Magyarország teljesíti vállalását
Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva.
2018. július 12. 16:58

Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el.

Az amerikai részről elhangzott, 4 százaléknyi védelmi ráfordításról szóló felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális. Először az eredeti megállapodás alapján kitűzött kétszázalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint az ülésen határozott vita alakult ki arról, hogy mennyire tisztességes a védelmi kiadásokra szánt költségek elosztása és arról, hogy mennyire kellene előbbre hozni a jelenleg 2024-ig szóló határidőt, ameddig a tagállamoknak hazai össztermékük (GDP) két százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat.

Az európai szövetségesek világossá tették, hogy Európa 33 milliárd dollárral többet fordít biztonsági kiadásokra, amióta Donald Trump amerikai elnök elfoglalta hivatalát. A következő hónapokban a viták súlypontja azon lesz, hogyan lehet a védelmi kiadások 2024-ig szóló határidejét előbbre hozni - tette hozzá.

Megjegyezte, a védelmi kiadásokról szóló vita során előjött a NATO-n belüli szolidaritás kérdése is, amely kapcsán felvetődik annak kérdése, hogy a migrációval összefüggésben a szolidaritásnak egyetlen egy mértékegysége van-e, vagy több is.

Hangsúlyozta, hogy a komoly viták ellenére a katonai szövetség legnagyobb ereje az egységében rejlik. Az egység minimális megbomlása a szövetségre, az egyes tagokra és általában a nemzetközi biztonságra is komoly hatással bírhat. Hozzátette, a csúcstalálkozón nem vetődött fel, hogy a tagországok számra csökkenne, hogy az Egyesült Államok kilépne a szövetségből.

Szijjártó Péter a georgiai és ukrajnai reformfolyamatok értékelésével foglalkozó üléssel kapcsolatban elmondta, noha a tagországok többsége támogatásáról biztosította mind a georgiai, mint az ukrán euroatlanti törekvéseket, a tagsági akcióterv megindításáról nem született döntés.

Tájékoztatása szerint Magyarország világossá tette, hogy Kelet-Európában az egységes politikai és katonai fellépés alapvető feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Mint hangsúlyozta, a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni. Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket - melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is - addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban.

Kijelentette, Magyarország állásfoglalása megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásával, amely szerint mindenfajta nemzetközi szabályokkal szembemegy az, ahogyan Ukrajnában korlátozzák a megszerzett kisebbségi jogokat az új oktatási törvénnyel.

"Ez tehát nem csak magyar követelés, hanem nemzetközi jogi érvelés" - húzta alá.

Mindenfajta ukrán integrációs törekvés magyar támogatásának előfeltétele, hogy 2023-ig hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, vagyis a nyelvi cikk életbe léptetését, a magániskolákat vegyék ki a törvény hatása alól és konzultáljanak a magyar kisebbséggel - húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Trump: az Egyesült Államoknak szilárd a NATO melletti elkötelezettsége

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd - jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

"Hiszek a NATO-ban" - hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.

Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.

Arról számolt be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel "jól kijönnek", nincs sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni.
Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban "vetélytársnak" tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Trump emellett beszélt arról is, hogy "az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát". Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás "maga alá gyűri" Európát.

Rámutatott, ő maga "erős álláspontot" képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg - legalábbis részben - emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett.

Utóbbi téma kapcsán kiemelte: nem biztos abban, hogy a britek arra a tervre voksoltak, amelyet csütörtökön mutatott be a londoni kormány, s amely miatt a kabinet több tagja is lemondott a hét elején.

Donald Trump a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, "őszinte" megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni.

Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.

A francia elnök kiemelte továbbá: Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett.

Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.

A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt - mondta. "Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk" - tette hozzá.

Theresa May brit miniszterelnök Trump megjegyzéseire reagálva aláhúzta, hogy a kormánya által bemutatott tervezet megfelel annak, amiről az emberek szavaztak két évvel ezelőtt.

Charles Michel belga kormányfő közölte, nem érezte sértőnek Trump "egyenes beszédét", és kitért arra is, hogy Belgium teljesíteni fogja vállalásait a kitűzött határidőig, de nincs realitása annak, hogy ez már jövőre meg fog történni.

Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. "Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését" - közölte.

A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak.

Foto: Bernd von Jutrczenka / dpa

MTI
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna-díjat
    A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
  • Normalitás és radikalizmus
    A jellegtelenség puha diktatúrájában radikálisnak kell lenni, de a szó eredeti értelmében.
MTI Hírfelhasználó