Száz éve ölték meg az utolsó orosz cárt és családját
A gyilkosságot 1918-ban az éj leple alatt követték el: nem kímélték sem a cár feleségét, sem öt gyermeküket. A Romanov-dinasztia földi maradványait nyolcvan évvel később újratemették, de a tragikus történet ezzel sem ért még véget.
2018. július 17. 11:29

Az, hogy egy brutális gyilkosság száz évvel a történtek után sem jut nyugvópontra, két dolgot is jelezhet.

Az első kézenfekvő: dacára a szinte követhetetlen tempóban fejlődő technikának, létezik olyan múltbéli esemény, amelyet soha ismerhetünk meg a maga teljességében. Már pedig az, hogy a savval leöntött és felgyújtott holttestek maradványait nyolcvan évvel később genetikai vizsgálatokkal igyekeznek többször is azonosítani, hiába a siker, a kétkedőket ez sem győzi meg. Akik azt akarják hinni, hogy a legkisebb orosz hercegkisasszony, Anasztázia túlélte halálát – máig így gondolják.

Az utolsó uralkodó Romanov család, középen II. MIKLÓS cár (1894-1917) és ALEKSZANDRA cárné. A családot 1918. júliusában szovjet utasításra kivégezték. (MTI/CP)

Az utolsó uralkodó Romanov család, középen II. Miklós cár (1894–1917) és Alekszandra cárné (MTI/CP)

A másik ok, a szívekben, az orosz lélekben keresendő. II. Miklós cárt gyenge kezű uralkodónak, ám kedves, jóravaló, családját szerető embernek tartották alattvalói. Uralkodása alatt nem titkolt unalommal ülte végig az ország ügyeiről szóló beszámolókat, majd amikor már végképp nem bírta tovább, a legegyszerűbb módon tiltakozott: elhagyta a tróntermet, és kiment a kertbe. Ilyenkor pedig legtöbbször nem sétálgatott megnyugvásként, hanem a korabeli feljegyzések szerint fát vágott…
Nos, ehhez a cárhoz, az utolsó cáratyuskához fűződő érzelmeket pedig sem a történelem, sem az idő nem képes kisöpörni a szívekből.

Egy asszony (j) II. Miklós, az utolsó orosz cár arcképét tartja kezében egy, a néhai uralkodó születésének 135. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Moszkvában 2003. május 19-én. II. Miklós, azaz Nyikolaj Alekszandrovics Romanov 1868. május 18-án született és az 1917-es októberi forradalom győzelmét követően 1918. júliusban Jekatyerinburgban családjával együtt kivégezték. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

II. Miklós volt az utolsó orosz cár, 135. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Moszkvában, 2003. május 19-én (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Száz évvel ezelőtt, 1918. július 17-én (vélhetően 16-ról 17-re virradóan) a bolsevikok által Jekatyerinburgba száműzött Romanov-család tagjait azzal keltették fel, hogy öltözzenek, biztonságosabb helyre szállítják őket. II. Miklós trónfosztása után az ottani Ipatyev-ház volt a lakhelyük. II. Miklóst, Alexandra Fjodorovnát, öt gyermeküket, Olgát, Tatyjanát, Mariát, Anasztasziát, Alekszej cárevicset és a család négy szolgálóját levitték a ház pincéjébe, ahol felsorakozott velük szemben csőre töltött puskával a kivégzőosztag.

Kivégzése előtt a cárral közölték: családját halálra ítélték, s amikor visszakérdezett, hogy miért, azonnal főbe lőtték. Alekszejjel nem végzett az első golyó, a második lövés már halálos volt. A pincében hatalmas füst keletkezett, a kivégzők vaktában kezdtek lövöldözni. Így történhetett, hogy a nők túlélték az első sortüzet. Ám amikor leülepedett a füst, a legnagyobb kegyetlenséggel végeztek velük, azt sem hagyva, hogy utolsó imájukat elmondhassák.

A holttesteket pokrócba csavarva elszállították a házhoz közeli erdőbe, leöntötték savval, majd két tetemet még meg is gyújtottak. Gyilkosaik biztosra akartak menni.

II. Miklós cár Fotó: MTI/CP Reprodukció

II. Miklós cár (Fotó: MTI/CP-reprodukció)

Hosszú évtizedeken át tartotta magát az a legenda (számtalan regény és film alapjául is szolgált később), hogy a kivégzést valaki mégiscsak túlélte. A gyönyörűséges Anasztázia hercegnőt szerették volna élve látni a Romanov-család hűséges alattvalói. S miután a család földi hamvainak DNS-vizsgálata százszázalékos egyezéssel csak a cárné és a cár személyazonosságát mutatta ki, Anasztázia legendája a mai napig tovább él.

Az orosz ortodox egyház 1981-ben szentté avatta II. Miklóst és családját. 1998. július 17-én, nyolcvan évvel a cári család lemészárlása után a nekik tulajdonított csontokat újratemették a szentpétervári Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban. 2000-ben pedig az orosz ortodox egyház szentté avatta az utolsó cári családot.

A több száz éve óta uralkodó Romanov dinasztia tagjai uralmának és életének az 1917-es forradalom vetett véget.

II. Miklóst, feleségét, fiát és négy lányát 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka ölték meg a bolsevikok.Miután II. Miklós orosz uralkodót 1917. tavaszán az ideiglenes kormány lemondatta, a cári családot a Pétervár közelében található Carszkoje Szelo palotába szállították. Attól eltekintve, hogy a család házi őrizetben volt, így minden lépésüket árgus szemekkel figyelték, semmiben nem szenvedtek hiányt.

1917. augusztus 14-én azonban Tobolszkba szállították tovább a Romanov házaspárt és öt gyermekét, majd néhány hónappal később Jekatyerinburgba.

Jekatyerinburgban már nem palotaegyüttes, hanem egy kereskedőtől kisajátított kétemeletes ház várta az egykori cári családot, melyet a bolsevikok szigorúan őrizet alatt tartottak. Az itteni életkörülményeik már korántsem hasonlítottak az egykor megszokott fényűzéshez. Szobák csak a második emeleten voltak, így a család tagjai ott lettek elszállásolva az orvossal és a néhány szolgálóval egyetemben.

A véget 1918. július 16-a éjszakája jelentette a Romanovok számára. Mivel a monarchisták nyomultak előre Jekatyerinburg felé, a cári család kiszabadításától rettegő bolsevikok a család kivégzése mellett döntöttek. II. Miklóst, feleségét, Alexandrát, és az öt gyermeküket, Alexszejt, Olgát, Tatjanát, Anasztáziát, és Máriát július 16-ról 17-re virradóra a bolsevik kivégzőosztag meggyilkolta, majd a holtesteket teherautóba rakva ismeretlen helyre szállította.

1918. július 16-ával kapcsolatban két fontos kérdés vetődött fel az utókorban. Az egyik, hogy vajon elképzelhető, hogy csak II. Miklós cárt lőtték le a bolsevikok, a másik, hogy a halottak testét hová rejthették.

Úgy tűnik, hogy az első kérdésre egyszerűbb a válasz. A bizonyítékok alapján elmondható, hogy azon a bizonyos éjszakán a cári család minden tagjával végeztek, attól függetlenül, hogy néhány önjelölt „Anasztázia nagyhercegnő” bukkant már fel azóta.

A második kérdés megválaszolása azonban nehezebb ügy, annak ellenére, hogy Jekatyerinburgban már 1991-ben megtalálták a cári család holtesteinek maradványait. Úgy tűnt, a kérdés megoldódott, azonban ez év februárjában éles vita alakult ki a Romanovok állítólagos csontmaradványai körül. Az amerikai Stanford Egyetem kutatói ugyanis az elvégzett DNS-vizsgálatok alapján vitatja azt a tényt, hogy a csontok a Romanovoktól származnának.

hirado.hu
megmondó
Tudjuk – hazánkban is volt már rá példa – pszichopata személy magas politikusi posztra is emelkedhet.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI