Trump szerint vége a rossz kapcsolatnak
Donald Trump amerikai elnök „termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.
2018. július 16. 23:58

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most „De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten „konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Donald Trump: meg kell találni az együttműködés lehetőségeit

Meg kell találni az Egyesült Államok és Oroszország közötti együttműködés lehetőségeit – hangsúlyozta Donald Trump a helsinki sajtókonferencián.

Az amerikai elnök kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, s többtalálkozóra készül Vlagyimir Putyinnal.

Elmondta, hogy a mostani megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbűnözés elleni közös fellépés.

Donald Trump: az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték vetélytársa lehet az amerikai cseppfolyósított gáz

Az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított LNG-gáz – mondta Donald Trump Helsinkiben, újságírói kérdésre válaszolva.

Az egyik újságíró azt tudakolta, vajon mire gondolt Donald Trump, amikor a héten Brüsszelben azt állította, hogy Európa az orosz gáz foglya az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték miatt.

Az amerikai elnök nem tért ki korábbi állítására, de kifejtette: az amerikai fél versenytársa lesz Európában az orosz gázszállításoknak, szerinte ugyanis az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes.

Donald Trump szerint az amerikai-orosz viszony megromlásáért mindkét ország felelős

Mindkét ország felelős az amerikai-orosz viszony megromlásáért az amerikai elnök szerint.

Donald Trump Hesinkiben tartott hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: mindkét ország felelős azért, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatti meg megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok

Mindannyiunkat felelősség terhel – fogalmazott Trump, majd leszögezte: a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról folyó amerikai vizsgálat „katasztrófa országunk számára”. Az elnök amerikai újságírói kérdésre válaszolva tért ki az orosz beavatkozás ügyére.

Megismételte: semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között. Szavai szerint azért győzött – „méghozzá könnyen” – az elnökválasztáson, mert „briliáns kampányt” folytatott.

Trump: Szíriában sikeres az amerikai-orosz katonai együttműködés

Szíriában sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák – szögezte le Donald Trump amerikai elnök hétfőn Helsinkiben.

Az elnök hozzátette: Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak.

Kérdésre válaszolva Trump kitért arra is: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.

Putyin: tárgyalásaink a bizalom helyreállítását szolgálják

Tárgyalásaink a bizalom helyreállítását szolgálják – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Helsinkiben Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján hétfőn.

Putyin szerint a megbeszélések az amerikai elnökkel őszinték és hasznosak voltak. Mint mondta, a mostani egy nehéz időszak az orosz-amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért.

Az orosz elnök hangsúlyozta: olyan új kihívásokkal vagyunk kénytelenek szembesülni, mint a terrorizmus és világgazdasági problémák.

Putyin: Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztási folyamatba

Oroszország nem avatkozott be az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási folyamatába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump amerikai államfővel tartott sajtótájékoztatóján Helsinkiben hétfőn.

Az orosz elnök utalt arra, hogy hogy megbeszélésük során Trump szóba hozta a témát.

Az orosz elnök ugyanakkor sajtótájékoztatón leszögezte: az amerikai állításokhoz kézzelfogható bizonyítékot kellene szolgáltatni.

Putyin: a két országnak egyesítenie kell az erőfeszítéseit

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Helsinkiben a Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Ma mindkét ország teljesen új kihívásokkal néz szembe, így például azzal, hogy a nemzetközi biztonsági egyensúly veszélyes mértékben felborult, regionális válságok alakulnak ki, terjed a terrorista fenyegetés és a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a világgazdaságban szaporodnak a problémák, ökológiai és más jellegű kockázatokkal kell számolni.

Mindezze csak együttes erővel tudunk megbírkózni – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin: meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyvereket korlátozó egyezmény hatályát

Meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START III. egyezmény hatályát az Egyesült Államok és Oroszország között – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump amerikai államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn Helsinkiben.

Moszkvának és Washingtonnak számos katonai-politikai kérdésben kell folytatnia az együttműködést, különösen ami az amerikai rekétavédelmi rendszereket illeti – mondta Putyin közölve azt is, hogy konkrét javaslatokat tett Trumpnak a fegyverek korlátozásáról.

A „katonai-politikai és leszerelési dossziéban” szerinte szerepelnie kell például a START-szerződés hatályának meghosszabbításán kívül a közép- és nagy hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás végrehajtásának, illetve az űrben telepítendő fegyverrendszerek kérdésének, akárcsak annak, hogy miként kezeljük az amerikai globális rakétavédelmi rendszer körül kialakult veszélyes helyzetet.

Máris bírálják Trump helsinki kijelentéseit

Republikánus és demokrata párti politikusok egyaránt bírálták Donald Trump amerikai elnök Helsinkiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján elhangzott, az amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásra vonatkozó kijelentéseit.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus párti elnöke szerint Donald Trumpnak "muszáj pontosan érzékelnie", hogy Oroszország nem az Egyesült Államok szövetségese. "Nincs erkölcsi egyenrangúság az Egyesült Államok és Oroszország között" - szögezte le közleményében a wisconsini politikus. Ryan hangsúlyozta: "nem is kérdés", hogy Moszkva beavatkozott 2016-ban az amerikai választási folyamatba, és Oroszország "továbbra is ellenségesen viseltetik alapvető értékrendünkkel és eszményeinkkel szemben. Az Egyesült Államoknak Oroszország felelősségére kell összpontosítania, és arra, hogy véget vessen a demokrácia elleni aljas támadásainak". 

A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Bob Corker több televízió riporterének nyilatkozva leszögezte: Oroszország a helsinki sajtókonferencián "a balek" képét alakította ki az Egyesült Államokról. Corker "csalódottnak" és "szomorúnak" mondta magát, amiért Donald Trump nem vette védelmébe az amerikai hírszerző szervezetek megállapításait az orosz beavatkozásról.    
 
Az agresszív agydaganattal kezelt és ezért arizonai otthonában tartózkodó John McCain szenátor közleményben adott hangot vélekedésének, miszerint a csúcstalálkozó "tragikus tévedés" és "az amerikai elnökök történetének egyik legszégyenletesebb pillanata" volt. 

Lindsey Graham dél-karolinai szenátor Twitter-bejegyzésében azt hangoztatta: mindaz, amit Donald Trump a sajtókonferencián mondott, azt az üzenetet küldi Moszkvába, hogy az Egyesült Államok "gyenge".  

A dél-karolinai politikus - aki a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke is - azt írta mikroblog-bejegyzésében: "Trump elnök elszalasztotta a lehetőséget, hogy felelőssé tegye Oroszországot a 2016-os beavatkozásért, s ezzel erőteljes figyelmeztetést intézzen Moszkvához az eljövendő választásokra nézve". Graham hozzátette: "ez még több gondot fog okozni, mint ahányat megold".

Az aktív politizálástól az őszi választások után már visszavonuló Jeff Flake arizonai republikánus szenátor szerint "szégyenletes" volt, hogy Donald Trump az amerikai-orosz viszony orosz beavatkozás miatti megromlásáért az Egyesült Államokat is hibáztatta. Flake az orosz beavatkozást "agressziónak" minősítette.

Szintén az orosz beavatkozásról mondottak miatt bírálta Trumpot Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője. Schumer a törvényhozás épületében tartott sajtóértekezletén élesen bírálta Trumpot. Nézete szerint az elnök "a KGB-t a CIA elé helyezte".

Egyúttal azt követelte, hogy a Trump kíséretében Helsinkiben tartózkodott nemzetbiztonsági tisztségviselőket és szakembereket idézzék be a kongresszusba meghallgatásra. A politikus javasolta tovább, hogy a csúcstalálkozó után "fokozzák" az Oroszország elleni szankciókat.

Schumer korábban, alig percekkel a helsinki sajtókonferencia befejezése után már egy sor Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyekben azt állította: az elnök azon megjegyzései, amelyekkel Putyin mellé állt az amerikai rendfenntartó erőkkel, nemzetvédelmi tisztségviselőkkel, hírszerző ügynökségekkel szemben, "meggondolatlanok, veszélyesek és gyöngeségről tanúskodtak". A New York-i szenátor szerint Trump "megerősítette ellenfeleinket és meggyöngítette a saját és szövetségeseink védelmét" és Trump "önmagát az ország elébe helyezte".  

Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő szintén Twitteren fejtette ki véleményét. Úgy vélte: az oroszok most felbátorítva érezhetik magukat a 2018-as félidős választásokba történő beavatkozásra is.

Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, az amerikai hírszerzés csúcsvezetője közleményben vette védelmébe az ameriaki hírszerző szervezetek megállapításait a 2016-os orosz beavatkozásokról. Az amerikai hírszerző közösség "egyértelmű megállapításokat fogalmazott meg" - szögezte le Coats.

Kérdés, hogy mi hangzott el Putyin és Trump négyszemközti megbeszélésén

Szakértők szerint nem valószínű, hogy az évek óta húzódó orosz-amerikai konfliktus végére pont került a két nagyhatalom vezetőjének hétfői, helsinki találkozóján, az viszont lehetséges, hogy valami elkezdődött.

A Helsinkiben tartott orosz-amerikai csúcstalálkozó előtt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatban állt ki a 2014-ben, az ukrajnai orosz beavatkozás nyomán elmérgesedett viszony mielőbbi rendezéséért. Putyin így fogalmazott: „ideje a kapcsolatainkról is beszélni,” és „éppen elég ügy gyűlt fel ahhoz, hogy végre ezekre figyeljünk oda”. Trump arról beszélt, hogy Kína mellett Oroszország is fontos nagyhatalom, és ahogyan ő elnöki kampánya során többször hangsúlyozta, „jóban lenni Oroszországgal jó dolog, nem pedig rossz dolog”.

Donald Trump szerint, noha még a  hidegháború idején sem volt olyan feszült a viszony a két ország között, mint az elmúlt néhány évben – ők ezt a problémát a néhány órás találkozó alatt megoldották. Frank Tibor Amerika-szakértő az M1 Szemtől szembe című műsorában viszont kijelentette: nem valószínű, hogy a rövid találkozó pontot tett a rossz viszony végére. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a beszélgetésnek volt egy körülbelül kétórás, négyszemközti része, amelyen a két elnökön kívül csak a tolmácsok voltak jelen, és amelyen jegyzőkönyv sem készült – hogy itt mi történt, mi hangzott el, az „titok, amit még föl kell fejtenünk”.

Nem született megoldás a konfliktusokra a találkozón Ilyash György Oroszország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint sem. Egy ilyen rövid találkozó – fogalmazott – arra elég talán, hogy elindítsanak egy folyamatot, amelynek a végén valamilyen rendeződés elképzelhető, „de ez sem a közeljövő zenéje”.

Rendre elvéreznek Trump EU-vezetőkkel folytatott tárgyalásai

Frank Tibor a műsorban úgy fogalmazott: a NATO-csúcs nyomán jól látszik a repedés az Egyesült Államok és az EU között. A szakértő szerint rendre rosszul sikerülnek Trump EU-vezetőkkel folytatott tárgyalásai, és bár szerencsés gondolata volt, hogy az angol királynőnél tett látogatása nyomán együtt mutatkozzon a királyi családdal, „az emberek igazából eredményeket szeretnének látni és nem egyfajta látványpékséget, ami Trump diplomáciáját jellemzi” – mondta.

Elégtelenül előkészített találkozó?

Az Oroszország-szakértő a műsorban rámutatott arra, hogy a két nagyhatalom vezetőjének helsinki találkozója nem a szokásos módon, a szokásos precizitással előkészített tárgyalás volt. A szakértőnek meggyőződése, hogy mindkét fél megfelelő prioritásrendszerrel érkezett a találkozóra és a napirendi pontok hiánya inkább azt mutatja, hogy nem lehetett tudni, milyen irányba tudnak majd elmozdulni a felek.

Frank Tibor is megerősítette azt a  véleményt, amely szerint a találkozó nem megfelelően előkészített volt. Ő úgy fogalmazott, Donald Trump diplomáciai adottságai eleve szerények.

Meglátása szerint Trump szándékában állt győztesként hazatérni, győzelem lenne számára, ha sikerülne Putyinnal megállapodni úgy, hogy közben ő maga van nyeregben. Ennek ellentmondani látszik, hogy Vlagyimir Putyin mintegy fél órával később érkezett a tárgyalásra – ami akár megalázó is lehetett Trump számára. Ilyash György szerint ugyanakkor Putyin részéről a késedelem nem biztos, hogy gesztusértékű volt, hiszen több diplomáciai találkozóra is késve érkezett már – „másrészről az ember azt várná, hogy amikor Trumppal találkozik, akkor talán kivételt tesz”.

„Jó kezdet”

Több mint két órán át tartott Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő négyszemközti találkozója hétfőn Helsinkiben. A tolmácsok jelenlétében zajlott megbeszélést Trump „jó kezdetnek” minősítette. Az orosz-amerikai csúcstalálkozó munkaebéd keretében folytatódott. Donald Trumphoz és Vlagyimir Putyinhoz csatlakozott ekkor amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszter, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, valamint Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója.

A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón Putyin és Trump egyaránt pozitív mérleget vont. Vlagyimir Putyin szerint nem sikerült ugyan minden problémát megoldani, de – mint fogalmazott – a kezdeti lépést megtették. Donald Trump „termékeny és konstruktív párbeszédről” beszélt.

Putyin szerint az amerikai partnerével folytatott tárgyalások a bizalom helyreállítását szolgálják; hangsúlyozta, megbeszéléseik Trumppal őszinték és hasznosak voltak. Mint mondta, a mostani egy nehéz időszak az orosz-amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért.

Szóba került az orosz beavatkozás kérdése is

Putyin a sajtóeseményen kijelentette: Oroszország nem avatkozott be az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási folyamatba. Az orosz elnök utalt arra, hogy hogy megbeszélésük során Trump szóba hozta a témát. Ugyanakkor leszögezte: az amerikai állításokhoz kézzelfogható bizonyítékot kellene szolgáltatni.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben – tette hozzá. Leszögezte: meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló, 2010-ben aláírt START III. egyezmény hatályát az Egyesült Államok és Oroszország között. Putyin konkrét javaslatokat is tett Trumpnak a fegyverek korlátozásáról, egyben nagyra értékelte Donald Trump hozzájárulását a Koreai-félsziget problémáinak rendezéséhez.

Szíriáról szólva Putyin felszólította az Egyesült Államokat, hogy közös erőfeszítéssel vessenek véget a konfliktusnak.

EPA/ALEXEY NIKOLSKY/SPUTNIK/KREMLIN

Trump szerint vége a rossz kapcsolatnak

A sajtótájékoztatón az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most. De ennek vége – hangsúlyozta. Trump kiemelte, hogy a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél, meg kell találni az Egyesült Államok és Oroszország közötti együttműködés lehetőségeit.

Az amerikai elnök kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, s több találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. Úgy fogalmazott: mindkét ország felelős azért, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt meg megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok. Trump megismételte: semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között. Szavai szerint azért győzött – „méghozzá könnyen” – az elnökválasztáson, mert „briliáns kampányt” folytatott.

Elmondta, hogy a mostani megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbűnözés elleni közös fellépés. Példaként Szíriát említette, ahol sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák. Az amerikai elnök hozzátette: Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak. Kérdésre válaszolva kitért arra is: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai elnök kitért arra is, hogy az épülő Északi Áramlat-2 gázvezetéknek tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított LNG-gáz.

 

MTI
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI