Zajlik az ügynökiratok titkosításának feloldása
Átkerülnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai.
2018. július 13. 09:40

Az 1990 előtti állambiztonsági adatokat rögzítő mágnesszalagok az Alkotmányvédelmi Hivatalból (AH) az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához (ÁBTL) kerülnek, így ott lehet a jövőben ezeket kutatni – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) szállítják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtt működött titkosszolgálatok számítógépes adatbázisait tárolják, mert – függetlenül az adathordozó jellegétől – az adatok iratnak minősülnek – közölte a levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz.

– A mágnesszalagokon – amelyek eddig a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál (NEB) voltak – egykori hálózati személyek nevei és a célszemélyek, áldozatok adatai találhatók – részletezte Cseh Gergő Bendegúz. Hangsúlyozta, hogy ezekből az adatokból bárki megismerheti a rá vagy családjára vonatkozó információkat, a tudományos kutatók felhasználhatják azokat, a közélet tisztasága érdekében pedig át lehet kutatni az egykori és mostani közszereplők állambiztonsági múltját.

A módosítást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) kezdeményezte, és az Országgyűlés döntött az áthelyezésről, ami június 30-tól valósul meg.

A szalagok az 1990 előtt működő titkosszolgálatok számítógépes adatbázisait tartalmazzák, részben az ügynökök neveivel – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője.

A hálózati nyilvántartásban ezen felül szerepelnek még olyan emberek nevei, akik ellenálltak a beszervezési kísérletnek. Egy másik nyilvántartás, az úgynevezett „G” adattár a megfigyelt célszemélyekre, az áldozatokra vonatkozik. Ezek az adatok kiegészítik az ÁBTL-ben őrzött, már kutatható dokumentumokat – hangzott el az adásban.

Nem érdemtelen az iratok kutatása

Amikor a  NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az Alkotmányvédelmi Hivataltól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, akkor az volt a célunk, hogy pártállami időkben keletkezett és a titkosítás alól már feloldott adatokat hozzáférhetővé tegyük a társadalom számára – mondta Soós Viktor Attila, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja.

Nem mondhatjuk, hogy mindent meg fogunk tudni, de azt sem, hogy érdemtelen ezeket kutatni. Úgy fogalmazhatnánk, hogy kiegészíti, pontosítja az eddigi ismereteinket és másfajta szerkezetben ismerhetjük meg ezeket az információkat – tette hozzá.

Soós Viktor Attila, a NEB tagja kiemelte: a mágnesszalagok felülvizsgálatának célja az volt, hogy a dokumentumok titkosságának feloldásával hozzáférhetővé tegyék azokat a széles társadalom számára. Hozzátette, az adathordozón lévő információk kiegészíthetik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában eddig őrzött és kutatott hálózati anyagokat, valamint pontosíthatják az ismereteket.

A levéltári törvény értelmében, függetlenül attól, hogy milyen adathordozón szerepel egy adat, iratnak minősül. Mivel az adatok létrehozója az Állambiztonsági Szolgálatok voltak, így abban a szervezeten belüli levéltárban van a helye, amely az adatokat keletkeztette – mondta Cseh Gergő Bendegúz.

Zajlik a titkosítás feloldása

A NEB és az ÁBTL szakembereiből álló munkacsoport végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel a további történeti kutatásoknak a lehetőségét – közölték.

Azok az információk, amelyek kikerültek a titkosítás alól, a levéltárba kerülés után szabadon kutathatók és kikérhetők – mondta Soós Viktor Attila, de hozzátette, hogy nem teljes körű a titkosítás feloldása, mert lehetnek olyan információk, amelyeket továbbra is védeni kell.

Ki ismerheti meg az adatokat? 

A törvény szerint három módja van arra, hogy valaki ezeket az adatokat megismerhesse – mondta Cseh Gergő Bendegúz.

A titkos információgyűjtésben érintettek kikérhetik a róluk vagy a családjukról keletkezett titkosszolgálati adatokat. A másik lehetőség, hogy tudományos kutatóként, saját kutatási témájában mindent megismerhet a történész.

A törvény továbbá lehetőséget biztosít arra – a közélet tisztasága érdekében –, hogy a magánszemély megismerhesse korábbi vagy jelenlegi közszereplők állambiztonsági múltját – mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője.

Az Eötvös utcában őrzik ezentúl a titkosszolgálati anyagot Fotó: Bach Máté

Egy évvel ezelőtt döntött a Ház arról, hogy az ÁBTL-be kerülhetnek az állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett titkosszolgálati mágnesszalagok.

Ezek a szalagok – ugyanúgy, mint a papíralapú hálózati nyilvántartásban – nemcsak az ügynökök adatait tartalmazzák, hanem a sikertelen beszervezéseket is, így azoknak a neveit, akiknek csak tervezték a beszervezését, de lehet, hogy azok nem is sejtették; valamint az ügynökök valamilyen szempontból „érdekes” kapcsolatait – nyilatkozta a Magyar Időknek egy éve Kónyáné Kutrucz Katalin, az ÁBTL akkori főigazgató-helyettese.

A szakember arról is beszélt: a tényleges tevékenységről viszont nem sokat árulnak el ezek a dokumentumok: van, akit beszerveztek, de nem jelentett, van, aki jelentett, de érdemi információt nem adott, és van, akinek a jelentése miatt valaki nem kapott útlevelet, nem léptették elő, állását vesztette, bebörtönözték vagy az életével fizetett.

hirado.hu - M1 - magyaridok.hu
megmondó
Azt is elismerem, hogy a német alkotmánybíróság bizonyára okosabb, szaktudásban mélyebb jogi ismeretekkel bíró intézmény nálam.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI