Kedden áll bíróság elé a Jobbik politikusa
A vád értelmében az unió bomlasztása volt a fő cél
Előkészítő üléssel kezdődik kedden a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt Kovács Béla európai parlamenti (EP) képviselő pere a Budapest Környéki Törvényszéken. A vád szerint a Jobbik volt tagja a bűncselekményeket az Európai Unió intézményei ellen követte el, a kémkedés végső célja pedig az volt, hogy belülről bomlassza az uniót.
2018. július 9. 17:03

Kovács Bélát, a Jobbik volt tagját, EP-képviselőt az unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint uniós költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A keddi előkészítő ülésen egyebek mellett a tárgyalás menetét egyeztetik, mivel várhatóan lesznek olyan tárgyalási napok, amelyeken minősített – külföldi titkosszolgálatoktól kapott – adatok is elhangoznak majd, és ezért zárt tárgyalást kell elrendelni. A vádirat szerint volt pártjában csak KGBélaként emlegetett politikus 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatokat ellátó bizottságaiban vállalt szerepet.

Az évtől többször találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjével. A találkozókon az orosz hírszerző az EU külpolitikájára és gazdaságpolitikájára vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az EU külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte Kovácstól.

A Jobbik volt politikusa 2012 októbere és 2014 februárja között többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő európai uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat a GRU hírszerzőjének.

A hazánkból végleg távozó orosz hírszerző 2013 novemberében bemutatta utódját Kovács Bélának, aki 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az EU aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról és a paksi atomerőmű bővítéséről.

A vádirat megfogalmazása szerint Kovács Béla tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját. A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázisú, nyíltan EU-ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az európai közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe.

Költségvetési csalással is gyanúsítják a Jobbik volt politikusát. A vádirat szerint Kovács európai parlamenti képviselőként – azért, hogy az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EP költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson – 2012–2013-ban valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá három személlyel. Mindhárman szintén vádlottjai az ügynek.

A megállapodások a vád szerint valótlanul tartalmazták, hogy a felek szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló jogviszonyt hoztak létre, s hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére főállásban, az EP brüsszeli központjában került sor, valamint azt, hogy a gyakornokok a szakmai gyakorlat ideje alatt brüsszeli lakcímen, Kovács lakcímén tartózkodnak.

Valójában Kovácsnak nem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, amellyel a többi vádlott is tisztában volt. Az Európai Parlament költségvetésének összesen 6 173 119 forintnyi vagyoni hátrányt okoztak.

Magyar Idők
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó