A gyülekezési szabadság és az otthon védelme
Az MSZP–SZDSZ-kormányok rendőrségének kedvelt megtiltási oka sem lehetett a tüntetések burkoltan politikai célzatú korlátozása.
2018. július 20. 10:05

Magyarország alaptörvényének nemrég elfogadott hetedik módosítása kiemelten foglalkozik a magánszféra és az otthon védelmével. Az alaptörvénynek az alapjogokat szabályozó, Szabadság és felelősség című fejezete VI. cikkének 2018. július 1-jétől hatályos rendelkezése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Az Országgyűlés megkezdte a gyülekezési törvény tárgyalását annak érdekében, hogy az egyik legfontosabb kollektív politikai szabadságjogra vonatkozó alkotmányos törvényünket összhangba hozzák az alaptörvényi módosítással.

A gyülekezési szabadság és az otthon védelméhez fűződő alapvető jog ütközése két szituációban merülhet fel. Egyrészt a politikusok vagy más közszereplők lakóhelye előtt tartott tüntetések és a magánházak előtti vonulásos demonstrációk esetében. A gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények tipikus címzettjei alkotmányos-politikai közintézmények, a parlament, a minisztériumok, helyi önkormányzatok, esetleg pártok székházai, külföldi államok diplomáciai testületei, ritkábban bíróságok, büntetés-végrehajtási intézetek. Az egy helyben tartott tüntetéseket rendszerint e helyeken, illetve olyan szimbolikus jelentőségű tereken tartanak, mint a budapesti Hősök tere.

E közterek közvetlen közelében is előfordulhatnak magánlakások, de miután a gyülekezési jog lényeges tartalma az, hogy a tüntetők üzenete eljusson a címzettekhez, ezért ilyen esetekben maximum a hangosítóberendezések, zajkeltő hangszerek használatának korlátozása merülhet fel.

Más a helyzet akkor, ha a tüntetők valamely vezető politikus vagy más közszereplő magánháza előtt gyülekeznek. Ilyen gyülekezéseket Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc egykori, illetve Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök háza előtt is tartottak. Abban az extrém, de nem életszerű helyzetben, ha a vezető politikus egy erdő vagy rét közepén, szomszédok, lakótársak nélkül egyedül vagy nagykorú házastársával lakna, fennállna a közszereplő fokozott tűrési kötelezettsége. A valóságban azonban a politikusoknak kiskorú gyermekei, továbbá olyan nem közszereplő – gyakran kisgyermekes – szomszédjai is vannak, akiket a gyülekezők magatartása zavarhat. Hol húzódik az a határ, ameddig a békés demonstráló tiszteletben tartja a magánlakás, az otthon nyugalmát?

A gyülekezési törvényben tételesen is rögzíteni kell azokat a pontokat, amelyek a gyülekezési szabadság és az otthon nyugalmának ütközésében a szükséges és arányos jogsérelmet jelentik. A kulcsfogalmak: a hangerő, a napszak, az időtartam és a közterületen maradás követelménye. Ami a hangerőt illeti, bizonyos hangerő feletti hangosítóberendezések, zajkeltő eszközök (kereplő, síp, vuvuzela stb.) használata nemcsak a környezetben lakók nyugalmát, de egy párhuzamos tüntetés vagy egy ünnepi rendezvény résztvevőinek alapjogait is korlátozhatja.

A gyülekezők által maximálisan használható hangerőt decibelre lebontva minisztériumi rendeletben kellene szabályozni, hogy e téren a demonstrációkra az otthon nyugalma védelmében magánterületen, különösen éjszaka vagy hétvégén szigorúbb szabályok vonatkozzanak. Ami az időpontot illeti, éjjel, magánterületen 22 és 6 óra között csak néma demonstrációk lennének tarthatók, mikrofon, szónoklatok és hangkeltő eszközök nélkül. Az otthon, a család védelme érdekében magánházakba – azok tulajdonosainak engedélye nélkül – a gyülekezési jogukat gyakorlók nem léphetnének be.

A vonulásos demonstrációk más típusú konfliktushelyzetet eredményezhetnek. Amennyiben egy, a gyülekezési jog hatálya alá eső rendezvény járdán vonuló résztvevői és a rendezvényt biztosító rendőrök akadályozzák a demonstráció útvonalán lakó, dolgozó vagy ügyeiket intéző személyeket abban, hogy lakásukba, irodájukba belépjenek, szintén alapjogok ütközéséről beszélhetünk. Az a tény, hogy egy vonulásos rendezvény útvonalán laknak, éppen úgy nem lehet indok egy demokratikus jogállamban arra, hogy a rendezvény megtartását megtiltsák, miképpen a közlekedés sérelme.

Az MSZP–SZDSZ-kormányok rendőrségének kedvelt megtiltási oka sem lehetett a tüntetések burkoltan politikai célzatú korlátozása. A törvényben rögzíteni lehet azonban, hogy a vonulásos gyülekezéseket olyan módon kell megtartani, hogy az útvonalon található házakba való bemenetelt, kimenetelt a demonstráció megtartása ne korlátozza. Ennek gyakorlati kivitelezése a szervező és a rendezvényt biztosító rendőrség feladata lenne. Jogsértés esetén a jogsértő tüntető rendőrség által előállítható, illetve polgárilag perelhető lenne.

Végül, de nem utolsósorban nem mehetek el szó nélkül az amúgy kiváló alaptörvényünk legsúlyosabb hiányossága mellett. Az alaptörvényben rögzíteni kell, hogy a békés gyülekezésre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény szabályozza. Amennyiben 2006-ban nem lett volna kétharmados a gyülekezési törvény, a Gyurcsány-kormány egyszerű többséggel alkotmányellenes, a gyülekezési jogot korlátozó törvénymódosítást hajtott volna végre.

A legfontosabb politikai szabadságjogok egyikének alaptörvényi garanciáját jelenti, hogy a gyülekezési törvényt egyszerű többséggel ne lehessen módosítani.

Magyar-Zsolnay Attila

A szerző alkotmányjogász

magyaridok.hu
megmondó
Azt is elismerem, hogy a német alkotmánybíróság bizonyára okosabb, szaktudásban mélyebb jogi ismeretekkel bíró intézmény nálam.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI