Tündérmese és rémálom kíséri a Balaton legendáit
A tó matuzsálemi korú hajói rengeteg vihart megéltek, s örömteli, hogy a ma is aktívan működnek. Július elején kezdődik a balatoni hajózási főszezon.
2018. július 8. 12:16

Gróf Széchenyi István elnökletével alakult meg 1846 áprilisában Pesten a Balaton Gőzhajózási Társaság 60 ezer forintos alaptőkével, amelynek alapszabály-tervezetét Kossuth Lajos írta. Az első balatoni gőzhajót még ugyanebben az évben, Széchenyi 55. születésnapján, szeptember 21-én bocsátották vízre.

A Kisfaludy névre keresztelt első hajó előállítási költségeit a részvények árából fedezték, habár a tervezettnél jóval többe került. A 40 lóerős gőzgép Angliában, a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült, és lovakkal vontatták az elemeket Füredre Triesztből, illetve Óbudáról.

 

Budapest, 1987. január 18. Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. A képen: a Kisfaludy gőzhajó Tihany elött 1913-ban. MTI Fotó

A Kisfaludy gőzhajó Tihany előtt egy korabeli felvételen (Fotó: MTI)

A Kisfaludyról Jókai Mór, Garay János és Eötvös Károly is írt, s jóllehet minden Balaton-ábrázoláson szerepelt, a mai napig csak keveset lehet róla tudni. Mindössze négy kép maradt fenn, ezek sem túlzottan pontosak, műszaki adatait egyetlen forrásból ismerjük.

A második lapátkerekes gőzhajó eredetileg Kelén néven került forgalomba, ám 1891-ben átkeresztelték Barossra. Első útját 1889. július 1-jén tette meg Siófok és Balatonfüred között. Később a Balatonalmádi–Balatonfüred–Siófok útvonalon közlekedett.

Budapest, 1987. január 18. Baross gőzhajó Siófoknál 1907-ben. Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. MTI Fotó

A Baross gőzhajó Siófoknál, 1907-ben (Fotó: MTI)

Két évvel később, a tó adottságait figyelembe véve a lapátkerekes gőzhajóknál alkalmasabb, csavarhajtású személyszállító gőzhajókat rendeltek az újpesti hajógyártól. A kecses hajók a tengeri klipperek vonalvezetését követték, vas hajótestre fenyőfa felépítmény és fedélzet került. A 250 személyes, 35 méter hosszú hajók meghajtásáról 160 lóerős gőzgépek gondoskodtak. Az 1891 áprilisában és júniusában vízre bocsátott hajók a Fáy András „Sió” című tündérmeséjének szerelmespárjáról a Kelén és Helka nevet kapták. Az ekkor már két éve közlekedő lapátkerekes első Kelént a vasminiszter tiszteletére keresztelték Barossra.

Budapest, 1987. január 18. Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. A képen: a siófoki kikötő 1916-ban. MTI Fotó

A Helka és a Kelén testvérhajók valamelyike a siófoki kikötőben (Fotó: MTI)

Budapest, 1987. január 18. Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. A képen: a Zala halászhajó 1907-ben. MTI Fotó

Egy halászhajó, a Zala gőzös a Balatonon, 1907-ben (Fotó: MTI)

A Jókai gőzhajót Óbudán építették az Első Dunagőzhajózási Társaság gyáregységében, 1913-ban, majd egységekben Siófokra szállították, ahol összeszerelték, és elnyerte elegáns formáját a maga 32 méteres hosszúságával és 5 méteres szélességével. Június 28-án bocsátották vízre, és néhány nappal később, július 2-án tette meg első próbaútját.

Budapest, 1987. január 18. Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. A képen: a Jókai gőzhajó a siófoki kikötőben. MTI Fotó: Reprodukció

A Jókai gőzhajó a siófoki kikötőben (Fotó: MTI)

Tihany, 1929. Pesten 1846. áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én - Széchenyi 55. születésnapján -  bocsátották vízre. A képen: gőzhajó a tihanyi kikötőben  1929-ben. MTI Fotó-reprodukció

Életkép a két világháború közötti időkből. Gőzhajó a tihanyi kikötőben, 1929-ben (Fotó: MTI)

A Balaton körül épülő vasút idővel megváltoztatta a hajózási igényeket. A nyaraló, kiránduló tömegek kiszolgálására egyre nagyobb befogadóképességű személyhajókat állítottak forgalomba, a régebbi hajókat pedig átépítették, növelve a férőhelyek számát. Később ez vezetett a tó legnagyobb hajószerencsétlenségéhez is, a szintén átépített Pajtás kirándulóhajó balatonfüredi tragédiájához.

A Pajtás csavargőzös kishajó a megváltozott igények szerint átalakított hajók közé tartozott. Átépítése alkalmával jelentősen megemelték a fedélzetet, ami megváltoztatta a súlypontját, instabillá tette a hajót. Ráadásul az eredeti hajócsavart nagyobbra cserélték, és 150 főről 200 főre növelték a gőzös befogadóképességét. A balatoni hajózás történetének legsúlyosabb balesete a Pajtás utolsó útja. A füredi öbölben 178 utassal és a 6 tagú személyzettel a fedélzetén 1954. május 30-án egy gyermeknapi kiránduláson felborult, és az oldalára dőlve elsüllyedt, több mint húsz utas és a gőzhajó fűtője a vízbe fulladt. Az utasok többségét az évadnyitó vitorlásverseny résztvevői mentették ki a vízből.

Balatonfüred, 1954. május 30. A füredi öbölben, 178 utassal és a 6 tagú személyzettel a fedélzetén, felborult és az oldalára dőlve elsűllyedt a Pajtás nevű csavargőzös kishajó. 22 utas és a gőzhajó fűtője a vízbe fulladt. Az utasok többségét az évadnyitó  vitorlásverseny résztvevői ki tudták menteni a vízből. Képünkön: A hajótestben rekedt fűtő utolsó erejével kiengedi a kazánból a gőzt, a robbanás elkerülése érdekében. (A magyar sajtóban a katasztrófa után mindössze egy rövid és pontatlan közlemény jelent meg, 30 évig egyetlen további sor sem  láthatott napvilágot a tömegszerencsétlenségről.)  MTI Fotó - vásárolt felvétel

A képen az a pillanat látható, amikor a hajótestben rekedt fűtő kiengedi a kazánból a gőzt, hogy ne robbanjon fel a hajó. A sajtóban a baleset után egy rövid és pontatlan közlemény jelent meg (Fotó: MTI)

A túlzsúfolt hajó vesztét állítólag az okozta, hogy a Balatonfüredre beérkező Pajtás fedélzetén mindenki egy oldalra állt, hogy jobban lássa egy éppen elrajtoló vitorlásverseny mezőnyét. A jármű megbillent, lengeni kezdett, majd átbillent a holtponton, és az öbölben elmerült.

Balatonfüred, 1954. május 30. Két férfi az oldalára dőlt Pajtás gőzhajón próbál a vízszint fölött maradni. A 170 utast szállító hajó a Balatoni Vitorlás Bajnokságot látni akaró utasok hírtelen egyik oldalról a másikra történő mozgása miatt borult fel. A tragédiának több mint 20 halálos áldozata és 50 sérültje lett. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bojár Sándor

Az oldalára dőlt Pajtás gőzhajó (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Bojár Sándor)

A második világháború végén, 1945. március 25-én a Kelént saját személyzete süllyesztette el Révfülöp előtt, nehogy felrobbantsák a visszavonuló német csapatok.

1946. szeptember Száz éves a balatoni hajózás. A képen: a Kelén nevű gőzös. MTI Fotó

A Kelén felújítása után, 1946 szeptemberében (Fotó: MTI)

A Beloiannisz (későbbi nevén Balaton) a tó egykori legendás, 600 férőhelyes hajója volt. 1952-ben a Balatonfüredi Hajógyárban építették, utolsó útját 2003 nyarán, a főszezon végén tette meg Tihanyból Balatonfüreden át Siófokra.

Balatonfüred, 1952. július 4. A feldíszített, utasokkal teli Beloiannisz hajó első útja Balatonfüredről, a hajóavatási ünnepségen. MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor

A feldíszített, utasokkal teli Beloiannisz hajó első útja Balatonfüredről, 1952 júliusában (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Mező Sándor)

Balatonfüred, 1952. július 4. A Beloiannisz hajó utasai a hajó első útján Balatonfüredről, a hajóavatási ünnepségen. MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor

A Beloiannisz (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Mező Sándor)

Balatonföldvár, 1956. július 23. Befut a Lelle nevű hajó a földvári öbölbe. MTI Fotó: Bereth Ferenc

A Lelle nevű hajó a földvári öbölben, 1956 júliusában (Fotó: MTI/Bereth Ferenc)

Fonyód, 1960. augusztus 22. Lányok integetnek az érkező Ifjúgárda elnevezésű hajónak, a kikötőben. MTI Fotó: Járai Rudolf

Az Ifjúgárda elnevezésű hajó a fonyódi kikötőbe fut be 1960 augusztusában (Fotó: MTI/Járai Rudolf)

Balatonföldvár, 1960. július 13. A balatonföldvári kikötő mólóján álló nők nézik a MAHART (Magyar Hajózási Rt.) hajóját. MTI Fotó: Balassa Ferenc

A balatonföldvári kikötőben a Mahart egyik hajója 1960 nyarán (Fotó: MTI/Balassa Ferenc)

Fonyód, 1997. április 19. Badacsonyból elindult Fonyód felé április 19-én a Kelén hajó fedélzetén Lesa Ferenc alpolgármester vezetésével a badacsonyi küldöttség, hogy a hajózási szezon kezdetén üdvözölje egymást a két település önkormányzata. Fonyódon Francsics Zoltán polgármester fgadta, majd köszöntötte a badacsonyiakat, dr. Horváth Gyulát a MAHART igazgatóját. A képen: A Kelén érkezése Fonyódra. MTI Fotó: Penovác Károly

A többször átépített Kelén Fonyódon, 1997-ben (Fotó: MTI/Penovác Károly)

Balatonfüred, 2001. 04. 14. A balatonfüredi kikötőben ünnepélyesen fogadták a  Siófokról érkező 110 éves patinás Helka személyszállító hajót, amely  a somogyi part vendégeit hozta az északi oldalra. Ezzel megkezdődött a hivatalos hajózási szezon a Balatonon. A képen: megérkezik a Helka a füredi kikötőbe. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A balatonfüredi kikötőben ünnepélyesen fogadják a Siófokról érkező 110 éves patinás Helkát 2001-ben (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Siófok, 2002. augusztus 17.  Ismét vízre bocsátották a Dunaújvárosból szárazföldön Siófokra érkezett Jókai hajót. A járművet 1913-ban építették Siófokon és 1980-ig közlekedett a Balatonon, majd leselejtezték és Tiszalökre került, ahol másfél évvel ezelőtt felújították. Most visszakerült eredeti helyére és a Balatoni Hajózási Rt. hajójaként fog tovább szolgálni.  MTI Fotó

A Dunaújvárosból szárazföldön Siófokra érkezett Jókai hajó vízre bocsátása 2002-ben. A jármű 1913 és 1980 között közlekedett a Balatonon, majd leselejtezték, és Tiszalökre került, ahol 2001-ben felújították (Fotó: MTI)

Balaton, 2002. augusztus 27. Újból a Balatonon üzemel a tó egyik legszebb muzeális hajója, az 1913-ban gyártott Jókai motoros, amely Vanyolai Sándor hajózási vállalkozó tulajdona. A vízi jármű 1980-ig közlekedett a Balatonon, majd Tiszalökre került, ahol a hajójavító műhelyben több tízmillió forint költséggel felújították, majd a Tiszán, illetve a Dunán Dunaújvárosba szállították. A Sió-csatorna tartósan alacsony vízállása miatt vízi úton nem lehetett a hajót a Balatonra vinni, ezért a közelmúltban szárazföldön vitték azt a tóra. A most üzembe helyezett, 36 méter hosszú sétahajó 100 utast tud szállítani. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Jókai motoros a balatoni hajózás legszebb muzeális hajója. A tiszalöki hajójavító műhelyben újították fel. A Sió csatorna alacsony vízállása miatt szárazföldön szállították a tóra. A felújítás után a 36 méter hosszú sétahajó száz utas szállítására alkalmas (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Balatonlelle, 2006. május 12. A Balaton legújabb és egyben legnagyobb, a hajósok védőszentjéről Szent Miklós névre keresztelt hajója a balatonlellei kikötőben. A Törökországban vásárolt hajó eredetileg Kaptan Sevket Iyidere néven Izmirben menetrend szerinti járatként üzemelt. Tavaly úszott fel a Dunán és október 27-én Siófokon zsilipelték át a Balatonba. A Szent Miklóst két 500 lóerős motor hajtja, legnagyobb sebessége 26 km/óra.  MTI Fotó: Nagy Lajos

A Balaton legújabb és egyben legnagyobb, a hajósok védőszentjéről Szent Miklós névre keresztelt hajója a balatonlellei kikötőben, 2006-ban (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

Balatonlelle, 2006. május 12. A Balaton legújabb és egyben legnagyobb, a hajósok védőszentjéről Szent Miklós névre keresztelt hajója a balatonlellei kikötőben. A Törökországban vásárolt hajó eredetileg Kaptan Sevket Iyidere néven Izmirben menetrend szerinti járatként üzemelt. Tavaly úszott fel a Dunán és október 27-én Siófokon zsilipelték át a Balatonba. A Szent Miklóst két 500 lóerős motor hajtja, legnagyobb sebessége 26 km/óra.  MTI Fotó: Nagy Lajos

A Törökországban vásárolt hajó eredetileg Kaptan Sevket Iyidere néven Izmirben menetrend szerinti járatként üzemelt. 2005-ben úszott fel a Dunán, és Siófokon zsilipelték át a Balatonba. A Szent Miklóst két 500 lóerős motor hajtja, legnagyobb sebessége 26 km/óra (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

hirado.hu - MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó