Megindulhat a fegyverkezés Nyugat-Európában
Nyugat-Európában fel kell készülni arra, hogy a 70 éves békeidőszak végével az államok sokkal többet költenek majd fegyverkezésre és ez majd hiányozni fog a jóléti, szociális kiadásokból – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma Reggel adásában.
2018. július 11. 11:20

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Brüsszelben szerdán kezdődik a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozója. A csúcsértekezlet középpontjában a tagországok védelmének és biztonságának fokozása, a katonai mozgékonyság növelése és a védelmi kiadások emelése áll.

Diplomáciai források szerint a találkozón nagy hangsúllyal szerepel a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai tagországok elkötelezettségét védelmi költségvetésük növelése mellett.

Kiszelly Zoltán az előzményekről elmondta, a NATO tagállamok a walesi NATO csúcson megfogadták, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat.

Az elmúlt években alapvető változás történt az Egyesült Államok külpolitikai stratégiájában: Kínát, Németországot, Mexikót és Kanadát ellenfélnek tekinti.

Németország jelenleg éves bruttó nemzeti össztermékéből 1,1 százalékot költ védelmi célokra, és ha ezt megduplázná akkor azzal megelőzné Oroszországot – mondta Kiszelly Zoltán.

Elmondta, a védelmi kiadások növelése mögötti amerikai nyomásgyakorlásban gazdasági érdekek is húzódnak. Az amerikai stratégia része lehet, hogy európai partnerei többet költsenek katonai kiadásokra és ezzel egyfajta fegyverkezési versenyt indítsanak el.

A fennállásának századik évfordulóját ünneplő brit királyi légierő légi parádéja Londonban 2018. július 10-én (Fotó: MTI/EPA/Brit Védelmi Minisztérium)

Ellensúlyozni a hiányt

A német és francia hadiipar abban bízik, hogy a haderőfejlesztés révén megrendelésekhez jut, míg Donald Trump célja, hogy az EU-s NATO tagállamok amerikai fegyvereket vásárolnak, vagy az amerikai folyékons, cseppfolyós gázt (LNG) vásároljanak az Európai Unióval szembeni fennálló 150 milliárd eurós kereskedelmi hiányának ellensúlyozására. Az LNG gáz viszont 30-40 százalékkal drágább, mint a vezetéken érkező orosz, vagy a katari és azeri gáz.

Kifejtette: Nyugat-Európában fel kell készülni arra hogy az államok sokkal többet költenek majd fegyverkezésre és ez majd hiányozni fog a jóléti, szociális kiadásokból.

Svédországban visszaállították a sorkötelezettséget, Németországban is gondolkodnak a sorkötelezettség visszahozásán, mert nincs elég katona.  Ausztriában népszavazás döntött arról, hogy ne töröljék el,

Régi kérdések napirenden

A NATO és az EU közötti kapcsolatokat firtató kérdésre elmondta, hogy a 90-es évek ismétlődnek meg, amikor ugyanezek a viták zajlottak le. Az önálló az önálló európai haderő kérdése ugyanúgy napirenden van, mint a NATO és az EU közötti együttműködés biztosítása, hogy ne alakuljanak ki kettős struktúrák.

Az EU tagállamok között sincs egységes célkitűzés, mire használják a NATO európai haderőit. A skandinávok, a lengyelek és balti államok orosz fenyegetettség ellen, míg a Visegrádiak és az osztrákok a külső határok védelmére, a migráció visszaszorításra.

Üzenet a választóknak

Egyes szakértői vélemények szerint azzal, hogy Donald Trump összeköti a kereskedelmi vitákat, a büntetővámok kivetésével, a védelmi kiadások megemelésével, az amerikai elnök megzsarolja európai partnereit – hangzott el az adásban.

Kiszelly Zoltán elmondta, hogy Donald Trump rövid távú célja, hogy november hatodikán a választásokon a Republikánus párt megőrizze kongresszusi többségét, ennek része,. A védővámok kivetésével Trump a hazai választóknak üzen – tette hozzá.

A politológus megismételte véleményét, hogy az amerikai elnök Németországot és Európát inkább gazdasági ellenfélnek tekinti. Amennyiben az európaiak többet költenek védelmi kiadásokra, azzal tehermentesíthetik Washingtont és Trump ebből tudja teljesíteni ígéreteit, amely számára politikailag kifizetődő.

A terrorizmus elleni küzdelem hangsúlyos téma lesz NATO-csúcson

A NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján szóba fog kerülni a tagállamok befizetéseinek növelése, de nem ez lesz a legfontosabb kérdés – mondta az M1 Ma Reggel adásában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Donald Trump már régóta hangoztatja, hogy az Egyesült Államok elvárja szövetségeseitől, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szervezet működéséhez. Megmondom a NATO-nak, hogy muszáj elkezdeni a számlák fizetését, az Egyesült Államok nem fog mindenről gondoskodni –  fogalmazott az elnök még egy nagygyűlésen a múlt héten.

Elemzők szerint az elnök – mint olyan sok területen, a közös védelmet illetően is – üzletemberként közelít a dolgokhoz. Bosszankodik, hogy Washingtonnak „rossz megállapodása” van a NATO-val, a szövetségesek „kihasználják” az Egyesült Államokat.

Kis Benedek József szerint a védelmi kiadások megemelése csak egy lesz azon öt-hat téma közül, amely napirenden lesz a szerdán Brüsszelben kezdődő csúcson. A terrorizmusellenes küzdelem is hangsúlyosan témája lesz a megbeszéléseknek a szakértő szerint, így az afganisztáni és az iraki hadsereg fejlesztése. Az afganisztáni műveletekben az összes NATO tagállam részt vesz, Irakban pedig mobil kiképző csapatokat hoznak létre annak érdekében, hogy egy ütőképes iraki hadsereg jöjjön létre az Iszlám Állam visszatérésének megelőzése érdekében.

A NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozóját megelőzően rendezett EU–NATO-találkozón a vezetők áttekintik és nyilatkozatot fogadnak el a két szervezet közötti együttműködés főbb témaköreiről, különösen a haderők európai mozgatását lehetővé tevő katonai mobilitásról, a kiberbiztonságról, a hibrid fenyegetések elleni közös fellépésről és a terrorizmus elleni küzdelemről.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a két szervezet közötti együttműködésre jó példa az iraki szerepvállalás, ahol a két szervezet kiegészíti egymást, vegyes katonai és rendőri erőket vetnek be, hogy kiképezzék az iraki hadsereget.

De olyan új kérdések is előkerülnek, hogy mi legyen az űrrel, elfogadják-e önálló hadszíntérnek – mint ami az amerikai álláspont –, illetve fontos biztonságpolitikai kihívás például az Északi sark problémája is – fogalmazott Kis-Benedek József, felidézve, hogy korábban több hadgyakorlatot hajtottak végre az Északi-sarkon.

Jens Stoltenberg még a csúcs előtt találkozik az amerikai elnökkel, hogy ezeket a kérdéseket is megvitassák és így nem arról szól majd a csúcsértekezlet, hogy Trump bírálja az európai országokat – fogalmazott a szakértő.

Mi számít bele a védelmi kiadásokba?

Idén várhatóan már nyolc NATO-tagállam védelmi kiadásai is el fogják érni a kívánt szintet, a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát. A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el – hangzott el az adásban.

A hidegháborús korszak termékének tartják a NATO-t az oroszok

Moszkva bírálta kedden a NATO jelenlétének keleti irányú növelését a védelmi szövetség szerdán kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt – Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján egyúttal jelezte: nem kívánja kommentálni a NATO-tagállamok közötti nézeteltéréseket.

A NATO-nak az a törekvése, hogy növelje jelenlétét és bővítse katonai infrastruktúráját az orosz határ irányában, csak megerősíti azt a régóta vallott orosz álláspontot, miszerint a NATO a hidegháborús korszak terméke, amelyet a konfrontáció céljából hoztak létre – jelentette ki Peszkov. A szervezet az ukrajnai Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolása óta megnövelte jelenlétét keleti tagországaiban, vagyis az Oroszország nyugati szomszédságában található balti államokban (Észtországban, Lettországban és Litvániában), illetve Lengyelországban.

Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő (MTI/EPA/Alekszander Zemljanicsenko)

Arra a kérdésre, hogy mi Oroszország véleménye a NATO-tagállamok közötti nézeteltérésekről, Peszkov nem kívánt reagálni. „Viszonyunk a NATO-val változatlan (…). Oroszországnak mindig is meglehetősen laza kapcsolatai voltak és lesznek a szövetséggel, de ami a NATO-n belül zajlik, az már nem a mi dolgunk” – mondta. A NATO-tagországok között egyebek között a védelmi kiadások növelése okoz nézeteltérést: az Egyesült Államok nem elégedett azzal az ütemmel, amellyel az európai tagállamok nagyobb része halad a védelmi költségvetés növelésére tett ígéretük teljesítésében.

Az Oroszországgal fennálló feszültség várhatóan a fő témák közé tartozik majd a NATO-csúcstalálkozón.

hirado.hu - MTI - M1
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó