Brüsszel fokozza a határellenőrzést
Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatja a külső határellenőrzés fokozását célzó, mások mellett Ausztria javaslata alapján készült tervezetét - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Bécsben, Sebastian Kurz osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.
2018. július 6. 17:34

Juncker, aki az uniós biztosokkal az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria programjáról első alkalommal egyeztetett, a külső határok védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek - mint hangsúlyozta - korábbi szigorítása esetén Európának ma számos problémával nem kellene szembenéznie.

Kiemelte, az őszre elkészülő tervezet igazi, hatékony határrendészet felállítását tartalmazza, az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) hatáskörének kibővítése által. Elképzelések szerint emellett az ügynökség állományát az unió 2020-ra 10 ezer főre fejleszti - tette hozzá.

A dublini szabályozással kapcsolatban elmondta, ha nem sikerül a rendelet reformja, Európa újabb, súlyosabb problémákkal találhatja szemben magát, amely a tagországok közötti feszültséget erősítheti.

Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a szeptember végére Salzburgba tervezett informális uniós csúcstalálkozón a tagországok vezetői elfogadhatják a Frontex valódi ügynökséggé való átalakításáról szóló javaslatot.

Mint elmondta, a migrációs kérdésben a tagországoknak eltérő álláspontjuk van, nehéz megmondani, melyik téved, melyiknek van igaza. Bizonyos azonban, hogy migrációs politikáról való vélekedés, és a migrációt érintő gondolkodásmód megváltoztatására van szükség, Európa ugyanis rossz úton haladt a bevándorlási nyomás megoldására 2015-ben kialakított migrációs politikájával - szögezte le.

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kormányfője Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyozta, még az év vége előtt tisztázni kívánja az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az európai uniós tagállam Írország közötti határ ellenőrzésének kérdését.

Az osztrák kancellár elmondta azt is, hogy a hat hónapos uniós elnökség ideje alatt Ausztria több mint 200 kérdésben folytat majd egyeztetést, amelyek között a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetésnek, a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának, valamint az európai biztonság, védelem és a migráció kezelésének kérdését emelte ki.

"Védelmező Európára van szükség, amely biztonságot nyújt, stabilitást és békét szavatol polgárai számára" - hangoztatta, hozzátéve, hogy ehhez nagyfokú együttműködésre van szükség a tagállamokkal az unió külső határaink hatékony védelme érdekében.

MTI
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
  • Csak magukra és Magyarországra számíthatnak
    Közel egy évszázada tart Kárpátalja vesszőfutása. Az elmaradottság és szegénység magyarok tízezreit is érintő alapvető probléma itt. Kitartásuknak és a gondviselésnek köszönhető, hogy hallatszik még magyar szó Kárpátalján.
  • Kétszeresen is meg kell majd küzdeni a 2022-es győzelemért
    Az október 13-i önkormányzati választást a Fidesz–KDNP fölényesen megnyerte, a kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg a katyvaszkoalícióba összeálló ellenzék összesen csak 1,3 milliót – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
MTI Hírfelhasználó