Alkotmánybírság: legfrissebb határozatok
Változatlanul dübögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok.
2018. július 8. 12:30

Bíróság illetékessége közigazgatási ügyben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A kezdeményezésben foglaltak szerint a támadott rendelkezés alapján a bíróságnak a hozzá előterjesztett keresetleveleket át kellene tennie a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A kezdeményezést előterjesztő bíró három alkotmányossági kifogással élt a támadott rendelkezés kapcsán.

Az első érv a jogszabályi rendelkezés érvényességét érinti, eszerint a jogalkotó ténylegesen a sarkalatossági követelményeket megkerülve szabályozta az illetékességet, vagyis a támadott rendelkezés nem pusztán az illetékességet meghatározó jogalkotói megoldás, hanem ténylegesen szervezeti kihatása is van, ami viszont már minősített többséget követelne. A második érv a bírói út igénybevételének jelentős megnehezítése azáltal, hogy azok a személyek, akik a bírói jogvédelmet kívánnák igénybe venni, sok esetben több mint 100 km-t kellene hogy utazzanak a tárgyalásra, ami a bírói út tényleges igénybevételét nehezíti. A harmadik érv pedig a bírói függetlenség sérelme, mely álláspontja szerint azáltal valósul meg, hogy a közigazgatási ügyszakos bírók a közigazgatási és munkaügyi bíróságon szinte csak munkaügyi pereket tárgyalhatnak, közigazgatásiakat alig.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezés érdemi megkülönböztetést tesz a közigazgatási és munkaügyi bíróságok között. Ezen túlmenően jelentősen megnehezíti a polgárok bírósághoz fordulását, valamint sérti a bírói függetlenség alaptörvényi elvét, mivel a nem kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságokon a közigazgatási ügyszakos bírák gyakorlatilag nem tudnak tevékenykedni, illetve munkaügyi tárgyú közigazgatási ügyeket tudnak csak tárgyalni. Mindezek alapján a kifogásolt rendelkezés sérti a bírói függetlenség alaptörvényi követelményét is, ezen keresztül a polgárok jogait is. Az érintett bíróság közigazgatási ügyeinek szinte teljes egészben kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz való telepítése ugyanis azt eredményezi, hogy ezen bíróságok bíráinak szakmai fejlődési lehetősége, egzisztenciája, munkához való joga ellehetetlenül..

***

Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Megállapította: a támadott rendelkezés nem az eljárási törvényekben megszokott, meghatározott okokon alapuló illetékességet vezet be, hanem az ügyek transzferálásával, a kijelöléses illetékesség és a területi illetékesség kibővítésének sajátos, vegyes megoldását alkalmazza. E sajátos szabály az általános illetékesség mellett érvényesül és ahhoz hasonlóan ahhoz általános jellegű, bevezetésének elvi akadálya nincsen. Az érintettek számára valóban több utazással jár, ha meg kívánnak jelenni a bíróság előtt, mindaddig azonban, amíg e szabályok ténylegesen nem zárják el a jogvitában érdekelt felet attól, hogy ügyét bíróság elé vigye, a támadott rendelkezések nem ellentétesek az Alaptörvénnyel.

A bírói függetlenség sérelmét állító panasz vonatkozásában is döntött az Alkotmánybíróság. Megállapította: az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése által biztosított bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent, a szakmai függetlenség garantálja a bíró ítélkezési tevékenysége során tanúsított befolyás-mentességét, a személyi függetlenség pedig azt a több összetevőből álló független közjogi státust jelenti, amely a bírót a szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti.

A bírói függetlenség része a személyi függetlenség: a bíró nem utasítható, akarata ellenére nem bocsátható el és nem mozdítható el a helyéről, csak sarkalatos törvényben meghatározott okokból és eljárás eredményeként. A személyi függetlenséghez tartozik az is, hogy a hivatásos bíró tisztsége egy életre szól. A bírót ugyanakkor bíróként illetik meg e biztosítékok, a függetlenség követelményéből nem vezethető le, hogy egy adott bíróságon belül milyen ügyszakon kell eljárnia, illetve milyen legyen az ügyek elosztásának rendje. Mindezekre tekintettel az indítvány alapján a bírói függetlenség és az illetékességi szabályok közötti alkotmányjogi összefüggés nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság a bírói indítványt elutasította. (Megnyitás PDF-ként.)

***

A határozathoz Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Salamon László pedig különvéleményt csatolt.

Személyiségi jog megsértése

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese egy országos napilap kiadója volt. A lapban megjelent egy cikk, a következő címmel: „Kényszerítés miatt nyomoznak (…) püspök ellen”. A cikk további részében úgy fogalmazott, hogy az ügyészség kényszerítés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a megyéspüspök és a püspöki helynök „cselekedeteivel kapcsolatban”.

A címben említett megyéspüspök az I. rendű felperes, később az alkotmányjogi panasz egyik indítványozója lett, miután .jogaik védelmében a bírósághoz fordultak. Álláspontjuk szerint a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük, a valóságban ugyanis a meggyanúsításukra nem került sor, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt. Keresetükben kérték annak megállapítását, hogy a perbeli alperes a cikkben leírtakkal megsértette a becsület védelméhez, az emberi méltósághoz fűződő jogaikat.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította a jó hírnévhez fűződő személyiségi jog megsértését. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság elutasító ítéleté helybenhagyta.

Az indítványozók szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el, mikor megengedhetőnek találta azt, hogy a sajtócikk címe valótlanságot tartalmazzon. Álláspontjuk szerint a támadott döntés sérti az emberi méltósághoz való jogukat, a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogukat, a vélemény nyilvánításhoz való jogot és az ártatlanság vélelmét..

***

Az Alkotmánybíróság szerint, ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra. A sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével. A támadott kúriai döntésben foglalt jogértelmezésnek az a része tehát, amely szerint a cikk címében foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott bírói döntést megsemmisítette.  (Megnyitás PDF-ként.)

***

A határozathoz Horváth Attila, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.

Pótmagánvádló, - felülvizsgálati indítvány

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (4) bekezdés d) pontja és 417. § (1) bekezdés I. pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó gazdasági társaság a büntetőügyben pótmagánvádlóként lépett fel. A büntető ügy vádlottja az indítványozó gazdasági társasággal jogviszonyban állt és könyvvizsgálói tevékenységet végzett. Feljelentése alapján a rendőrkapitányság jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amelyet később – bűncselekmény hiányában – megszüntetett.

Az indítványozó – mint pótmagánvádló – jogi képviselője útján vádindítványt nyújtott be. A megismételt eljárás során a vádlottat felmentették, ezt a másodfokú bíróság helybenhagyta. Felülvizsgálati kérelmét a Kúria – mint nem jogosulttól származót – elutasította. Indokolásában utalt arra, hogy a terhelt terhére kizárólag az ügyész jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására, a pótmagánvádlót ilyen jogosultság nem illeti meg.

Az indítványozó álláspontja szerint a döntés  sérti a fegyverek egyenlőségének elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát. Alkotmányjogi panaszában a fegyverek egyenlőségének elve sérelmére hivatkozott, amelynek okát abban látja, hogy a pótmagánvádas eljárásban a jogalkotó aszimmetrikus módon biztosította a felülvizsgálat lehetőségét: míg a terhelt javára korlátlanul igénybe vehető e rendkívüli jogorvoslati forma, addig a pótmagánvádló számára nem áll nyitva a lehetőség, hogy a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújtson be.

***

Az Alkotmánybíróság szerint a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslati forma – az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő jogintézmény, így a jogalkotót széles mérlegelési jog illeti meg, hogy milyen esetben biztosít lehetőséget a felülvizsgálati eljárásra. A fegyverek egyenlőségének elve azonban nem jelenti a vád és a védelem jogosítványainak teljes azonosságát, a jogerőt követően a terhelt javára igénybe vehető rendkívüli jogorvoslati lehetőségek általában szélesebbek.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította: nem sérül a fegyverek egyenlőségének az elve azáltal, hogy a pótmagánvádas eljárásban rendkívüli jogorvoslati forma, azaz a felülvizsgálat indítványozása tekintetében a terheltet, illetve védőt többletjogosítványok illetik meg a pótmagánvádlóval szemben. Ugyanis amíg a terhelt esetében nyomós alkotmányos indok áll fenn a jogerős döntés további vitatására, addig a pótmagánvádló esetén nem tekinthető ilyennek a terhelt jogerős bírósági felmentését vagy az eljárás megszüntetését követően olyan büntető jogi igény további érvényesítése, amelyről a közvádló korábban lemondott és a sértett fellépése folytán indult pótmagánvádas eljárásban – első- és másodfokon – eljáró bíróságok sem ítélték megalapozottnak. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó Be. 416. § (4) bekezdés d) pontja és 417. § (1) bekezdés I. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó alkotmányjogi panaszát elutasította. (Megnyitás PDF-ként.)

***

A határozathoz Stumpf István különvéleményt csatolt.

Bartha Szabó József
  • Elhunyt Sára Sándor, a nemzet művésze
    Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója - közölte a család az MTI-vel.
  • A romboló Lügenpresse
    A rendező, Christian Twente érzi ezt a dilemmát, és ezért olyan nőnek állítja be a kancellár asszonyt, aki a köz, sőt mi több, egy egész földrész, vagy egy egész világ javára szenteli életet, és nincs ideje csip-csup magánéleti ügyekkel foglalkozni.
  • Szijjártó Péter: Ismét erőltetik a kötelező kvótát
    Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
MTI Hírfelhasználó