Nem tartjuk be a tengeri közlekedés szabályait
Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
2018. július 19. 14:27

Csütörtöki tájékoztatása szerint az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező unión kívüli országok állampolgárait az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az indoklás szerint a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

A bizottság, Magyarország mellett, tizenhat tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem adtak tájékoztatást az unión kívüli országok állampolgárai - kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au-pair tevékenység céljából történő - beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv teljes mértékű nemzeti jogszabályokba való átültetéséről.

Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.

A bizottság a tengeri közlekedéssel kapcsolatban öt tagállamot, köztük Magyarországot arra szólította fel, hogy teljesítsék a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekre vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt adminisztratív felügyeleti kötelezettségeiket. A kötelezettségek között szerepel többek között annak ellenőrzése, hogy a hajó felépítése, berendezése és üzemi irányítása megfelel-e a biztonsági szabályozásoknak. A bizottság indoklása szerint az említett országok nem végezték el a minőségirányítási rendszer előírt tanúsítását, amelynek hiánya hosszú távon negatív hatással lehet a hajózó flotta biztonságára és környezeti teljesítményére nézve.

Végezetül a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan a bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy feleljen meg a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekre és igazgatási eljárásokra vonatkozó uniós szabályoknak. A rendelet részletes szabályokat határoz meg a repülőgépekkel, helikopterekkel, légballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi szállításra vonatkozóan, ideértve a valamely másik állam biztonsági felügyelete alá tartozó üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is. Mint közölték, Magyarország elegendő alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni annak ellenőrzését, hogy a szervezetekre, illetve a művelettípusokra alkalmazandó biztonsági követelmények teljesülnek-e.

Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat - közölték.

Az EU bíróság elé idézte Magyarországot az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben, mert véleménye szerint az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályai miatt nem felel meg maradéktalanul a harmadik energiaügyi csomagnak - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

Az Európai Bizottság eljárásának megindítását azzal indokolta, hogy a magyar jog kizár bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából, megsértve ezzel a villamos energiáról és a földgázról szóló rendeletekben előírt költségmegtérülési elvet.

Ezenfelül azt is megállapította, hogy Magyarország energiaügyi jogszabályaiban olyan módosításokat fogadott el, amelyek korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék.

Az Európai Bizottság 2015 februárjában felszólító levelet, 2016 decemberében és 2017 áprilisában pedig egy-egy indokolással ellátott véleményt intézett Magyarországhoz e kérdésekkel kapcsolatban. Mivel a magyar intézkedések továbbra sem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, a bizottság úgy határozott, hogy e kérdéseket az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a Stop Soros törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.

Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot - közölte a bizottság.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.

A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A kormány indoklása szerint az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a "Stop Soros" törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.

A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást.

A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, s ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, pénzbírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

 

MTI
megmondó
Mégiscsak dehonesztáló, ha egy magyar politikai tömörülés a nevében is jelzi, hogy magyar.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI