Újra szabályozzák a gyülekezési jogot
Tisztázzák a gyűlések, a szervező, a vezető és a rendező fogalmát, valamint utóbbiak esetében azok kötelezettségeit is.
2018. július 13. 10:19

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. Közterületnek nem minősülő helyszínen azonban csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

 

 

VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportjának álláspontját ismertetve hangsúlyozta: 

- A gyülekezési jog elsőgenerációs politikai jog, amely alapján mindenki jogosult békés gyűléseken részt venni. Ebből a tételmondatból kiindulva a rendszerváltás megalapozásaként csaknem három évtizeddel ezelőtt szinte elsőként fogadta el a régi Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló ’89. évi III. törvényt, mely akkor rendkívül előremutató volt, különösen a megelőző 40 év szocializmusának tiltó szabályait követően.

- A gyülekezési  törvény három hónappal az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása előtt és több mint egy évvel az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása előtt, 1989. január 24-én lépett hatályba. Szövegén azóta csak apróbb, jellemzően más törvények fogalomhasználatához kapcsolódó, egységesítést szolgáló pontosításokra került sor. Elvitathatatlan korszakos jelentősége, azonban mára végképp elavult, a szerteágazó és a 29 év alatt többször jelentősen is irányt váltó gyakorlatnak köszönhetően pedig napjainkra már szinte alkalmazhatatlanná vált.Odajutottunk, hogy a bírósági gyakorlat teljesen kiszámíthatatlan e vonatkozásban. Képzeljék el, van már arra is példa, hogy ugyanazon bejelentő tartalmilag megegyező, különböző bejelentéseit a bíróság eltérően ítélte meg. Mindez az abszurditás végül manifesztálódott abban, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 2016-ban kifejezetten felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit ugyan hozza már összhangba. Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény hetedik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, családi életének és otthonának sérelmével, vagyis alaptörvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának külső korlátja lehet. Külső korlátja lehet másoknak a magán- és családi élethez való joga, valamint mások otthonának tiszteletben tartásához való jog.

- A gyülekezési jogról szóló új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartva és biztosítva a gyülekezési jog szabadságát, továbbá a nemzetközi sztenderdeknek is megfelelően korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlatát. A német joggyakorlatot, azon belül különösen a bajor joggyakorlatot alapul véve a közbiztonság és a közrend, illetőleg mások jogainak és szabadságának sérelmét helyezi középpontba, amely szempontok így nemcsak megtiltási okként, hanem feloszlatási okként is megjelennek. A megtiltási okok rendszerét a javaslat egy további esettel egészíti ki, nevezetesen azzal, hogy a gyűléseket a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra áldozataira emlékeztető helyszíneken és napokon bizonyos feltételek fennállása esetére kizárja. Ezen ok az áldozatok emlékét és a hozzátartozók jogait hivatott biztosítani.

- A törvényjavaslat tisztázza a gyűlések, a szervező, a vezető és a rendező fogalmát, valamint utóbbiak esetében azok kötelezettségeit is. A hatályos szabályozáshoz képest pontosabban szabályozza a bejelentési kötelezettséget, továbbá együttműködési kötelezettséget ír elő a szervezők részére.Fontos újítása, hogy meghatározza a résztvevők kötelezettségeit is, továbbá ennek keretében előírja a gyűlés zavarásának a tilalmát, a versengő gyűlések fogalmát és szabályait, a gyűlés bejelentésének legkorábbi időpontját, valamint az egyenruha viselésének tilalmát, továbbá a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve, illetve védőfelszerelésben való megjelenés tilalmát.Szintén fontos újdonsága a törvényjavaslatnak, hogy a gyűlések rendjének biztosítása érdekében, figyelembe véve a gyűlésre való gyors és akadálymentes eljutást, ellenőrzési pontokat is létesíthet a rendőrség, amelyek abban az esetben lesznek alkalmazhatóak, ha fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy valaki a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve kívánna részt venni.

- A javaslat a gyűlések békés jellegének megőrzése értelmében új büntető törvénykönyvi és szabálysértési tényállásokat alakít ki, amelyek garantálják ezen új szabályok érvényesülését, valamint hatékony visszatartó erőt és fellépést garantálnak a gyűléseket megzavaró személyekkel szemben. A törvényjavaslat által tehát egy olyan gyülekezési szabályozás kerülhet elfogadásra, amely megfelelő választ ad a rendszerváltás óta eltelt időben megtartott gyűlések tapasztalatai alapján felmerült gyakorlati kérdésekre. Mindezek okán a KDNP parlamenti frakciója támogatja a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. (Szövege: PDF,)

Bartha Szabó József
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó