Magyarország növeli hozzájárulását
A nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva.
Utoljára frissítve: 2018. július 12. 00:19
2018. július 11. 18:30

Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulását ahhoz is, hogy a NATO ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre. A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben.

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően Magyarország a korábbi megállapodásoknak megfelelően el fogja érni, hogy a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát tegyék ki - tette hozzá.

Elmondta, Magyarország úgy döntött, hogy a katonai szövetség afganisztáni misszióját erősítő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez.

Magyarország emellett döntött arról is, hogy csatlakozik a NATO iraki kiképzőmissziójához, amelynek célja, hogy az iraki biztonsági erők meg tudják védeni az Iszlám Állam nevű terrorszervezettől visszaszerzett területeket. Magyarország 167 katonával járul hozzá az Iszlám Állam ellen tevékenykedő nemzetközi koalíció munkájához, amit hamarosan 200 főre fog bővíteni - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Mivel a NATO-nak fontos programja az együttműködő országok védelmi kapacitásainak fejlesztése, Magyarország hozzájárult a jordániai, illetve az iraki hadsereg számára tartott képzéshez a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítéséről. A közeljövőben azonban megkezdi a tunéziai erők oktatását is - közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása kiemelt érdek, ezért a Koszovóban szolgálatot teljesítő NATO-erők (KFOR) munkájában hamarosan 390 magyar katona teljesít majd szolgálatot, így Magyarország a negyedik legnagyobb kontingenssel rendelkezik majd a térségben. A balti államok felé mutatott szolidaritás jeleként pedig 2019-ben visszatér a magyar légierő és részt vesz a balti légvédelmi feladatok ellátásában.

Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (első sorban b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Elmondta azt is, hogy német vezetéssel azon dolgozik Magyarország, hogy új NATO hadosztály-parancsnokságot hozzon létre a német mellett horvát, szlovén és szlovák részvétellel.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország felháborítónak tartja, hogy Ukrajnában a politika legfelsőbb szintje is teret nyit a szélsőséges, magyarellenes és kisebbségellenes eszméknek és politikai irányzatoknak.

Kijelentette, Magyarország azt gondolja, ha egy ország európai vagy euroatlanti integrációra vágyik, nem engedheti meg magának, hogy a kisebbségellenes és a szélsőséges nacionalista eszméket ilyen mértékben engedje terjedni.

Magyarország világossá tette, hogy semmilyen módon sem tudja támogatni az ukrán közeledési törekvéseket mindaddig, ameddig a helyzet ezen a téren nem javul. Magyarország mindaddig fel fog lépni a magyar nemzeti közösség jogainak tiszteletben tartásáért, ameddig ehhez az ukránok a jogi garanciákat meg nem adják - tette hozzá Szijjártó Péter.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök (az első sorban, b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. A második sorban, az amerikai elnök mögött Orbán Viktor magyar miniszterelnök, tőle jobbra Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök, balra Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. A hátsó sorban Andrzej Duda lengyel államfő, Antonio Costa portugál miniszterelnök, Klaus Iohannis román elnök és Andrej Kiska szlovák elnök (b-j). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Donald Trump "nagyon jónak" nevezte a kapcsolatát Angela Merkellel

Donald Trump amerikai elnök a problémák ellenére "nagyon jónak" nevezte a kapcsolatát Angela Merkel német kancellárral a szerdai kétoldalú találkozójukat követően, amelyre a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet margóján került sor.

"Nagyon-nagyon jó kapcsolatunk van a kancellárral. Fantasztikus a viszonyunk Németországgal" - hangoztatta Trump a közös sajtótájékoztatón, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa délelőtt élesen bírált Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről is szó volt.

"Úgy gondolom, hogy a kereskedelmünk növekedni fog, és sok más dolog is növekedni fog" - fogalmazott.

Merkel arról számolt be, hogy ezen témák mellett a migrációról és a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozóról is egyeztettek, és leszögezte, hogy várakozásokkal tekint a további tárgyalások elé Trumppal, az Egyesült Államok ugyanis továbbra is fontos, jó partnere Németországnak.

Trump délelőtt az Északi Áramlat-2 tervezett megépítése kapcsán úgy vélekedett, hogy Németország Moszkva "túsza", amelyet "teljes mértékben Oroszország irányít", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára, illetve "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal, és dollármilliárdokat fizet évente".

A szakemberek ugyanakkor rámutattak: az orosz kőolaj és földgáz mindössze 20 százalékát teszi ki a német energiamixnek, az egyébként Európa-szerte is sokak által bírált földgázvezetéket pedig magánvállalatok finanszírozzák.

Heiko Maas német külügyminiszter később leszögezte: Németország nem túsza sem Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak.

"Mi vagyunk a szabad világ egyik garantálói, és ez így is fog maradni" - hangoztatta Maas, hozzáfűzve, hogy Berlin a 2024-es céldátumig 80 százalékkal tervezi növelni katonai kiadásait, ami szerinte elismerésre méltó előrelépés.

A francia államfői hivatal eközben közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Emmanuel Macron elnök szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.

Arra is kitértek, hogy Macron a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére Moszkvába utazik, ahol orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal megbeszélést folytat. Franciaország válogatottja bejutott a döntőbe.

Jelentősen növekedik a tagállamok a védelmi hozzájárulása

Jelentősen és folyamatosan növekedik a NATO-tagállamok védelmi hozzájárulása, a hidegháború óta most a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán, a nemzetközi védelmi szövetség kétnapos csúcstalálkozójának első munkaülését követően.

Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a tisztességes tehermegosztás megerősíti a szövetséget, hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és szükség esetén NATO gyors reagálási képességét.

A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy javítsák a védelemre fordított költségek és a felelősség megosztásának egyensúlyát - fűzte hozzá.
Tájékoztatása szerint nyolc tagország - az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia - várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

"A védelmi kiadások növelése modern és hatékony védelmet biztosít, ez erősebb Európát jelent, ami jó Amerika számára is" - fogalmazott a főtitkár.

Elmondta, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői szerdán megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Hozzátette, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.

A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban. Hozzátette, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a Fekete-tenger térségében is.

Az elfogadott nyilatkozatban a NATO-tagországok vezetői leszögezték, hogy továbbra is hisznek a szövetség és Oroszország közötti, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és a kötelezettségvállalások betartásán nyugvó partnerség stratégiai jelentőségében, ugyanakkor nem fognak kompromisszumot kötni azon elvekről, amelyeken Európai és Észak-Amerika biztonsága nyugszik. Kijelentették, hogy támogatják Ukrajna, Georgia és a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon belül. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett három országba telepített erőit. Ismételten elítélték a Krím félsziget illegális elcsatolását, valamint a krími tatárok és más helyi közösségek tagjainak hátrányos megkülönböztetését, továbbá felszólították Moszkvát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO nyitott a politikai párbeszédre, nem keresi a konfrontációt, és nem jelent fenyegetést Oroszország számára.

Kiemelte: felismerve, hogy a világűr kutatása rendkívül dinamikus és gyorsan fejlődő terület, amely elengedhetetlen a szövetség elrettentő és védelmi pozíciója szempontjából, a vezetők megállapodtak egy átfogó NATO-űrpolitika kidolgozásában is.

A főtitkár nyilatkozata szerint tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is.

Elmondta, hogy a NATO a házilag előállított robbanószerkezetek hatástalanítására irányuló képzési programját is folytatja Irakban, és kiterjeszti Jordániára és Tunéziára is. A katonai szövetség támogatása erősíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés képességét, és hozzájárul az érintett országok biztonságának javításához - közölte. Több tagállam anyagi és katonai hozzájárulását jelentette be a NATO-missziók munkájához - tette hozzá a főtitkár.

Stoltenberg bejelentette azt is, hogy Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően a Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának.

A védelmi szövetség tagállamainak vezetői közös nyilatkozatukban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.

Trump megduplázná a védelmi kiadások elvárt szintjét

Donald Trump amerikai elnök felszólította a NATO tagállamait, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára - közölte szerdán Rumen Radev bolgár államfő a szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

"Trump elnök szólalt fel először, és felvetette, hogy nem elegendő a GDP 2 százalékára növelni a katonai költségeket, hanem 4 százalékot kellene elérni" - mondta sajtóértekezletén Radev, hozzátéve, hogy felszólalása után Trump elhagyta az üléstermet.

"A NATO nem tőzsde, ahol biztonságot vásárolhatsz magadnak, hanem szuverén országok uniója, akiket a stratégiai célok és a közös értékek egyesítenek. Az amerikai elnöknek ugyanakkor abban igaza van, hogy minden tagállamnak ki kell vennie a részét a terhekből a mai bizonytalan, növekvő fenyegetésekkel teli világban" - jelentette ki a bolgár államfő.

Újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy az ülés hangulata "nem volt a legkellemesebb", mindenki azon töprengett, vajon mennyire gondolhatta komolyan Trump, amit mondott.

Az amerikai Fehér Ház egyik szóvivője később megerősítette, hogy Donald Trump a védelmi kiadások elvárt szintjének emelését sürgette, és elmondta, az elnök erről már a tavalyi NATO-csúcson is beszélt.

Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé.

A NATO tagországai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó