Ismét az OLAF-nál támad az ellenzék
Újabb lejáratásra készül Jávor Benedek: a célpont Mészáros Lőrinc és a kormányfő családja.
2018. július 11. 10:07

Újabb Magyarország elleni lejárató akciót készít elő Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője az EU csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál. A képviselő feljelentéséhez szükséges hazugságokat menetrend szerint a Népszava és több ellenzéki internetes lap szolgáltatja. A kormányellenes sajtó nemrég azt állította, a negyedik Orbán-kormány az adófizetők és az unió pénzéből folytatja öncélú költekezését Felcsúton és környékén. Ezúttal a Fejér megyei Váli-völgy hat településének vízrendezési feladataira szóló közbeszerzési eljárás került célkeresztbe. Eszerint a Mészáros és Mészáros Kft. mint leendő kivitelező a központi pénzszórás egyik fő haszonélvezője, nemkülönben az Orbán család tagjai, akiknek a környéken termőföldjeik vannak.

Több mint kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége a Felcsút környéki Váli-völgy vízrendezésére. 2001-ben ezt a feladatot 2,7 milliárd állami forintért egyszer már elvégezték – harsogta a múlt héten több internetes ellenzéki lap mellett a Népszava, amely arról közölt cikket, hogy a kormány újabb jelentős pénzköltésre készül a miniszterelnök számára különösen fontos, Felcsútot is magába foglaló térségben. A Magyar Idők információi szerint azonban a vádakból egy szó sem igaz.

Baloldali logika

Az ellenzéki lap szerint a költekezésre utal az is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a Fejér megyei Váli-völgy vízrendezési feladataira kiírt uniós pályázaton 2,4 milliárd forintért a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte a tervezési és kivitelezési munkákat. A Népszava szerint az említett térség márpedig országos viszonylatban kevéssé ár- és belvízveszélyes, ezért indokolatlan ismét ennyi pénzt elkölteni a vízrendezésre. Azt is megállapították ugyanis, hogy a nyertes pályázat feladataira 2001 decemberében, az első Orbán-kormány idején egyszer már odaítéltek egy több mint kétmilliárd forintos állami támogatást, amiből a következő évtől meg is valósult a beruházás.

A kormányellenes orgánum mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett forrásfelhasználásnak „van egy másik, nem vízügyi természetű célja is”. A cikkben ennek kapcsán azt taglalták, hogy a miniszterelnök családtagjainak és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozónak termőföldjei vannak a térségben.

Koholmányból lejáratási kísérlet

2005-ben az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság többek között azt kutatta, az első, vízrendezésről szóló Váli-völgyi projekt mennyiben járult hozzá Orbán Viktor és családja gazdagodásához. A Gyurcsány-kormány politikai megrendelésére dolgozó, MSZP-s és SZDSZ-es túlsúllyal működő testület végül megállapította, hogy az érdekeltségükben lévő termőföldek értéke a vízzel kapcsolatos térségi fejlesztések után 2005-re jelentősen megemelkedett, amiből ezúttal is az következik az ellenzéki sajtó szerint, hogy a vízrendezési program „megismétlésével” újabb öncélú költekezés várható.

A bizottság hajdani képviselőinek, de az újabb botrány kirobbantásán dolgozó Jávor Benedeknek az a tény sem számít, hogy a korábbi beruházás hat település belterületi csapadékelvezetését jelentette, amelynek kevés köze lehetett a Felcsút környéki termőföldekhez. A Magyar Idők információi szerint ráadásul a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő termőföldeket elenyésző mértékben érinti a Váli-víz összesen 37 kilométer hosszú szakaszának napirenden lévő fejlesztése.

Inkább vittek, mint hoztak

– Nincs semmilyen takargatnivalónk! Sokkal inkább örülünk neki, hogy vége van annak a világnak, amikor a vidékünkön élőket, és általában véve a vidék lakosságát bünteti a hatalom azzal, hogy másodrendű polgárként kezeli a „modern” életformát élő városiakkal szemben – jelentette ki a Magyar Időknek Tessely Zoltán.

Az Etyek, valamint a Szent László- és a Váli-völgy terület fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, jól haladnak a Pannónia szíve elnevezésű terület- és turizmusfejlesztési programban rögzített elképzelések megvalósításával, de emellett Budapest, Székesfehérvár vagy akár Martonvásár is soha nem látott mértékben fejlődik. – Ha az ellenzéken múlna, akkor most is csak megszorítások lennének, amiből bőséggel megkaptuk már a részünket. 2010 előtt semmi nem jutott ennek a térségnek, az országos listákról egykor szocialista színekben parlamentbe került helyi képviselők is inkább szervezték ki a pénzt, nem hoztak beruházásokat – jegyezte meg Tessely Zoltán.

Úgy fogalmazott, a mostani vízrendezési terv, amely miatt Jávor Benedek feljelentést fogalmaz az OLAF-nak, márpedig teljesen megalapozott. A projekt hosszú évek várakozása után immár lehetővé teszi, hogy teljes körűen megvalósuljon az árvízmentesítés a Váli-völgyben, így a szélsőséges időjárási események nem sújtják tovább Tarján, Csabdi, Bicske, Vál, Kajászó és Baracska lakóingatlanjait, mezőgazdasági és ipari területeit, tógazdaságait.

Látható ugyanis, hogy nem ez az egyetlen vízrendezési program a környéken: nemcsak a Váli-völgyben, de a szomszédos Szent László-patak völgyében is, két külön KEHOP-beruházás részeként valósulnak meg az árvízmentesítési munkák. Tessely elmondta, 2010 előtt is pályáztak az érintettek a 2002-ben megkezdett térségi vízrendezés folytatására, de az akkori gyakorlatnak megfelelően ennek eredménye nem volt.

– Össze lehet keverni rossz szándékból a szezont a fazonnal, ahogy ebben az esetben is: megfontolt, ártó szándékkal összemosták a belterületi, felszíni csapadékvíz elvezetésére 2001-ben hozott kormányzati döntést a mostani pályázattal, amely a folyók árvízmentesítéséről, vízszabályozásról és a külső védművek megerősítéséről szól – jelentette ki a miniszterelnöki biztos.

Beszélnek a tények

– A Váli-víz Völgye Önkormányzati Társulás 2001-ben vízjogi engedélyt kapott hat Fejér megyei település (Óbarok, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál és Kajászó) belterületi csapadékelvezetési munkáinak megvalósítására – idézte fel megkeresésünkre Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a korábbi állami támogatás hátterét.

Mint mondta, az említett települések a völgyfenéken, részben a viszonylag nagy esésű völgyoldalakon helyezkednek el, jelentős szintkülönbségekkel. A lezúduló csapadék folyamatos eróziós veszélyt jelentett, emellett az elvezető rendszerekbe terelődő hordalék is gondot okozott.

A településeken lévő árkok részben sekély mélységűek voltak, részben hiányoztak, egyes helyeken pedig erősen iszapossá váltak, ezért indokolt volt a csapadékvíz elvezetésének megoldása. A szóvivő ismertette, a felszíni vízelvezetésről szóló fejlesztés költségvetési támogatását 3,018 milliárd forint beruházási össz­költséggel a helyi önkormányzatok támogatásáról szóló 2001-es törvényben rögzítették. A beruházás tíz százalék önerővel 2002–2004 között valósult meg hat önkormányzat összefogásával. A cél az volt, hogy a belterületi árkok rendezésével a csapadék a jövőben károkozás nélkül jusson el az állam tulajdonában lévő végső befogadó vízfolyásba, a Váli-vízbe.

– 2014-ben, a belterületi fejlesztések után vette kezdetét a Duna projekt részeként a Váli-víz medrének vízrendezése – folytatta Siklós Gabriella. Ennek első lépéseként a vízfolyás alsó, négy kilométeres szakaszán az elsőrendű árvízvédelmi töltésen végeztek fejlesztéseket. A most tervezett második fázisban pedig lezárják majd a korábban megkezdett munkálatokat a vízfolyás további 37 kilométeres partvonalán is. A kivitelezés során a Váli-víz vízgyűjtőjén a villámárvizek előrejelzésére alkalmas monitoringrendszert is kiépítenek, ami többek között jelentősen növeli az időelőnyt a szükségessé váló beavatkozásokhoz – tette hozzá a szóvivő.

A térségben közel két évtizede zajló, a Váli-vízfolyáshoz köthető vízrendezési fejlesztések tehát egymásra épülnek, kiegészítik egymást vízvédelmi szempontból, szó sincs arról, hogy a korábbi beruházásokat ismételnénk. A munkálatok szükségessége valós műszaki, társadalmi és gazdasági igényeken alapul – tette hozzá Siklós Gabriella.

A szóvivő vázolta, a Váli-völgyi vízprogram mostani kivitelezőjének kiválasztása uniós közbeszerzési eljárásrendben zajlott. A nyílt eljáráson négy cég tett ajánlatot: a térségbeli Mészáros és Mészáros Kft., a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt., a szolnoki Kötiviép’B Közép-Tisza-vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., továbbá a nyíregyházi Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. – A legkedvezőbb árajánlatot benyújtó céggel kötöttük meg a szerződést – mondta Siklós Gabriella.

A számvevők nem kifogásolták

– Mészáros Lőrincnek vagy a miniszterelnöknek semmi köze nem volt a 2004-ig zajló vízrendezési programhoz, amelyben kizárólag belterületi fejlesztések során hat település vízvédelmét kellett megoldanunk. Ideje van már a több mint 15 évvel ezelőtti beruházás folytatásának a Váli-víz külterületén, környezetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból – ezt már Hargitai László mondta lapunknak, aki Alcsútdoboz polgármestere volt 1990 és 2010 között.

Az egykori településvezető felidézte, az első Orbán-kormány utáni időszakban egészen 2010-ig rengeteg támadás érte a térség érintettjeit, a parlamenti vizsgálóbizottság ráadásul szándékosan keverte az ügy kapcsán nem egyszer helyszíni vizsgálat során beszerzett információkat.

– Végül megelégeltem a kötözködést és saját hatáskörben vizsgálatot kértem az Állami Számvevőszéktől az állam által támogatott térségi beruházásra. A számvevők megállapították, hogy a fejlesztés teljes mértékben szabályosan bonyolódott – szögezte le Hargitai László, megjegyezve, a támogatás azért sem lehetett politikai hátterű, mivel a kétezres évek elején fideszes polgármesterként kisebbségben volt a térségi településvezetők körében.

Kitért rá, a Népszava a bizottsági jelentésre alapozva azt is megemlíti, hogy az ország adófizetőinek pénzéből másutt nem látható, terméskővel kirakott esővízcsatornák és térkövezett egyenkocsibeállók létesültek a költségvetési támogatásból Felcsúton, ami a lap szerint ugyancsak Orbán Viktor érdekeit szolgálta.

– Ez egy vicc, semmi felvágás nem volt ebben. Ráadásul a projekt gesztoraként arra is külön odafigyeltem, hogy a miniszterelnök érintettsége miatt a beruházás során nehogy okot adjunk arra, hogy szárnyra kapjon valamilyen megalapozatlan feltételezés. Nemcsak Felcsúton, hanem mind a hat településen megtörtént a térkövezés, aminek az volt az egyszerű oka, hogy így gazdaságosabb volt, mintha betonoztuk volna az árkok környékét, a beállókat – közölte Alcsútdoboz korábbi polgármestere.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó