Ütésváltás…
Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége van a menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számít. E héten sem okoztak csalódást, minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.
2018. július 20. 18:01

Miért fontosabbak a stadionok, mint a hallgatói tanulmányi ösztöndíjak?

FARKAS GERGELY, (Jobbik):- Államtitkár Úr! Tizenegy év, ennyi ideje nem emelte a kormány a hallgatói tanulmányi ösztöndíjak keretösszegét, miközben a diákok költségei, az albérlet, az utazás, az étkezés, a tankönyvek ára folyamatosan növekedett. A Jobbik számtalanszor hangot adott annak, hogy ez a helyzet tarthatatlan, ugyanis mindez kihat a továbbtanulásra is, sokan azért nem kezdik el tanulmányaikat, mert nincsen rá anyagi fedezetük, és nem is akarnak eladósodni. A tanulmányi ösztöndíj minimumösszege jelenleg nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva 5 százalékánál, ami 6 ezer forintot jelent, miközben a legvisszafogottabb becslések szerint is egy átlagos egyetemista kiadása havonta 50-60 ezer forintra tehető!

- Államtitkár Úr! Az ösztöndíjemelés csak szándék kérdése, a HÖOK által kidolgozott egyszeri, 40 százalékos emelés körülbelül 12 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államnak, ami bőven futná a költségvetésből. Kérdésem konkrétan a tanulmányi ösztöndíjakra vonatkozik, ezért kérem, válaszában ne a szociális vagy egyéb, kiválósági ösztöndíjakról beszéljen. Kérdezem tehát:

- Miért nem voltak képesek több mint két kormányzati ciklus alatt megemelni a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjakat, miközben öt év alatt 32 stadion fejlesztésére szavazott meg több száz milliárdnyi forrást a kormányzat?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy szociális okokból növelni kell az ösztöndíjakat, de a szociális ösztöndíjról ne beszéljünk. Én mégis inkább felhívnám az ön figyelmét arra - valóban fontos dolog a diákok felsőoktatási lehetőségeinek növelése -, hogy eddig minden olyan kormányzati intézkedés, amire önök azt mondták, hogy el fogja riasztani a hallgatókat a felsőoktatásból, nem riasztotta el a hallgatókat a felsőoktatásból. Amire azt mondták, hogy csökkenteni fogja a jelentkezők számát, az növelte a jelentkezők és a felvettek számát..

- Képviselő Úr! A kormány idén szeptembertől 40 százalékkal emeli a szociális ösztöndíjakat, pontosan azért, hogy akik nehezebb anyagi helyzetből érkeznek a felsőoktatásba, az ő számukra biztosítson többletforrást. Ha ön is szeretné, hogy több legyen a hallgatóknak, szavazza meg a jövő évi költségvetést, amely 1 milliárd 874 millió forint többletet ad ösztöndíj formájában a szociálisan rászoruló hallgatóknak. Érdeklődéssel várjuk majd az állásfoglalását…

A magyar civil szervezetek tudásukkal és független szakértelmükkel érdemben hozzájárulhatnak-e a döntéshozatal folyamatához?

GURMAI ZITA, (MSZP): - Képviselőtársaim! A történelem megtanított minket arra, hogy demokrácia csak ott van, ahol az emberek nem csak négyévente szólhatnak bele a fontos döntésekbe. Az a hatalom, amely kizárja az embereket a döntésekből, nem demokrácia! Az a hatalom, amely üldözi az emberek közéleti önszerveződését, nem demokrácia! Ezt nem csak én mondom. 2009-ben a nemzetközi civil szervezetek Európa Tanács által szervezett konferenciáján elfogadták a döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexét. Ez a kódex útmutatást ad arra, hogyan működhetnek együtt egy demokráciában az állami intézmények, a hatóságok és a civil szervezetek regionális és országos szinten.

- Képviselőtársaim! A civil részvétel kódexének betartása a demokrácia egyik fontos fokmérője. Ahol ezt figyelembe veszik, ott biztosítják az állampolgárok részvételét a közéletben. Ahol erről tudomást sem vesznek, ott nincs demokrácia, mert az államhatalom maga akar dönteni mindenről. Sajnos, a Fidesz ezt az utóbbi utat járja! Minden olyan társadalmi önszerveződést üldöznek, ami kontrollja lehetne az önök gátlástalan hatalomgyakorlásának. Önök csak az együttműködés látszatát tartják fenn a manipulatív és propagandacélokat szolgáló úgynevezett konzultációkkal. Önök csak a saját maguk által létrehozott álcivil szervezeteket ismerik el, mint a CÖF, a többieket üldözik, megbélyegzik, és minden módon megpróbálják kriminalizálni. Eközben előszeretettel hirdetik, hogy Magyarország még demokrácia. Ezért is kérdezem, és konkrét választ várok államtitkár úrtól:

- Mit tartanak be önök a civil részvétel európai kódexéből?

- Hogyan járulhatnak hozzá a magyar civil szervezetek érdemben a döntéshozatalhoz?

- Mit tesznek azért, hogy a civil szervezetek is részt vehessenek a politikai döntéshozatalban?

- Milyen cselekvési területeken biztosít lehetőséget a magyar állam a civil szervezetek számára?

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! A magyar kormány a lehetőségekhez mérten aktívan támogatni szeretné a civil társadalmat, azokat a szervezeteket, amelyek valós, a társadalom számára fontos tevékenységet végeznek. Éppen ezért arról tudom tájékoztatni önt, hogy kifejezett hangsúlyt fektetünk mi is a Miniszterelnökségen a civil területre, önálló civil ügyekért felelős helyettes államtitkárság foglalkozik ezzel a kérdéssel.

- 2009-es dokumentumot idézett a felszólalásában. Azóta elég sok minden megváltozott, ugyanis a nemzetközi színtéren tevékenykedő úgynevezett nem kormányzati szervezetek, vagy NGO-k azóta lettek egyre fontosabb szereplői a nemzetközi politikának. Sok államban tartanak fenn irodát, vannak hatással a helyi közélet alakítására, és a különböző országok belpolitikáinak aktív szereplőivé is váltak, egyébként politikai legitimációs, elszámoltathatósági és a donorral való függési problémákat felvető módon. Ezek az NGO-k kvázi politikai lobbiszervezetként működnek. Teljesen igaz, és ezt megerősíthetem önnek, hogy a magyar jobboldali, konzervatív kormánynak ezekkel a lobbiszervezetekkel vitája van, és az általuk propagált progresszív agendát a kormány nem támogatja. Ezt leszámítva viszont az ezen túlmutató civil szervezeti szektor köszöni szépen, jól van.

- Képviselő Asszony! 60 ezer civil szervezetről beszélünk, amelyek állami támogatása az elmúlt időszakban, tehát 2010 óta 144 milliárdról 240 milliárdra növekedett. Ez 67 százalékos növekmény, és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről való törvény, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény és az úgynevezett civil információs centrumokról szóló törvény is mind azt garantálja, hogy ezek a szervezetek elmondhassák véleményüket és bekapcsolódhassanak a kormányzati döntéshozatalba.

Miért mennek szembe a saját államtitkárukkal?

LÁSZLÓ IMRE, (DK): - Államtitkár Úr! A kormány most arra készül, hogy kancellárokat vagy - ahogy Varga Mihály fogalmazott - költségvetési felügyelőket ültessen a kórházak nyakára. A kórházak 70-80 milliárd forint adósságot halmoznak fel minden évben, és önök most úgy tesznek, mintha ez a kórházak felelőtlen gazdálkodásának lenne az eredménye, holott ez éppen fordítva igaz. Mivel önök kevesebb pénzt adnak a gyógyítás valós költségeinél, a kórházaknak adósságba kell verniük magukat, hogy a betegeket elláthassák. Nem a kórházak felelőtlenek, hanem az a kormány, amely nem biztosít elegendő pénzt a költségvetésben! Kérdezem hát:

- Tisztelt Ház! Én 16 éven át voltam kórházigazgató, tehát pontosan tudom, hogy miről beszélek. De ha nekem nem hisznek, legalább hallgassák meg a saját egészségügyi államtitkárukat, aki szintén kórházigazgató volt. Nagy Anikó nem véletlenül nyilatkozta azt a Magyar Hírlapnak, hogy károsnak tartaná a kórházi kancellárok rendszerét, mert ő is tudja, én is tudom, de önök is tudják, hogy nem újabb pártkatonák kellenek az egészségügybe, hanem pénz! De hadd idézzem önöknek a Magyar Nemzeti Bank egészségügyi finanszírozási rendszerével kapcsolatos csomag, javaslat megállapítás 1. pontját: valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása. Tehát még Matolcsy György is elismeri, hogy a kormány jelenleg nem fizeti meg a kórházaknak a gyógyítás valós költségeit. Kérdezem tehát államtitkár úrtól:

- Miért mennek szembe a szakmával, az MNB javaslatával, sőt a saját államtitkárukkal is?

- Miért akarnak továbbra is kancellárokat küldeni a kórházakba pénz helyett?

- Ők majd eldöntik, hogy kit lássanak el, és kit nem?

- Meghatározzák, hogy egyes embereket ne gyógyíthassanak, nehogy adósság keletkezzen?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Úgy látom, itt a DK-MSZP-konfliktus teljes mértékben átalakította az önök gondolkodását, és mivel szembementek az egykori pártjukkal, amiből kiszakadtak mint Demokratikus Koalíció, itt is már mindenhol ilyeneket vizionálnak. Megnyugtatom itt semmi ilyesmiről nincs szó. Mi a patkónak ezen az oldalán egyeztetünk egymással, és majd akkor hozunk végső döntéseket, ha mindenki azokban egyetért.

- Képviselő Úr! Azok csupa feltételezések, amelyekről ön beszélt. Ami pedig a riogatás része, azt pedig természetesen el is utasítom. Ön azt mondta, hogy több pénzre van szükség az egészségügyben. Nyilván a világ minden országában bárhol ön feláll az ottani parlamentben, országgyűlésben és azt mondja, hogy több pénz kell az egészségügyben, akkor nagyon sokan ezzel egyetértenek. Csak nézzük meg, hogy ki az, aki több pénzt tett az egészségügybe, és ki az, aki kevesebbet tett az egészségügybe. Talán már önnek is idéztem, az OECD kimutatása szerint 2003-2009 között az összes OECD-tagállam közül csak az önök kormánya, az akkori MSZP-SZDSZ-kormány volt az, amely csökkentette az egészségügy forrásait. Minden más országnál plusz, egyedül Magyarországnál volt mínusz. 2010-2016 között viszont Magyarországon már nemcsak hogy pluszba mentünk át, hanem a hetedik legnagyobb volt az egészségügyre fordított kiadások növekedése.

- Képviselő Úr! Amikor még kormányon voltak, 2010-ben az Egészségbiztosítási Alap előirányzatának összege 1691 milliárd forint volt és még abból is  több mint  200 milliárd forintot kivontak. Mi viszont most már 2000 milliárd forint fölé növeltük az Egészségbiztosítási Alap összegét, ami az ön és pártjának a hitelességét igencsak kétségbe vonja.

Mit kíván tenni a kormány a szociális és egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak védelmében?

HOHN KRISZTINA, (LMP): - Államtitkár Úr! Ismert tény, hogy néhány nappal ezelőtt Inárcson a családsegítő szolgálat helyiségében egy 61 éves férfi megtámadta, illetve halálosan megsebesítette az ott dolgozó családgondozót. Sajnos, az egyre növekvő elkeseredettség, illetve a különféle mentális betegségek vagy egyéb függőségek terjedése következtében fokozottan veszélyben vannak a különböző szociális és egészségügyi ágazatban dolgozó, ráadásul meglehetősen alulfizetett munkavállalók. Gondoljunk csak a szociális munkásokra, a gyámhatósági dolgozókra, a hajléktalanokkal foglalkozókra vagy a fent említett családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatban dolgozókra. Ők gyakori fenyegetettségben, akár életük veszélyeztetésével kell hogy végezzék a munkájukat a mindennapokban.

- Államtitkár Úr! Láthatóan szükséges lenne a tűz- és munkavédelmi szabályzathoz hasonlóan kidolgozni, hogy mit kell tenni azokban az esetekben, amikor testi épséget veszélyeztető szituáció alakul ki. Angliában létezik egy olyan pánikgombhoz hasonló rendszer, amelyet például az orvosi rendelőkben használnak. Ennek az a lényege, hogy a dolgozó jelzést tud küldeni, amely össze van kapcsolva a szomszédos helyiségek számítógépeivel, és azok monitorján megjelenik a segítségkérő jel, így azonnal a bajba került munkatársak segítségére siethetnek a kollégák. Az elmúlt napokban történt sajnálatos tragédia okán feltétlenül fontos elgondolkodni azon, hogy milyen intézkedések megtétele szükséges annak érdekében, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő többet. Ezért az a kérdésem:

- Milyen intézkedéseket tervez a kormány a szociális és egészségügyi dolgozók biztonságának növelése érdekében?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Minden magyar embert megrázott, hogy az az ember, aki másokon segít, próbált itt is ennek a 61 éves embernek az életén segíteni, végül ő lesz az áldozata egy ilyen szörnyű, élet elleni bűncselekménynek, egy ilyen gyilkosságnak. Mindnyájan együttérzünk velük, és igyekszünk mindenben segíteni nekik. Az EMMI saját halottjának tekinti az elhunytat. Az is fontos, hogy ahogy ön is mondta, minél nagyobb védelemben részesüljenek ezek emberek, egyrészt nyilván a megbecsülésnek sok más formája is fontos, de az is fontos, hogy a jog eszközeivel a személyi védelmüket is, amennyire lehet, biztosítsuk. Éppen ezért a 2012-ben elfogadott büntető törvénykönyv igyekszik a lehető legszigorúbban lesújtani azokra, akik közfeladatot ellátó személy ellen követnek el erőszakot.

- Képviselő Asszony! Az új Btk. Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve, a 459. § (1) bekezdése rendelkezései vonatkoznak arra, hogy amikor a szociális törvényben vagy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott munkakörben lát el valaki közfeladatot, akkor ő is közfeladatot ellátó személynek minősül, ezt vezettük át még szigorúbban a 2012-es büntető törvénykönyvbe. Ennek köszönhetően minősített eset most már az, amikor valaki ilyen cselekményt követ el, tehát nem az alapeset szerinti 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, hanem minősített esetként 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytiglanig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a mostani büntető törvénykönyv azokat, akik közfeladatot ellátó személy sérelmére követik el a bűncselekményt. Így próbáltuk a fokozott büntetőjogi védelmet is biztosítani ezeknek az embereknek, és ez majd a büntetőbíróság ítéleteiben is vissza fog köszönni.

Jön a fizetős egészségügy?

KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A 2019-es költségvetés egészségügyi számaiból, az aktuális törvénymódosításokból és leginkább a Fidesz-közeli személyek egyre jelentősebb magánegészségügyi érdekeltségéből arra lehet következtetni, hogy a kormányzat egyre inkább a fizetős egészségügy irányába tereli a betegeket, miközben az állami egészségügyi ellátórendszer kezd leépülni. Az OECD-országok közül most már Magyarországon költenek az emberek legtöbbet magánellátásra. Egész pontosan az egészségügyre fordított GDP 30 százaléka megy saját zsebből a magánegészségügyre, miközben a KSH adatai szerint a többi uniós országhoz viszonyítva az alsó harmadban van az állami egészségügyre fordított összeg.

- Az emberek azért veszik igénybe a magánellátást, mert hosszúak a várólisták az állami rendszerben, és hálapénzt kell fizetni azért, hogy megfelelő ellátást kapjanak. Így a magyar emberek hiába fizetnek tb-járulékot, még a magánellátást is fizetniük kell, és úgy van a többség vele, hogy azért fizet tb-t, hogy ne kelljen máshol fizetnie. További probléma, hogy mivel a magánellátásban sokkal magasabbak a fizetések, ezért a szakemberek közül is egyre többen oda mennek dolgozni, így kezd leépülni az állami egészségügy.

- A probléma súlyos! Az Eurostat szerint jelenleg a magyar betegek 40 százaléka hal meg azért, mert az egészségügy nem tud megfelelő ellátást nyújtani! A KSH számai alapján az 50 feletti férfiaknál jóval magasabb az az arány, amikor daganatokban és keringési betegségekben halnak meg. Ezeket a betegségeket lehetne kezelni, megelőzni, de jelenleg az állami ellátórendszer erre nem képes. És ha minden így megy tovább, akkor a szegények az állami ellátórendszerben fognak gyógyulni - a „gyógyulni” idézőjelbe téve -, a gazdagok pedig a magánszolgáltatókhoz fognak járni. Kérdéseim a következők:

- Tervezi-e a kormány az állami magánbiztosító létrehozását?

- Mit tervez azért, hogy ne a magánellátásba menjenek dolgozni a szakemberek?

- Hogyan tud versenyezni az állami szektor ezekkel a bérekkel?

- És mi lesz így az állami ellátórendszerrel?

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt kérem öntől, legyen ilyen bátor és a saját pártján belül beszéljen már ilyen nyíltan erről a kérdésről. Egyrészről 2008-ban szerintem az emberek nagy örömmel látták volna, ha valaki a baloldalról is azt mondja, hogy ne legyen fizetős egészségügy, nem kell nekünk a vizitdíj, nem kell nekünk a kórházi napidíj. Vagy ön, amikor összegyűlnek a Párbeszédnek valamilyen vezetőségi ülésén, saját párttársát, Komáromi Zoltánt keresse már meg. Keresse már meg a szakértőjüket - biztosan összegyűlnek egy teremben, ott beszélgetnek egészségügyről -, hogy ön itt a parlamentben kiállt amellett, hogy ne legyen fizetős az egészségügy. Az ön fő szakértője,Komáromi Zoltán meg petíciót indított arra, hogy legyen fizetős az egészségügy, fizessenek vizitdíjat az emberek, fizessenek kórházi napidíjat az emberek.

- Sőt, az önök pártja egy teljes, sok ellenzéki pártot magában foglaló javaslatcsomagot is aláírt a választások előtt, amelyben szintén megerősítették a magánegészségügy szerepét! Döntsék már el, mit szeretnének önök ott a Párbeszédben! Az egyik felük azt mondja, hogy többet fizessenek az emberek, a másik felük azt mondja, hogy túl sokat fizetnek az emberek. Nyilvánvalóan önöknek semmifajta elképzelésük nincs valójában az egészségügyről, néha ezt mondanak, néha azt mondanak. Amikor pedig azok az emberek kormányon voltak, akik most is a Párbeszédben vagy a Párbeszéddel szövetségben indultak a választásokon, akkor bezártak négy kórházat, elbocsátottak 16 ezer egészségügyi dolgozót, leépítettek 6 ezer ágyat, és kivontak 600 milliárd forintot az egészségügyből, nem hiszem, hogy azért a célért, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz!

- Ehhez képest mi felújítottunk 77 kórházat részben vagy egészben, 54 rendelőintézetet, 104 mentőállomást szintén felújítottunk és mellette 31 új mentőállomást építettünk. Létrejött teljesen új 23 rendelőintézet és elkezdtünk egy olyan béremelési programot, amelynek eredményeként 2012 és 2019 között az ápolók bére megduplázódik, és azon fogunk dolgozni, hogy ezek az emelések a későbbiekben is tovább folytatódjanak.

Megújulnak a Pest megyei bölcsődék! Milyen feltételekkel és mikortól lehet majd pályázni a településeknek?

SZŰCS LAJOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Ma hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyermek, mondta még a kormányzás elején a miniszterelnök úr. Nyolc év után elmondhatjuk, hogy közel állunk a teljes foglalkoztatottsághoz, és a gyermekvállalás területén is vannak már eredményeink. De emlékeznünk kell!  2002-ben a szocialista kormány első dolga az volt, hogy visszametssze a családi adókedvezményt, amely ezt követően csupán havi 4 ezer forint értékben és csak a nagycsaládosoknak járt. Ezenkívül megszüntették a népesedési kormánybiztosságot, majd később szigorították a gyest, és befagyasztották a családi pótlékot, sőt még a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is megszüntették, illetve beolvasztották a családi pótlékba. Nem lehet csodálkozni, hogy egy ilyen családtámogatási rendszerben elment az emberek kedve a gyermekvállalástól!

- Ma hazánk Európa többi országánál is eredményesebb és ösztönzőbb családpolitikát vezetett be. Magyarország azon európai országok közé tartozik, ahol létezik a családokat célzó adójellegű könnyítés, ám a hazaihoz hasonló mértékű és hatékonyságú családtámogatási rendszer sehol máshol Európában nincs. 2018 a családok éve, és ehhez kapcsolódóan került meghirdetésre a Pest megyei önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztését támogató pályázati kiírás. A kormány célkitűzése, hogy a 3 éven aluli gyermek elhelyezését biztosító férőhelyek száma 2020-ig elérje a 60 ezret. A 2014-20 közötti fejlesztési ciklusban 100 milliárd forint fejlesztési forrást irányoztak elő a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére. A tavalyi esztendőben már az óvodák fejlesztésére jelent meg pályázat a Pest megyei célzott 80 milliárd forintos támogatási projekt keretében, most pedig kiírásra kerül újabb megyét célzó pályázat, hiszen a mi megyénk sokkal súlyosabban érintett a gyermekvállalás pozitív eredményeiben. A kérdés tehát az:

- Mikor kerül meghirdetésre ez a pályázat?

***

BODÓ SÁNDOR, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban így van, 2018 a családok éve, és a kormány számtalan döntéssel bizonyította, hogy ennek az elhatározásnak tartalma is van! Ez a tartalom tovább folytatódik abban a projektben, amit ön is említett, hiszen a Pest megye fejlesztését szolgáló 80 milliárd forintos támogatási program egyik lényeges elemének a meghirdetése történt az előző napokban, amikor is önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztésének támogatására írt ki pályázatot 4,5 milliárd összegben. A program része a meglévő épületek korszerűsítése, új épületek megépítése, és mindenképpen feltétel, hogy a férőhelyszám is gyarapodjon. Lehetőség van maximum 100 millió forint elnyerésével bölcsődék felújítására, illetve 400 millió forintos támogatási összeg határáig újak építésére. Szerencsére a kormányzat a kisebb településekre is gondol, ezért a minibölcsődék létesítésére is van pályázati forrás. Itt maximum 50 millió forint áll rendelkezésre egy-egy pályázat esetén.

- Azt, hogy a bölcsődei férőhelyek száma hogyan és miképpen alakítja egy család, egy település életét, gondolom, nem kell különösebben indokolni, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy egészen más a szülők hozzáállása, a szülők munkamorálja abban az esetben, ha tudják, hogy a gyermekeik jó helyen vannak. Ez a hangulat egyértelműen lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekvállalás mellett a munkaerőpiacon is megjelenjenek ezek a fiatal szülők, és tényleg hatékony legyen a tevékenységük. Az intézmények fenntartása is egy újabb kihívás, de energiatakarékos létesítmények esetén nyilván sokkal könnyebb. Maga a pályázati kiírás 2018. szeptember 10-én reggel 8 órakor jelenik meg a Magyar Államkincstár honlapján, oda lehet a pályázatokat benyújtani, és ezzel is fejlődik Pest megye. További jó munkát kívánok mindannyiunknak a megvalósításához! 

Bartha Szabó József
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI