Lehet-e népszavazást tartani a drogok liberalizációjáról?
Az indoklás szerint a kezdeményezés valódi célja, hogy a kannabisz büntetőjogilag ne minősüljön kábítószernek.
2018. július 14. 10:23

Az EMMI egyértelmű jelzést adott arra, hogy nem támogat semmiféle drogliberalizációs törekvést, a kormányzat a fiatalokra leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a kábítószer függőséget. Mindeközben a Magyar Liberális Párt a marihuána fogyasztását legalizálná és erről népszavazást szeretne.

A liberálisok kampánya összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrégiben szerződést bontott a DUE (Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete) Médiahálózattal, miután a „DUE Tallózó – magazin fiataloknak aggyal” egyik számában a kábítószerek liberalizálását népszerűsítő és Juhász Péter bukott politikushoz is köthető Kendermag Egyesület egykori tagja, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának korábbi vezetője arra buzdított, hogy már az iskolában meg kell kezdeni a legalizációt.

 

Marihuánalevelek egy denveri boltban (MTI/EPA/Bob Pearson)

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mindenesetre eddig mind a hat, MLP által benyújtott indítványt blokkolta, legutóbb példának okáért az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon büntetőjogi értelemben a kannabisz ne minősüljön kábítószernek, és a kannabisz (marihuána) fogyasztásának, megszerzésének, tartásának és termesztésének ne legyen büntetőjogi következménye?”" népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését tagadta meg. Az indoklás szerint a kezdeményezés valódi célja, hogy a kannabisz büntetőjogilag ne minősüljön kábítószernek, illetve, hogy a hatályos szabályozás ne pönalizálja a kannabisz (marihuána) fogyasztását, megszerzését, tartását és termesztését.

A testület rámutatott arra, hogy az Alaptörvény szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, és a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény, amelyet Magyarország 1965-ben hirdetett ki, egyértelműen rögzíti többek között, hogy a szerződő feleknek kötelessége olyan jogszabályok megalkotása, amelyek szándékos elkövetés esetén büntetendő cselekménynek nyilvánítják a kábítószerek bármilyen címen történő termesztését, előállítását, gyártását, kivonását, készítését, tárolását, elosztását, és a kereskedés mindenféle formáját.

Jóllehet az Egyezmény a tengeren túlról származik, az Egyesült Államokban egyre nagyobb teret nyernek a liberalizációs törekvések. E körben meg kell jegyezni, hogy Soros György filantróp a nemzetközi droglegalizációs lobbi egyik lelkes támogatója, korábban számos államban hatékony módon befolyásolhatta azt, hogy átvigyenek különböző kábítószer-legalizációs intézkedéseket.

Marihuánára vesz fel rendelést egy eladó a colorádiói Denverben (MTI/EPA/Bob Pearson)

2012 decemberében Washington állam – első USA-tagállamként – törvénybe iktatta a kannabisz használatát saját jogában, miután egy helyi népi kezdeményezésre megtartott referendumon 56% szavazott a legalizálás mellett. (Megjegyzendő, hogy ettől még a szer használata szövetségi szinten továbbra is törvényellenesnek minősül a szövetségi törvények szerint). Colorado államban ugyancsak 2012 őszén, népi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen 55%-os többség szavazott a legális kannabiszra.

Egy évvel később, a Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság azonban 2013 májusában úgy döntött, hogy a helyi önkormányzatok akkor is megtilthatják az orvosi marihuánát gyógyszertárakban és patikákban, ha egyébként Kalifornia állam törvényei lehetővé teszik a kannabisz orvosi célú felhasználását. Az elmúlt években több mint 180 kaliforniai városban életbe is lépett ilyen tiltás. (Kalifornia állam végül 2016 végén legalizálta a marihuánát.)

Mivel kimutatható nemzetközi tendencia, hogy a kábítószer-használatot egyre inkább egészségügyi kérdésként kezelik, nem pedig büntetőjogi kategóriaként, az elmúlt évtizedekben több országban is legalizálták, de legalábbis dekriminalizálták a marihuána használatát: így például Csehországban, Kolumbiában, Ecuadorban, Mexikóban, Portugáliában és Kanadában (utóbbiban egyelőre dekriminalizált). 2001-ben Portugália volt az első EU-s ország, ahol kivették a bűncselekménynek nyilvánított tevékenységek köréből.

A folyamatok mögött természetesen gazdasági, üzleti érdekek, valamint lobbi is meghúzódik. Jelenleg ugyanis – a témában készített piaci jelentések alapján – a marihuána-piac jelenti a leggyorsabban növekedő gazdasági ágazatot az Egyesült Államokban, és miután számos kannabisz-termesztőt, feldolgozót és forgalmazót megkérdeztek, a kutatások alapján 2013-ra közel másfélmilliárd dollár értékű legális kannabiszeladás jósoltak szakértők (2014-re már 64%-al magasabb értékben, 2,34 milliárd dolláros eladást prognosztizáltak). Ez a növekedési érték pedig magasan veri a 7,3 százalékos növekedést produkáló okostelefon-piacot is.

Egy legális marihuánatermesztő telep a Colorado állambeli Denverben (MTI/EPA/Gretel Johnston)

Kijelenthető, hogy különösen a fiatalok tekintetében – elsősorban a szabad drogfogysztás pártján állók – sokszor elhallgatják a drogfogyasztásból fakadó, súlyos egészségügyi és negatív szociológiai következményekkel járó veszélyeket. Szakemberek a narkotikum hatása alatt elkövetett bűncselekmények kérdését külön ki szokták emelni a kábítószer-probléma és bűnözés összefüggései kapcsán.

Tény azonban, hogy a liberálisok vonatkozó erőfeszítései ellenére Magyarországon jelenleg nem állnak fenn a feltételek a kábítószerek legalizációjához. A Nemzeti Választási Bizottság korábban érintett döntésében hivatkozik arra az 1988-ban Bécsben aláírt un. ENSZ Kábítószer Egyezményre is, amelynek alapján a felek kifejezetten abban állapodtak meg, hogy bűncselekménnyé nyilvánítják a személyi fogyasztásra szánt kábítószerek birtoklását, vásárlását és termesztését és arra vállaltak kötelezettséget, hogy a kábítószerrel visszaélés valamennyi formáját a büntetőjog keretein belül is szankcionálják.

Kommandós a cserépben nevelt palánták között a Nógrád megyei Szandán (MTI/Mihádák Zoltán)

A részes államok döntési szabadsága a vállalt kötelezettségek kapcsán abban áll, hogy a szankció mértékéről és formájáról, valamint a szankció kiváltásának lehetőségéről alkotmányos elveikkel és szabályaikkal összhangban szabadon dönthetnek. A legális „könnyű álomra” /Pilhál György/ ezek szerint Fodor Gábor pártjának még várnia kell.

alaptorvenyblog.hu
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI