyát olyan cselekmény, ami az állammal kötött szerződéses jogviszony kapcsán állt volna fenn, nem képezi! Ettől kezdve csak azt mondhatjuk, hogy Magyarországon a jogállami intézményrendszer jól működik, és a törvények mindenkire vonatkoznak, azokra is, akiket önök éveken keresztül állandóan Fidesz-közeli jelzővel illetnek. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Hol az alagút vége?

VARJU LÁSZLÓ, (DK): -  Alelnök Úr! Őszintén sajnálom, hogy a kérdésemre végül is ebben a formában kell majd önnek válaszolnia, hiszen lehetőségük lett volna arra, hogy a Költségvetési bizottság ülésén megvitassuk azt a helyzetet, hogy a monetáris folyamatok hogyan alakulnak, és különös tekintettel magáról az árfolyamesésről mi a véleményük, de önök ezt kerek perec visszautasították.

- Az elutasításban először arra hivatkoztak, hogy az önök meghallgatásában a Gazdasági bizottság az illetékes. Ebben önöknek egyébként formálisan igaza van, de vitatható, hogy a költségvetés tárgyalásának időszakában minden olyan tény, amely a költségvetést érinti, érdemben befolyásolhatja, méltán tartozik a Költségvetési bizottságra. Márpedig, ha a költségvetés tervezése abból indul ki, hogy az euró árfolyama a 311 forintot némileg meghaladja, és eközben pedig a pillanatnyi érték szerint már a 330 forintot is elérte, alighanem mondhatjuk nyugodtan, hogy érdemi hatást gyakorol a költségvetésre. Ezért azt gondolom, hogy önöknek válaszolni kell, a jegybank elnökétől jogosan várjuk a választ. Másrészt arra hivatkoztak, hogy a törvény értelmében a jegybank feladata az árstabilitás biztosítása. Ez is vitathatatlan, ám az sem kétséges, hogy ez a forintárfolyam netán, mint ahogy egyes elemzők is mondják, kihat a költségvetésben meglévő hiteltartozásra, és ennek megfelelően önöknek válaszolni kellene. Éppen ezért kérdezem:

- A Költségvetési Tanácsban tervezik-e megcáfolni vagy pedig megvétózni a költségvetést azért, mert az inflációs adat jelentősen eltér attól, amit egyébként a kormány számol?

- Az euró-forint árfolyam milyen pályájával számolnak önök a következő másfél évben?

***

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): - Képviselő Úr! Alapvetően azt ön is helyesen állította, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Gazdasági bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Azon érv mentén, hogy a Költségvetési bizottság a költségvetés tekintetében meghallgatja az elnököt, a következőt tudom elmondani, hiszen az önök kérdése is a forint árfolyamának költségvetési politikára gyakorolt hatásáról szólt: úgy gondoljuk, hogy ez nem tartozik az MNB feladatkörébe!

- Tehát a költségvetés a Pénzügyminisztérium feladatkörébe, illetve a Költségvetési Tanács feladatkörébe tartozik, az árstabilitás vagy az infláció kérdésköre pedig a Magyar Nemzeti Bank feladatkörébe tartozik. Az tény, hogy az MNB elnöke részt vesz a Költségvetési Tanács munkájában, amelynek tényleg feladata a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése, ugyanakkor el kell mondjam, hogy a Költségvetési Tanács munkáját annak elnöke, Kovács Árpád képviseli a stabilitási törvény alapján. Tehát az MNB elnökének nincsen ilyen tekintetben képviseleti jogköre. Szeretném, ha ezt tiszteletben tartaná a bizottság! A Gazdasági bizottság kérésére beszámolási kötelezettség mellett az MNB meg fog jelenni. Ami az ön által érintett makrogazdasági pályát illeti, a feltételezése téves. A törvény a feltételek forrása kapcsán egyedül a költségvetési törvénybe foglalt makrogazdasági pályát nevesíti: a benyújtott költségvetésben rendre 4,1 százalékos növekedés, 2,7 százalékos infláció szerepel, így semmiféle módosításra nincs szükség. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARJU LÁSZLÓ: - Alelnök Úr! Szeretném emlékeztetni, hogy éppen önök, a Magyar Nemzeti Bank volt, aki kiadta, hogy 3,1 százalékos inflációval kell számolni a következő évben, sőt azóta éppen nemcsak a figyelemfelhívásunk nyomán, de önök is érzékelik, hogy az árfolyam már a 330 forintot is elérte. Ön szerint ennek semmilyen hatása nem lesz a költségvetésre? Semmilyen hatása nem lesz az inflációra? Azt gondolom, hogy ebből is látszik, színtiszta mellébeszélés, amit most ön itt elmondott!

- Éppen ezért tartom indokoltnak azt, hogy a Költségvetési bizottságot legyenek szívesek tájékoztatni. Avagy csak arra törekednek, hogy ennek eredményeként az árfolyam-növekedés nyomán kialakult nyereségüket tovább növeljék a Magyar Nemzeti Bankban, amelynek tulajdonképpen az eltulajdonításával, alapítványokba való átutalással kívánnak élni? Alelnök Úr! Ezt a válaszát nem tudom elfogadni! (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

***

NAGY MÁRTON ISTVÁN: - Ugyancsak azt tudom elmondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja - és kérem, hogy a törvény alapján is ezt tartsuk tiszteletben - az árstabilitás elérése és fenntartása, ami 3 százalékos inflációs cél elérését és fenntartását jelenti. Nagyon fontos hangsúlyoznom - és itt minden szónak van súlya -, hogy az MNB a monetáris politika időhorizontját, az inflációt befolyásoló valamennyi tényezőt figyelembe veszi. Ilyen tényezők lehetnek a nyersanyagárak alakulása, a külső inflációs környezet változása, a munkaerőpiaci feltételek, a reálgazdaság helyzete, az árfolyam vagy éppen a hitelpiaci kondíciók. De mindezek összességét veszi figyelembe, és az árváltozások várható nagyságára és tartósságára is hangsúlyt helyez, hiszen ez befolyásolja a monetáris politika reakcióját és meghatározását.

- Képviselő Úr! A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából fogja mérlegelni. Az MNB-nek egyetlen horgonya az infláció! (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

10 percenként jár a csepeli HÉV, - ez már a megoldás?

SZABÓ SZABOLCS, (LMP): - Államtitkár Úr! A MÁV, a csepeli HÉV üzemeltetője bejelentette: megint megritkítja a járatokat, és meghatározatlan ideig 10 percenként fog járni az egyébként csúcsidőben 6 percenként közlekedő csepeli HÉV. Engem önmagában már az is zavar, hogy nekem mint utasnak ezt egy Facebook-bejegyzésből kellett megtudnom, semmilyen más módon nem tájékoztattak sem engem, sem semelyik más utast. Másrészt, sokkal nagyobb problémának tartom azt, hogy láthatóan ez az egész folyamat, ez az eseménysorozat azt mutatja, hogy a MÁV nem képes ezzel a bindzsizéssel fenntartani a csepeli HÉV üzemeltetését, nem jött be az a húzás, amit önök kitaláltak, hogy átadják a MÁV-nak a HÉV üzemeltetését. Kérdezném:

- Ezt érdemlik a csepeliek?

- Lesz-e ennek valamikor felelőse?

- Mikor lesz rendes HÉV-közlekedés Csepelen?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A MÁV-HÉV Zrt. ez év februárjában jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy a folyamatos műszaki vizsgálatok során bizonyos típusú járműveknél anyagfáradást és nagyobb fokú korróziót észleltek. Fel kellett tehát készülni és fel is készültek arra, hogy a járművek állapota szükségessé teheti azok olyan mértékű átcsoportosítását, ami adott esetben a kiadott menetrendet is befolyásolja.

- Az első kerékrepedés bekövetkezése óta a járműveket folyamatosan vizsgálják a karbantartó üzemek. A repedéssel érintett járműveket az utasok biztonsága érdekében a forgalomból azonnal kivonják, és a lehető legrövidebb időn belül meg is javítják. Jelenleg jármű-átcsoportosításokkal biztosítható a szolgáltatás olyan mértékű fenntartása, amit ön idézett, de természetesen ezen változtatni szeretnénk és fogunk is.

- Képviselő Úr! A szerelvényhiányból és a vonalon kitűzött 30 kilométer/órás sebességkorlátozásból eredő többletmenetidő miatt visszavonásig a MÁV-HÉV ezen a vonalon - ahogy ön is mondta - 10 perces ütemű menetrend bevezetésére kényszerült. A kerekek javítása és a járművek üzemek közötti logisztikája, szükség szerinti átcsoportosítása folyamatos, így biztosítható, hogy a leállított járművek javításuk után mielőbb forgalomba kerülhessenek.  A rendkívüli helyzetben meghozott gyors intézkedésnek köszönhetően - és talán ez egy új információ önnek is - a helyzet már úgy néz ki, hogy rövid távon is javulni fog, ugyanis 2018. június 16-tól a csúcsidőszakban már rövidebb, 8 perces követéssel tudnak közlekedni a csepeli HÉV-vonal járművei. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SZABÓ SZABOLCS: - Államtitkár Úr! Majdnem ugyanazokat mondta el, mint legutóbb. Mivel ez egy visszatérő probléma, innentől kezdve szerintem ez már nem rendkívüli helyzet, hanem lassan ez lesz a normális, hogy nincs elég jármű; ezt mutatják az események, tehát mindenféleképpen valamit csinálni kell.  Éppen ezért én azt nagy tisztelettel javasolnám, ha nem hiszik el, hogy ez tényleg egy nagyon nagy probléma, és a MÁV vezérigazgatójával együtt önt is nagyon szívesen látnám egy csepeli HÉV-ezésre, mondjuk, reggel hét órakor, amikor igazából nagy a forgalom, és akkor megtapasztalhatja, hogy miért problémás az, hogy csak 10 percenként jár jármű. Ha mindig csak ezt beszéljük meg, hogy de majd pótoljuk, mert most rendkívüli helyzet van, és ezt háromhetente megbeszéljük, akkor az lesz, hogy előbb-utóbb 15 percenként, aztán 20 percenként, aztán meg majd pótlóbuszokkal fogunk közlekedni! Tényleg szívesen látom önöket Csepelen egy HÉV-ezésre! (Taps az LMP padsoraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER: - Úgy látszik, nagyon gyorsan próbáltam elmondani a válaszomban az érdemi közleményeket. Szeretném még egyszer megismételni lassan, hogy érthető legyen. Tehát június 16-tól csúcsidőszakban már rövidebb, 8 perces követéssel tudnak közlekedni a csepeli HÉV-vonal járatai. Ez is bizonyítja azt, hogy miután a problémát észlelték a szakemberek, azonnal nekiálltak a megoldásának, jelentős energiát fordítanak arra, hogy ez a probléma minél előbb megoldásra kerüljön, és a szokásos menetrend szerint tudjanak majd a csepeli HÉV-et igénybe vevők utazni ezen a vonalon.

- Hogy mennyire komoly ez a munka és mennyire komolyan vették az ott dolgozó szakemberek a munkát, az is bizonyítja, hogy azt a bizonyos specifikációt, amit a múltkor is említettem önnek, ami alapján tulajdonképpen ezeknek a vonalon közlekedő járműveknek a felújítását eltervezték május 31-ével el is készítették, és ez alapján folyik a folyamatos munka annak érdekében, hogy mielőbb megfelelő műszaki állapotú járműállomány álljon rendelkezésre ezen a vonalon. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mit kíván tenni a forintért a jegybank?

BURÁNY SÁNDOR, (Párbeszéd): -  Alelnök Úr! A forint árfolyama történelmi mélységbe süllyedt ma, megjegyzem, hogy az önök korábbi negatív rekordját döntötte meg: a forint ma gyengébb az euróhoz képest, mint volt a pénzügyi világválság idején. Az egész piac várja, hogy a Magyar Nemzeti Bank csináljon valamit. Itt csak az Erste elemzését idézném, csak hogy ön is lássa. Világosan elmondták a bank elemzői, ha az MNB kommunikációja nem változik vagy nem javul érdemben a nemzetközi hangulat, akkor a forint tovább gyengülhet. Orbán Viktor ennél jóval erősebb árfolyam mellett a kormány távozását követelte, és azt mondta, hogy gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak. A piac most visszafojtott lélegzettel várja, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában az erős vagy a gyenge emberek vannak többségben.

- Alelnök Úr! Önök kommunikációval vagy monetáris eszközökkel, például kamatemeléssel beavatkozhatnának. Egyelőre semmit nem tettek, ez az egyik oka a forint történelmi mélyrepülésének! Szeretném, ha világosan válaszolna:

- Kíván-e a Magyar Nemzeti Bank kommunikációval vagy valamilyen monetáris eszközzel beavatkozni a forint árfolyamába?

-  Van-e olyan szintje a forintgyengülésnek, amit már önök is aggályosnak tartanak, és be kívánnak avatkozni?

***

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): - Azt szeretném mondani, hogy egyrészt a Magyar Nemzeti Bank egységes. Másrészről pedig azt szeretném mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a monetáris politika tekintetében a monetáris tanács június 19-ei közleménye az irányadó. Ezeket a közleményeket havonta adjuk ki, szeretnék tájékoztatni mindenkit, illetve a június 19-ei közlemény háttéranyaga az inflációs riport, az inflációs riport pedig negyedéves. Tehát ezt szerintem szögezzük le!

- Ami az árfolyamot illeti: a Magyar Nemzeti Bank nem kommentálja az árfolyam napi mozgását, a mindenkori árfolyam a piaci folyamatok függvénye, a piacon pedig számos szereplő alakítja az árfolyam nagyságát, mint például az exportőrök, az importőrök, akik forintot euróra váltanak, vagy különböző befektetők, akik magyar eszközöket adnak vagy vesznek, az ő üzleteik alakítják az árfolyamot minden esetben.

- A képviselő úr árfolyammal kapcsolatos vélekedését szeretném egy másik kontextusba tenni még. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az euró dollárral szembeni árfolyama a világ egyik legvolatilisabb árfolyamává vált az elmúlt időszakban. Ez mindenféleképpen kimaradt az önök vélekedéséből, de ez nagyon fontos itt, hiszen az euró-dollár volatilitása ma már több mint másfélszerese a forint-euró volatilitásának, és így állíthatom azt, hogy a magyar deviza, úgy, mint a régiós devizák, relatíve sokkal stabilabb. A két legfejlettebb régió devizájáról beszélünk. 2016 decemberétől 2018 februárjáig a dollár 20 százalékot gyengült, majd azóta 10 százalékot erősödött. Tehát kérem szépen azt elfogadni, hogy a régiós devizák ezzel szemben relatíve stabilak; nem véletlen, hiszen a fundamentumok erősek.

***

BURÁNY SÁNDOR: - Alelnök Úr! Én értem, hogy önöknek az kényelmes, hogy nem csinálnak semmit, csak közben a forint meg gyengül. Ez a baj, tudja?! Nem vár havi meg negyedéves kommunikációs anyagokra. Szeretném alelnök úrnak elmondani, hogy a forint a kunához képest is gyengült, és a régiós valutákhoz képest is gyengül, tehát szó nincs arról, hogy itt valami egységes folyamatról beszélünk. A forint, úgy tűnik, a legsebezhetőbb valuta a régióban!

- És végezetül: most jelentette be a MOL, hogy szerdától 7 forinttal drágul a benzin, újra 400 forint közelében lesz, miközben a gázolaj ára át is fogja lépni a 400 forintos határt. Teljesen világos, hogy a gyenge forint az egyik oka ennek az áremelésnek. Nem lehet sokáig tartani önöknek azt az álláspontját, hogy az inflációra ez a forintgyengülés nem fog hatni.

- Még egy utolsó mondat: a pénzügyi stabilitás felett is van önöknek felelőssége, nem csak az inflációs adatok tekintetében! Az ilyen mértékű és ilyen sebes forintgyengülés már a pénzügyi stabilitást is veszélyezteti, alelnök úr! (Taps a Párbeszéd és az MSZP padsoraiban.)

***

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): - Azért nagyon nagy kár, hogy az olajárakat idehozta, mert ha azt nézzük, hogy az olajárak miért emelkednek, akkor jó lenne azt megemlíteni, hogy az olaj világpiaci ára emelkedik, hiszen az áprilisi 50 dollárról ma 78 dollárra emelkedik a világpiaci ár, és a dollár euróval szembeni erősödése, ami 5-7 százalékos, az igazi oka ennek. Tehát szerintem ez egy ténykérdés, kérem, ezt jobban vizsgálja meg!

- A másik dolog: ha az MNB-törvényt jól olvassa, akkor abban az van, hogy az elsődleges célja az infláció… (Burány Sándor: Nem az egyetlen!) és van másodlagos és harmadlagos mandátuma is, de az elsődleges céljának a veszélyeztetése nélkül módosíthatja ezt. Ez a kommentem ezzel kapcsolatban.

- A harmadik: igenis, a régiós devizákhoz képest is stabilnak tekinthető, ha a złotyval összenézzük, de más országoknak azért máshogy kellett kijönni ebből a válságból, és a 2010 előtti elhibázott gazdaságpolitika árnyéka az, amiért most itt tartunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jézusom!) A másik pedig az, hogy más az inflációs célt követő rendszere az egyes országoknak! (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj, de gyenge vagy!)

Mi lehet a valódi oka annak, hogy a szocialisták foggal-körömmel védik bűnöző képviselő társukat?

WITZMANN MIHÁLY, (Fidesz):- Államtitkár Úr! Nagyjából egy évvel ezelőtt derült fény arra, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció politikusát, Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, egyben a párt korábbi kampányfőnökét letartóztatták. A vád bűnszervezetben elkövetett több milliárd forint összegű költségvetési csalás, amelynek következtében Czeglédy Csaba ördögien felépített céghálózata több száz diákot, illetve nyugdíjasokat is megkárosított tevékenysége során.

- Czeglédy természetesen tagad, akár mondhatnánk azt is, hogy jó baloldali pártkatonához méltó módon hazudik reggel, éjjel meg este. Az ügy legújabb pikantériája pedig, hogy már a cégcsoport alkalmazottjai is azt állítják, hogy Czeglédy céghálózatának tevékenysége mögött valójában pártpolitikai célok húzódtak meg. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a rendszer egyfajta humánerőforrás-tartalékként működött annak érdekében, hogy a pártpolitikai kampánymunka és -akciók esetén legyen kivel elvégeztetni egyes politikai feladatokat.

- Több esetben azt is lehetett hallani, hogy a Czeglédy Csaba nevével fémjelzett Human Operator Zrt. által felhalmozott bevételekből, illetőleg az áfacsalásból származó pénzekből baloldali és álfüggetlen jelöltek kampányát, továbbá baloldali pártok működését segítették és támogatták, ezzel párhuzamosan pedig jelentős anyagi kárt okoztak a szövetkezeti munkát vállaló diákoknak és nyugdíjasoknak. Az persze már csak hab a tortán, hogy a céghálózatot a Human Operator Zrt.-hez tartozó cégeken, iskolaszövetkezeteken keresztül nemcsak Czeglédy Csaba, hanem a testvére, Czeglédy Péter, illetve más baloldali politikusok és azok családtagjai irányították. Ezek után már egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy a baloldali politikusok még mindig foggal-körömmel védik Czeglédy Csabát, sőt annak idején még képesek voltak tüntetni is mellette. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat:

- Meddig mehet ez még így, és mi lehet a valódi oka annak, hogy a baloldali pártok valóbban foggal-körömmel védik egykori képviselő- és politikustársukat?

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Valóban, a baloldal hemzseg a korrupciós botrányoktól. Szeretném arra emlékeztetni önöket, hogy Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet mintegy 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg. Több cégvezető nyilatkozott a büntetőeljárásban arról, hogy igazából ők csak aláírták a papírokat, de a cég tényleges működését teljes egészében Czeglédy Csaba irányította.

- Képviselőtársam! A Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta Czeglédy Csaba előzetes letartóztatásának meghosszabbítását két hónappal az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A kényszerintézkedés csütörtökön jár le, a bíróságnak eddig kell döntenie az ügyészség indítványáról. Az ügyészség a letartóztatás meghosszabbítását az 5-25 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta. A kormány és a Fidesz a Czeglédy-üggyel kapcsolatban azt tartotta a legfontosabbnak, hogy mielőbb kártalanítsák az ügy sértettjeit. Erre tekintettel az Országgyűlés határozati javaslatot fogadott el 2017. november 14-én, amely utat nyitott a károsult diákok és nyugdíjasok lehető leggyorsabb kárrendezésére. (Taps a Fidesz soraiban.)

***

WITZMANN MIHÁLY: - Államtitkár Úr! A nyomozás adatai, amelyek alapján letartóztatták Czeglédy Csabát és nyolc társát, egyértelműen azt mutatják, hogy a teljes iskolaszövetkezetes hálózatot, amelyben több mint 6 milliárd forint adót csaltak el, a gyanú szerint a bűnszövetkezet strómanjai irányították. Tanúk vallottak ugyanis arról, hogy az érintett iskolaszövetkezetek csak papíron léteztek, a pecséteket és az aláírást helyettesítő névbélyegzőket többek között a Human Operator Zrt. fővárosi és szombathelyi irodáiban tartották. A munkát és a diákokat szintén a Human Operator Zrt., illetve annak alvállalkozója szervezte, nem az iskolaszövetkezetek.

- Államtitkár Úr! Felháborító és megdöbbentő, hogy a baloldali politikusok továbbra is összezárnak ebben az ügyben, és próbálnak falazni politikustársuknak. Mindezek után nyilvánvalónak tűnik, hogy Czeglédy olyan információk birtokában lehet, amelyek napvilágra kerülése mind a DK, mind a Szocialista Párt számára óriási veszélyt jelenthet. Mégis azt gondolom, az egész ügyben a legmegnyugtatóbb talán az, hogy a kormány döntésének, illetőleg a parlament állásfoglalásának következtében a kártalanítás megkezdődhet, illetve megtörténhet a károsultak esetében. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

***

VÖLNER PÁL: - Valóban, Czeglédy Csaba és a baloldal kapcsolatát többek között az is igazolja, hogy a Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára vezette Altus cégcsoporttól 200 millió forint kölcsönt is kapott, amely ügyben szintén nyomozás zajlott, és a tiltott pénzintézeti tevékenység gyanúját vizsgálva a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárást indított Dobrev Klára cége ellen. Gyurcsány Ferenc maga is nyilatkozott arról, többek között a Tátrai-ügyben, hogy helyette vonulnak börtönbe ezek az elkövetők - ezt akár szó szerint is érthetjük -, mivel akár a táskájukat is cipelve kifejezi azt a fajta szolidaritást, amellyel a hallgatásukat meg kívánja vásárolni. Valóban, sokkal mélyebb kapcsolat feltételezhető annál, mint hogy ismerősök vagy pedig jóbarátok. Nem szoktak 200 millió forintokat csak úgy ide-oda tologatni a palettán. Ezenkívül pedig gyakorlatilag az egész ügyben mindvégig reflektorfényben maradt az ő személye is. (Taps a Fidesz soraiban.)

Mitől félnek?

JAKAB PÉTER, (Jobbik): - Tisztelt Elvtársak! (Zaj, közbeszólások.) Nagyon úgy tűnik, hogy a Fidesz kétharmados állampártja tovább dübörög, és tovább robog azon az úton, amely elvezethet bennünket a totális diktatúra kialakításához. Az újabb lépés nem más, mint a gyülekezési jog súlyos és otromba megnyirbálása! Önök letettek az asztalra egy olyan törvényjavaslatot, amelynek fényében lényegében semmilyen különösebb indoklás, semmilyen lényeges ok felhozása nélkül be lehet tiltani, fel lehet oszlatni tüntetéseket, tiltakozó akciókat, akár már október 23-án. Hát nem szégyellik magukat? Én látom a lelki szemeim előtt, hogy az önök fideszes bolsevik ötletgazdái hogyan nosztalgiáznak most, hogy végre visszatérhetnek a régi szép idők, amikor nem nagyon lehetett szabadon tüntetni, amikor nem lehetett politikai témákról beszélgetni az utcán, amikor mindenki jobban tette, hogyha befogja a száját!

- Államtitkár Úr! Mi nem szeretnénk vissza ezeket az időket!  Tehát fel kell tennem a kérdést: önök mégis mitől félnek? Elvileg annyian szavaztak önökre, hogy önök most itt kétharmados többséggel ülhetnének. Elvileg! Akkor mitől félnek? Az éhséglázadásoktól félnek? A szegény közmunkásoktól? A nincstelenektől? Mert ma minden harmadik ember bizony nélkülözni kénytelen ebben az országban. A kilakoltatottak lázadásától félnek? Hiszen csak ebben az évben 30-40 ezer családot fenyeget az, hogy utcára kerülhetnek. Vagy azoktól félnek, azoknak a lázadásától, akik elveszítették a rokonaikat a kórházakban, holott meg lehetett volna őket menteni, a szülőket, a nagyszülőket, a testvéreket, és mégis meghaltak? Az ő lázadásuktól félnek, államtitkár úr?

- Persze van félnivalójuk, én nem mondom, hogy nincs. De ezt nem tiltással, nem a gyülekezési jog korlátozásával kell kezelni, hanem emberséges és emberhez méltó kormányzati teljesítménnyel. Ezt várják el önöktől a magyar polgárok! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Legelőször is szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy nyugodjon meg, ne ilyen megalapozatlan indulatossággal tegye föl az azonnali kérdését, amely ráadásul nem is a Belügyminisztérium kompetenciájába tartozik, hanem a mellettem ülő Igazságügyi Minisztériumot képviselő államtitkár úr kompetenciájába. (Zaj.) ...De természetesen válaszolok. (Apáti István: Arra haragudjon, aki kinevezte!) Apáti István képviselő úrtól is nyugalmat kérek. (Zaj. - Az elnök csenget.)...Tehát Apáti képviselő úr is nyugodjon meg, biztosan van rá oka, hogy megnyugodjon, és reméljük, hogy ez így is lesz.

- Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy nem félünk semmitől és nem félünk senkitől! Önöktől sem félünk! Az Alkotmánybíróság kötelezett bennünket arra, hogy az ön által feltett kérdéskört törvényben szabályozzuk. Egyébként pedig ha elolvassa ennek a törvényjavaslatnak az indokolását, akkor láthatja, hogy nemzetközi példákat állít párhuzamba és nemzetközi példákra is hivatkozik. Az indoklás tartalmazza azt is, hogy ez a javaslat, amely egyébként Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja, semmi olyan félelmet nem támaszt alá, amit ön most megfogalmazott az azonnali kérdésében. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a biztonság olyan fontos közösségi érték, amelynek fönntartása a jövőben is indokolt.

- Arra kérem képviselő urat, hogy ha legközelebb azonnali kérdést fogalmaz meg, akkor azt a megfelelő címzettnek tegye föl! Egyebekben természetesen  állunk rendelkezésére, és abban bízom egyébként, hogy a Jobbik, amelyik az Alaptörvény módosításának vitájában még  támogatta ezt a javaslatot, megtartja a szavát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

JAKAB PÉTER: - Államtitkár Úr! Az önök demokráciafelfogása előtt egyetlenegy nemzetközi példa lebeghet: Észak-Korea példája. (Szilágyi György: Úgy van!)Ezt a hatalomtechnikát alkalmazzák egyébként az élet minden területén. Hiszen lássuk be, 2010 óta önök mit csináltak: összevonták a hatalmi ágakat, törvényhozást, igazságszolgáltatást, végrehajtást, bekebelezték a médiát, most már a fideszes oligarchák kezében félezer sajtótermék tartozik, amit nem tájékoztatásra használnak, hanem agymosásra, néphülyítésre! És ha esetleg a népet nem lehet elbutítani, mert nem lehet elbutítani, akkor megpróbálják betiltani!

- Államtitkár Úr! Csak azt a két történelmi igazságot ne felejtsék el, hogy a nép nem betiltható, de a kormány leváltható! Az önök kormánya is leváltható, mert nincs olyan diktatúra, ami örökké tartana! Egyszer minden diktatúra véget fog érni, hamarosan az önöké is. (Taps a Jobbik soraiban.)

***

KONTRÁT KÁROLY: - Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy amikor Észak-Koreát állította párhuzamba, akkor nem minket sértett meg elsősorban, hanem a magyar embereket sértette meg. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.)... A magyar embereket sértette meg, akik 28 éve hitet tettek a demokrácia mellett, és ez a hitük azóta is megvan.

- Képviselő Úr! Arra kérem önt, hogy olvassa el a törvényjavaslatot, olvassa el az indokolást részletesen… (Jakab Péter: Elolvastam.) és akkor megérti, hogy az ön félelme megalapozatlan. Én kérdezhetném, hogy mitől fél ön, képviselő úr? Mitől félnek önök, jobbikosok, tisztelt képviselőtársaim? (Rétvári Bence: Novák Elődtől!)…Erre a kérdésre adják meg a választ valóban, de azt gondolom, ez önökre tartozik.

- Ami pedig a törvényjavaslatot illeti: holnap lesz ezzel kapcsolatban hétpárti egyeztetés. Arra kérem önöket, hogy ha komolyan gondolják, hogy egy jobb javaslatot szeretnének benyújtani, elfogadtatni, erre vonatkozóan van konkrét elképzelésük, akkor a holnapi hétpárti egyeztetésen tegyék meg! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI