Újra szabályozzák a gyülekezési jogot
Tisztázzák a gyűlések, a szervező, a vezető és a rendező fogalmát, valamint utóbbiak esetében azok kötelezettségeit is.
2018. július 13. 10:19

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. Közterületnek nem minősülő helyszínen azonban csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

 

 

VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportjának álláspontját ismertetve hangsúlyozta: 

- A gyülekezési jog elsőgenerációs politikai jog, amely alapján mindenki jogosult békés gyűléseken részt venni. Ebből a tételmondatból kiindulva a rendszerváltás megalapozásaként csaknem három évtizeddel ezelőtt szinte elsőként fogadta el a régi Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló ’89. évi III. törvényt, mely akkor rendkívül előremutató volt, különösen a megelőző 40 év szocializmusának tiltó szabályait követően.

- A gyülekezési  törvény három hónappal az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása előtt és több mint egy évvel az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása előtt, 1989. január 24-én lépett hatályba. Szövegén azóta csak apróbb, jellemzően más törvények fogalomhasználatához kapcsolódó, egységesítést szolgáló pontosításokra került sor. Elvitathatatlan korszakos jelentősége, azonban mára végképp elavult, a szerteágazó és a 29 év alatt többször jelentősen is irányt váltó gyakorlatnak köszönhetően pedig napjainkra már szinte alkalmazhatatlanná vált.Odajutottunk, hogy a bírósági gyakorlat teljesen kiszámíthatatlan e vonatkozásban. Képzeljék el, van már arra is példa, hogy ugyanazon bejelentő tartalmilag megegyező, különböző bejelentéseit a bíróság eltérően ítélte meg. Mindez az abszurditás végül manifesztálódott abban, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 2016-ban kifejezetten felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit ugyan hozza már összhangba. Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény hetedik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, családi életének és otthonának sérelmével, vagyis alaptörvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának külső korlátja lehet. Külső korlátja lehet másoknak a magán- és családi élethez való joga, valamint mások otthonának tiszteletben tartásához való jog.

- A gyülekezési jogról szóló új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartva és biztosítva a gyülekezési jog szabadságát, továbbá a nemzetközi sztenderdeknek is megfelelően korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlatát. A német joggyakorlatot, azon belül különösen a bajor joggyakorlatot alapul véve a közbiztonság és a közrend, illetőleg mások jogainak és szabadságának sérelmét helyezi középpontba, amely szempontok így nemcsak megtiltási okként, hanem feloszlatási okként is megjelennek. A megtiltási okok rendszerét a javaslat egy további esettel egészíti ki, nevezetesen azzal, hogy a gyűléseket a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra áldozataira emlékeztető helyszíneken és napokon bizonyos feltételek fennállása esetére kizárja. Ezen ok az áldozatok emlékét és a hozzátartozók jogait hivatott biztosítani.

- A törvényjavaslat tisztázza a gyűlések, a szervező, a vezető és a rendező fogalmát, valamint utóbbiak esetében azok kötelezettségeit is. A hatályos szabályozáshoz képest pontosabban szabályozza a bejelentési kötelezettséget, továbbá együttműködési kötelezettséget ír elő a szervezők részére.Fontos újítása, hogy meghatározza a résztvevők kötelezettségeit is, továbbá ennek keretében előírja a gyűlés zavarásának a tilalmát, a versengő gyűlések fogalmát és szabályait, a gyűlés bejelentésének legkorábbi időpontját, valamint az egyenruha viselésének tilalmát, továbbá a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve, illetve védőfelszerelésben való megjelenés tilalmát.Szintén fontos újdonsága a törvényjavaslatnak, hogy a gyűlések rendjének biztosítása érdekében, figyelembe véve a gyűlésre való gyors és akadálymentes eljutást, ellenőrzési pontokat is létesíthet a rendőrség, amelyek abban az esetben lesznek alkalmazhatóak, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy valaki a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve kívánna részt venni.

- A javaslat a gyűlések békés jellegének megőrzése értelmében új büntető törvénykönyvi és szabálysértési tényállásokat alakít ki, amelyek garantálják ezen új szabályok érvényesülését, valamint hatékony visszatartó erőt és fellépést garantálnak a gyűléseket megzavaró személyekkel szemben. A törvényjavaslat által tehát egy olyan gyülekezési szabályozás kerülhet elfogadásra, amely megfelelő választ ad a rendszerváltás óta eltelt időben megtartott gyűlések tapasztalatai alapján felmerült gyakorlati kérdésekre. Mindezek okán a KDNP parlamenti frakciója támogatja a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. (Szövege: PDF,)

Bartha Szabó József
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI