Az EU a nemzeti politikákat ösztönözze
Idegen kultúrájú népesség bevándoroltatása helyett az EU ösztönözze az európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat – szorgalmazta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Varsóban, a közép- és a kelet-európai országok parlamenti csúcstalálkozóján.
2018. július 12. 22:27

A 26 ország – a régió uniós tagállamai, valamint a térségbeli nem EU-tagországok – részvételével rendezett értekezleten Kövér László a fenntartható fejlődés témájában szólalt fel. A demográfiai és a munkaerőpiaci fenntarthatóság kapcsán leszögezte: a Kelet- és Közép-Európa minden országában folyamatos a népességfogyás, aggasztóan csökken a munkaerő létszáma.

E vonatkozásban rámutatott: a munkaerőpiaci gondokkal küzdő nyugat-európai országok 1990 óta több mint 25 millió, 25 és 45 év közötti életkorban lévő szakképzett embert vontak ki a tágan vett kelet- és közép-európai térségből, a Baltikumtól Ukrajnán keresztül Bulgáriáig, és 2050-ig ez a szám a becslések szerint további 20 millióval növekszik.

Kövér vitathatatlannak minősítette, hogy a kivándorlók a jobb megélhetés reményében, szabad akaratukból távoztak országainkból. „De az sem vitás, hogy ezen emberek összességében 1000 milliárd eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok állami költségvetései viselték” – fűzte hozzá.

Javasolta: a térség országai, európai uniós és nem európai uniós országok egyaránt, közösen kérjenek az Európai Uniótól pénzügyi kompenzációt a kivándorolt munkaerő képzési költségeihez. Emellett vegyék rá az EU-t, hogy ösztönözze „az idegen kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatása helyett az őshonos európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó, összehangolható nemzeti politikákat”.

Az Országgyűlés elnöke beszélt a környezeti fenntarthatóságról is, ennek kapcsán rámutatott: növekszik a térség környezeti erőforrásainak kizsákmányolása.

Hangsúlyozta: a kelet- és közép-európai térségre is vonatkozik, hogy nem felel meg a fenntarthatóság alapkritériumainak, komoly környezeti többletterhelést eredményez itt az erőteljes gazdasági növekedés.

Úgy látta: globális és regionális viszonylatban egyaránt érdemes elgondolkodni azon, hogy a NATO-ban vállalt katonai kiadások mintájára, „illetve esetlegesen azok rovására” az országok bruttó nemzeti össztermékük egy részét, „például fél százalékot” a globális és regionális környezeti fenntarthatóságra fordítsák.

Kövér szerint a térség országai itt kezdeményező szerepet tölthetnek be, „hiszen régiónknak nemcsak a katonai biztonsága, de környezeti biztonsága is különösen sérülékeny”.

Stratégiai jelentőségűnek nevezte felszólalásában a demográfiai és környezeti kérdéseket Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is. Elmondta: e téren „száz százalékban osztja” Kövér László nézeteit. A fenntartható fejlődés mellett fontosnak nevezte az európai országok egyenletes fejlődését is. E vonatkozásban kifogásolta a 2020 utáni uniós költségvetés tervét, mégpedig az agrárpolitika és a kohéziós politika tekintetében, valamint az EU keleti szomszédsági politikáját támogató források csökkentése miatt.

MTI
  • Ötödször választották miniszterelnöknek Orbán Viktort
    133 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökének megválasztották – jelentette be a ma délutáni titkos szavazás után Kövér László házelnök.
  • Kövér László keményen kiosztotta Gyurcsányt
    A bukott miniszterelnök napirend előtti felszólalását nem hagyta szó nélkül a házelnök. Kövér László alaposan helyretette a DK frakcióvezetőjét.
  • Milliárdokért bomlik frakciókra a baloldal
    Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben. Ezt bizonyítja, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása.
MTI Hírfelhasználó