Pénzügyminiszter a ringben
Időről időre személyesen kell választ adnia a dárdaként ”mellének” címzett azonnali kérdésekre. A héten is pajzsot emelt a kormány és a tárca védelmében.
2018. július 21. 16:14

Hatékonyabb és kevesebb?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, (Jobbik): - Miniszter Úr! Hatékonyabb és kevesebb! Így foglalta össze a kormányzat képviselője a közszféra tervezett átalakítását, ami teljesen rendben való is volna, ha hatékonyságon a közérdek eredményesebb érvényesülését, kevesebb alatt pedig az értelmezhetetlen és végrehajthatatlan jogszabályok tömegét lehetne érteni. De tudjuk, hogy önök ezt nem így gondolják. Időről időre, gondosan leosztott szerepek alapján, előre megírt forgatókönyv szerint sokkolják a köz alkalmazásában álló munkavállalókat úgy, hogy egy, a kormányhoz közel álló nemzeti nagytőkés kvázi elvárásként fogalmazza meg a tömeges elbocsátások igényét, amire aztán a kormányzati illetékesek sietnek is pozitívan reagálni. Most éppen az MGYOSZ alelnöke nyilatkozott úgy, hogy százezer főtől kellene megszabadulni, és erre persze önök egyetértőleg bólogattak.

- Miniszter Úr! Akkor lássuk pontosan kikről is beszélünk! Ma Magyarországon… (Zaj.) 455 ezer közalkalmazott van, akik tanárok, orvosok, mentősök, ápolók, könyvtárosok, kulturális szakemberek, dajkák, védőnők, szociális munkások, és így tovább. Önök szerint belőlük van sok! De tudjuk azt is, hogy köz-, állami és kormánytisztviselőből is összesen nincs százezer, és ők is sokszor éppen az ügyintézői létszámhiány miatt többes munkakörben, agyonterhelve és alulfizetve végzik a munkájukat. Különös és visszatetsző emellett, hogy a központi államigazgatásban az államtitkári, a helyettes államtitkári és a kormánybiztosi pozíciók száma hatványozottan növekszik, mint táptalajon a kórokozók száma.

- Valljanak színt itt ország-világ előtt: a kormányzat által zsellérsorban tartott közszolgák közül hányat fognak kirúgni?

***

VARGA MIHÁLY, (pénzügyminiszter): - Képviselő Asszony! Először is tisztázzuk, hogy amire ön hivatkozik, az a munkáltatói oldalnak egy nyilatkozata volt. A kormány ebben az ügyben még semmiféle nyilatkozatot nem tett. Azt gondolom egyébként, az helyes, hogy ha egy parlamenti ciklus, egy kormányzati ciklus után a kormány úgy dönt, hogy felülvizsgálja az állami foglalkoztatásban lévők számát. Ilyen rutinszerű felülvizsgálat egyébként minden új kormány megalakulása után történik a központi közigazgatás, a minisztériumok létszámával kapcsolatban. Tehát ebben semmi új nincs!

-  Egyetlenegy döntés született eddig; ha ön ezt kifogásolja, azon én csodálkozom! Az az egy döntés született, hogy a kormányzat létszámstopot rendelt el az államigazgatásban. Azt mondjuk, hogy az államapparátusnak hatékonyabbnak kell lennie, az államapparátusnak meg kell felelnie olyan minőségi elvárásoknak, amelyek szerintem a mai XXI. században teljesen magától értetődőek. Ebben szerintem semmilyen új nincs. Annak csak örülni lehet, ha az államapparátusban lévők száma nem növekszik minden határ fölött.

- Képviselő Asszony! Minden nemzetközi felmérésben a szomszéd országokhoz képest a magyar államapparátus mérete az ország létszámához, tehát a populációhoz és a gazdaság fejlettségéhez képest magas. Tehát ha van hol csökkenteni, akkor ebben a tekintetben itt is lehetne csökkenteni. De először föl kell mérni, hogy valóban hol van szükség ilyenfajta csökkentésre. Nyilvánvalóan teljesen más az egészségügy helyzete, más az oktatás helyzete, megint más az állami szakapparátus helyzete. Ezt a munkát most fogja a kormány elvégezni. A bürokrácia mérete egyébként, ahogy arra utaltam, az országban a közép-európai országokkal összevetve valóban magas. Ennyiről van szó tehát, képviselő asszony. Minden más kitalálás, spekuláció! Kérem, várja meg, míg ez a kormányzati felmérés megtörténik! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: - Miniszter Úr! Még hogy nem nyilatkozott a kormányzat? Hát önmaga nyilatkozott erről a kérdésről, és egyetértőleg szólt ezen elbocsátások kapcsán! És hogy egyetlenegy döntés nem született volna? Hát csak a mai nap, egypár órával ezelőtt legalább öt döntést hozott ez a Ház, amelyben a köztisztviselői illetményalap növelését elutasította a kormányzat, amiben a közalkalmazotti bértábla kiigazítását elutasította a kormányzat, amiben a felsőfokú, tehát diplomás-minimálbér bevezetését elutasította a kormányzat! Ez mind-mind a közszférában dolgozók helyzetének a javítása lett volna, amit mind elutasított a kormányzat.

- Miniszter Úr! Tudja mit nevezünk mi tulajdonképpen bürokráciának? A rossz törvényeket! Kérem, ne a bürokratákat tegyék felelőssé ezért, hanem saját magukat a tekintetben, hogy ha rossz törvényeket hoznak, azokat nehéz betartani, s átláthatatlanná, értelmezhetetlenné és végrehajthatatlanná válnak a jogszabályok! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

VARGA MIHÁLY: - Nagyon sajnálom, képviselő asszony, hogy a bürokrácia méretének a további növelése mellé áll! Én azt gondolom: nem az a helyes, hogy ha a méreteket növeljük, hanem ha megpróbálunk az adófizetők pénzével minél takarékosabban bánni. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek minőségi elvárásaink. Az állami szolgáltatásoknak meg kell felelniük egy bizonyos minőségi szintnek, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt 5 fővel, 10 fővel vagy 50 fővel látjuk-e el. Ami pedig az elutasított ellenzéki javaslatokat illeti: felelőtlen, megalapozatlan ellenzéki javaslatoknak az elutasítása talán nem tartozik a legnagyobb bűnök közé. Én azt gondolom, az önök számára is nyitva áll az a lehetőség, hogy olyan felelős és megalapozott javaslatokat tegyenek, amiket a Ház többsége el tud fogadni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

A horvátok is a mi kutyánk kölykei?

KORÓZS LAJOS,  (MSZP):  - Miniszter Úr! Horvátország két sikert is elkönyvelhet: az egyik a labdarúgó-világbajnokság döntőjébe kerülés, a másik pedig, semmissé nyilvánította a svájcifrank-alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság. A devizaárfolyam-veszteség és a kamatemelések miatti túlfizetés is visszajár a hitelfelvevőknek. Mintegy 4 millió forintnak megfelelő kunát kaptak vissza átlagosan a károsultak, - olvashattuk a tudósításban.

- Miniszter Úr! Annak idején, tudom, többször hivatkoztak arra, hogy ha az ellenzék által követelt elvárások alapján teljesítették volna ezeket, akkor azt az Európai Unió nagy valószínűséggel elutasítja. Szeretném fölhívni, hogy meglépte Horvátország, és az Európai Unió nem gördített akadályt e megoldás elé. Románia is meglépte ugyanezeket, és Szlovénia is meglépte. Tehát mindhárom európai uniós ország, szomszédos ország, meg tudták oldani ezt a problémát. Itt a mai nap folyamán többször elhangzott, de a múlt héten a módosító indítványok tárgyalása kapcsán a bizottsági üléseken is, hogy mintegy 120 ezer olyan család van ma Magyarországon, amelynek 90 napon túli hiteltartozása van, és ezek a hiteltartozások majdnem 1 millió embert érintenek. Amióta pedig a kilakoltatási moratórium véget ért április 30-ával, már 635 családot lakoltattak ki. Éppen ezért kérdezem miniszter urat:

- Magyarországon vajon miért nem lehet megoldani most már évek óta ezt a problémát.

- Van megoldás erre, a szomszédos országok példát mutattak, ön mit fog tenni?

***

VARGA MIHÁLY, (pénzügyminiszter): - Képviselő Úr! Hát, először is azt vártuk volna, hogy ön bocsánatkéréssel kezdi! Azzal a bocsánatkéréssel, hogy igen, mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket… (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.)… Igen, mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket, mondhatta volna ön, és elnézést kérünk azért, hogy 1 millió 700 ezer devizahiteles jelzálogszerződést kötöttek ebben az országban, ami lehetetlen helyzetbe hozta ezeket az embereket. Ez sajnos nem hangzott el; jó lett volna, ha ez megtörténik, képviselő úr! Azt is elismerheti, hogy ebben a kérdésben Magyarország volt az első közép-európai ország, amelyik utat tört, és azt mondta, hogy a devizahitelek, a jelzálogalapú devizahitel-szerződések ebben a konstrukcióban nem fogadhatók el!

- Emlékezzen képviselő úr! Emlékezzen a végtörlesztésre, emlékezzen arra, hogy hogyan és milyen módon tudtuk kárpótolni az embereket! Emlékezzen arra, hogy a jelzáloghitelek után 2015 elején a fogyasztási hitelek átváltására, forintosítására is sor került. Hát, pont ez mentette meg az embereket képviselő úr! Amikor a svájci jegybank megszüntette az árfolyamküszöböt, és elengedte a svájci frank árfolyamát, ezermilliárd forintnyi pluszkiadástól mentettük meg a magyar háztartásokat! Pontosan azzal, hogy rögzítettük az árfolyamot,  hogy az embereknek lehetővé tettük, hogy ezeket a jelzáloghiteleket forintosítsák.

- Tehát azt gondolom, hogy Magyarország ebben a tekintetben igen jelentős eredményeket ért el. Amikor elkezdtük 2010-ben a kormányzást, akkor a jelzálogalapú devizahitelek 70 százaléka volt ilyen típusú a fogyasztási hitelekből. Most pedig ez 1 százalék alatt van. Ma már csak azoknak van ilyen típusú hitelük, akik ragaszkodnak ehhez, és jövedelmük jelentős része devizában van. Azt gondolom, ez fontos eredmény. Megszüntettük ezt a problémát, és nagyon bízom benne, hogy képviselő úr támogatta ezeket a döntéseket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

KORÓZS LAJOS: - Miniszter Úr! - 2001. június: ez az a dátum, amikor a lakossági devizahitelezés bevezetésre került, ugyanis a vállalatok számára hamarabb is volt lehetőség erre. Én úgy emlékszem, önök voltak kormányon. Járai Zsigmondnak hívták a jegybank elnökét akkor…(Gréczy Zsolt tapsol.)… és szándékosan magasan tartották a forintkamatokat, gyakorlatilag terelték az embereket abba az irányba, hogy devizaalapú hitelezésbe menjenek bele.

- Miniszter Úr! Több mint 8 éve kormányoznak. 694 milliárd forint hasznot kaszáltak a magyar kereskedelmi bankok az elmúlt évben! Nekem ne mondja senki, hogy ebből nem jutna azoknak az embereknek a problémái megoldására, akikről most én beszélek! Azokról a százezrekről beszélek, akiknek semmilyen segítséget nem tudtak nyújtani! (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

***

VARGA MIHÁLY: - Képviselő Úr! Az elmúlt években a jegybank és a magyar kormány közös erőfeszítéssel tudta azt elérni, hogy jelentősen korlátoztuk azokat a lehetőségeket, amelyek devizahitel-szerződést tennének lehetővé. Ilyeneket ma már nem kötnek az emberek. Tisztába tettük ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy egy országban alapvetően fontos, hogy saját devizában adósodjanak el, vegyenek föl hitelt az emberek, ha erre szükségük van. Annak is örülök, hogy a nem teljesítő hitelek aránya jelentősen csökkent. Mindig van, mindig van persze olyan honfitársunk, olyan háztartás, aki nem tudja a hitelét törleszteni, de ezek száma radikálisan csökkent. Abból a helyzetből, abból a csapdából, abból a csődből, amibe a magyar állam került az önök kormányzása alatt, amibe a magyar háztartások is belekerültek, ki tudtuk hozni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért születik minden hatodik magyar gyerek külföldön?

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): - Miniszter Úr! Arról a problémáról szeretnék beszélni, ami meggyőződésünk szerint most a legnagyobb kihívás nemzetünk számára, és a legkomolyabb tragédiát is okozza. Ez bizony a kényszerű elvándorlás, az a folyamat, amelynek során több százezrek, főleg fiatalok voltak kénytelenek kényszerűségből elvándorolni az országból, és amely kapcsán most már elmondhatjuk, hogy sajnos minden hatodik magyar gyermek külföldön születik!

- Itt az elmúlt időszakban, már ebben az új ciklusban is több vitát folytattunk erről a kérdésről és azt tapasztaltam, hogy a kormány nem fogalmazott meg világos állásfoglalást, tehát nem fejezte ki, hogy milyen módon viszonyul ehhez a jelenséghez. Azt tapasztaltuk, hogy különböző statisztikákkal próbálnak bűvészkedni, amivel ezt a rendkívül kritikus helyzetet próbálják kisebbíteni, bagatellizálni, vagy éppen más statisztikák mögé bújva védekeznek, hogy vannak országok, ahonnét még nagyobb mértékű az elvándorlás, vagy éppen, sajnos erre is volt példa, a kormánypárti politikusok azt mondták, hogy ez egy teljesen természetes folyamat, tekintettel arra, hogy működik közös európai munkaerőpiac! Tehát én egészen egyszerű kérdésre szeretnék választ kapni a miniszterelnök-helyettes miniszter úrtól:

- Mi a kormány álláspontja a kényszerű elvándorlással kapcsolatban, miként ítéli meg a kormány ezt a helyzetet, ezt a megítélésünk szerint súlyos nemzeti tragédiát, és elfogadják-e azt, hogy ez a folyamat, ami az önök nemzetinek mondott kormányzása alatt ért el egy egészen tragikus szintet, ennek a folyamatnak a megállítása most a legnagyobb kihívás a nemzet számára? 

***

VARGA MIHÁLY, (pénzügyminiszter): - Képviselő Úr! Először is nagyon fontos, hogy tisztázzuk a szavakat, hiszen amit ön kivándorlásnak nevez, az a felmérések szerint inkább vendégmunkának minősíthető, külföldön dolgozó honfitársaink döntő többsége ugyanis Magyarországon kívánja leélni az életét, tehát nem kivándorlásról beszélhetünk! A másik kérdés, hogy kiket értünk magyar gyermek alatt? Ha az összmagyarság létszámát nézem, az 15 millió ember a Kárpát-medencében, ez azt jelenti, hogy ha ilyen metszetben nézem, hogy melyik magyar gyermek születik Magyarország határain kívül, akkor azt tudom mondani, hogy minden harmadik gyerek a határon kívül születik.

- Képviselő Úr! Feltételezem, hogy nem az összmagyarságért érzett aggodalom késztette erre a kérdésfeltevésre, inkább valószínű, hogy a munkaerő szabad áramlásának kérdése az, ami miatt ezt a kérdést föltette. Kollégáim joggal hivatkoztak arra a korábbi felvetéseknél is, hogy a közép-kelet-európai térségből Magyarországról vándorolt ki arányaiban vagy ment külföldre munkát vállalni a legkevesebb arányban a népesség. Bulgária esetében ez 18 százalék, Románia 17,5 százalék, Lengyelország 12,4 százalék, a magyar lakosság 6,5 százaléka élt és dolgozott külföldön 2017-ben, tehát mélyen alatta vagyunk ezeknek az arányoknak.

- Képviselő Úr!  Nem értem egészen a születési szám adatát sem, hiszen a 2016-ban az Európai Statisztikai Hivatal szerint 3018 olyan élve születés történt magyar állampolgárságú és Magyarországon lakóhellyel rendelkező anyától külföldön. Ez pedig azt jelenti, hogy minden 33. gyermek született csak ilyen tekintetben külföldön. Természetesen azt reméljük, hogy ők is hazajönnek majd és itthon fogják leélni az életüket, itthon fognak dolgozni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT: - Csalódást, nem is kicsi, nagy csalódást okozott miniszterelnök-helyettes úr válasza. Képes volt egy ilyen fontos kérdés kapcsán is egy egészen színvonaltalan pártpolitikai vagdalkozással kezdeni a válaszát, további részében pedig ugyanazokat a mentegetőzéseket, statisztikai adatokat hallhattuk, amit eddig is  kormánypárti képviselőtársaitól. Ez megerősíti azt az állításunkat, hogy ez a kormány csak hazudja magát nemzetinek! Ez a kormány igazából nem olyan politikát folytat, ami megfelelne ennek a fontos jelzőnek, tehát mondhatjuk, hogy ennek a kormánynak a politikája a nemzetárulást is kimeríti! (Rétvári Bence: Ezt így kijelenteni, este negyed 7-kor!Zaj. Az elnök cseenget)

- Egy statisztikai adatot szeretnék még elmondani miniszterelnök-helyettes úrnak. Sajnos azt látjuk, hogy egyharmaddal nőtt a külföldön született magyar gyermekek száma, ezzel párhuzamosan, tudjuk, hogy sajnos az itthon született gyermekek száma csökkent. Tehát ebből is látszik, hogy ez egy óriási nemzettragédiának nevezhető kérdéskör! Egészen megdöbbentőnek tartjuk, hogy ezzel a kérdéssel a kormány még csak szembenézni sem kíván! Amikor egy ilyen kérdésről beszélünk az Országház falai között, akkor is pártpolitikai vagdalkozásokkal válaszolnak, ez egészen elképesztő! (Taps az LMP soraiban.)

***

VARGA MIHÁLY:  - Inkább azt tartom tragédiának, hogy ilyen színvonalú kérdések feltevésére nyílik alkalom a Tisztelt Házban. Képviselő úr egyetlenegy számot nem tudott elmondani, egyetlen adattal nem tudta alátámasztani azt, amit kérdezett. Én elmondtam önnek, és ha kell, ezt szívesen át is adom, hogy az Eurostat felmérése, de a KSH mérése szerint is - az Eurostat egyébként a KSH, a magyar Statisztikai Hivatal méréseiből dolgozik és összesít - semmi nem támasztja alá azt, amit ön kérdésének a címében állított!

 - Ahogy mondtam - és ezt még egyszer meg kell ismételnem -, 3018 gyermek született 2016-ban az ország határain kívül. Ez messze van attól a 91 734 gyermektől, aki egyébként magyarországi lakóhellyel rendelkező szülőktől született. Úgyhogy képviselő úr egy teljesen megalapozatlan kérdést tett fel. Azt kérem öntől, legközelebb készüljön föl!  Köszönöm szépen! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Így akarják itthon tartani a fiatalokat?

STUMMER JÁNOS, (Jobbik):  - Képviselőtársaim! Ha költöztek valaha új otthonba, tudják jól, micsoda öröm elfoglalni végre a családi fészket, kibontani a kartondobozokat, összeszerelni a ruhásszekrényt, a kanapét betolni a helyére, és először terítőt tenni a családi asztalra, nézni gyerekek arcát, ahogy elfoglalják új szobájukat, ahogyan felkutatják az új lakás bújócskázásra legalkalmasabb zugait. Egy fiatal számára kevés nagyobb öröm adatik meg az életben, mint amikor első saját otthonába beköltözik, ahol nem nyit rá váratlanul se anyu, se a kollégiumi szobatárs, se valamelyik albérlőtárs. Még akkor is nagy öröm ez, hogyha ilyenkor jellemzően nem kevés banki hitelt kell felvenni, és tudja az ember, hogy hosszú évekre adósítja el magát, de akkor is meg kell tenni, a kockázatot akkor is vállalni kell, mert a családnak igenis otthonra van szüksége.

- Miniszter Úr! Kérem, vegyék észre, hogy az új lakásokat terhelő áfa 27 százalékra emelésével önök nemcsak a piacot befolyásolják, önök nemcsak az építőipart rendezik át, hanem ezzel az áfaemeléssel a reményt veszik el nagyon sok fiataltól, hogy belátható időn belül saját tulajdonú otthonuk legyen. Lássák be kérem, hogy ezzel az emeléssel nemcsak a piac, hanem a családok is elbizonytalanodnak, és ez még akkor is így van, hogyha önök korábban már nyilvánvalóvá tették, hogy nem fogják ezt a bizonyos 5 százalékos időszakot meghosszabbítani. Az érintett családok nevében kérem szépen önöket, fontolják meg még egyszer a javaslatukat. Arra kérem önöket, hogy tartsák 5 százalékon az áfát, ezzel a drasztikus emeléssel ne a fiatalokon spóroljanak, ne fosszák meg őket a saját otthon megteremtésének álmától! Arra kérem önöket, teremtsünk végre egy olyan országot, ahol a fiatalok az építési telket keresik, és nem a repülőjegyet meg a londoni albérletet!

-  Miniszter úr, így akarják itthon tartani a fiatalokat?

***

VARGA MIHÁLY, (pénzügyminiszter): - Képviselőtársam! Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy egy önálló lakáshoz való hozzájutás valóban nagyon fontos dolog az ember életében, abban azonban vitatkoznék önnel, hogy ez csak az áfán múlik-e vagy sem,  - elég baj lenne, ha csak az áfán múlna. Szerencsére az elmúlt években Magyarországon nőtt a foglalkoztatás, a fiatalkori munkanélküliség aránya 30 százalékról 10 százalékos mértékre csökkent vissza, ez pedig azt jelenti, hogy egyre több fiatal tud önállóan dolgozni, munkát vállalni, és így önálló, saját jövedelemre szert tenni. Ez az alapja egyébként annak is, hogy valaki banki hitelhez tudjon hozzájutni, mert azt azért ne gondoljuk, és sehol nincs így a világon, hogy valaki néhány havi jövedelemből tud magának egy lakást vagy családi házat vásárolni. Tehát azt gondolom, hogy az elmúlt években jelentősen tudtunk előrelépni annak érdekében, hogy aki képes, tud és akar dolgozni, az tudjon dolgozni, el tudjon helyezkedni, önálló jövedelme legyen, és erre alapozva el tudjon indulni a saját, önálló otthon megteremtése felé is. Azt látjuk a lakásépítési számokon, azt látjuk a vásárlási adatokon, hogy ez folyamatosan nő!

- Képviselőtársam! Örülünk annak is, hogy ma már nemcsak a saját jövedelemre és a banki hitelre kell alapozni egy lakás megvásárlását, hanem a családi otthonteremtési kedvezményre is. A képviselő úr tudhatja nagyon jól, hogy Magyarországon a népességcsökkenés alapvető probléma, ennek a megállítását és visszafordítását a magyar kormány összekötötte a lakásépítésekkel, egy beruházási programmal. Annak érdekében tehát, hogy a fiatalok lakáshoz tudjanak jutni, vállaltuk azt, hogy amennyiben ők vállalják gyermek felnevelését, gyermek nevelését, akkor ehhez az állam jelentős mértékű támogatást tud biztosítani! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

STUMMER JÁNOS: - Miniszter Úr! Nagyon klassz kis termelési beszámolót hallottunk azzal kapcsolatban, hogy a kormány az utóbbi nyolc évben mit tett le az asztalra és mit nem, csak éppen a konkrét kérdésemre nem válaszolt. (Tállai András: Mi a kérdés?) Arra a kérdésre hogy hajlandóak-e megfontolni a családok érdekében az új lakásokat terhelő áfa 5 százalékon tartását? Miniszter úr, legyen kedves erre az egy pici kérdésre válaszolni, és ne másról beszéljen! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

VARGA MIHÁLY: Sajnálom, képviselő úr, hogy nem figyelt arra, amit válaszoltam. Igyekeztem közérthetően, egyszerűen beszélni. Azt is szeretném az ön számára elmondani, hogy a magánerős használtlakás-vásárlásnak továbbra sincs áfája. Tehát nem biztos, hogy egy fiatal számára az a legjobb pálya, ha egyből egy új lakás megvásárlásának lát neki vagy egy új lakás építésébe fog bele, de ha ez így van, ha ez a szándéka, a magyar kormány ezt támogatja. Tehát ezt sem zárjuk ki!

- Képviselő Úr! Nem szabad csak egy szemponthoz hozzárendelni a fiatalok lakáshoz jutását. Munkahelyre van szükség, arra van szükség, hogy egy vonzó életpályát lássanak maguk előtt. Örülünk annak, ha ehhez még társul a gyermekvállalások száma is, és ha ezt így össze tudják kötni, ehhez a magyar állam igen jelentős támogatást ad. Itt nem kívánom megismételni azt, ami sokszor elhangzott már a ház falai között, hogy akár 25 millió forintos értékig is tudja támogatni a magyar kormány egy ilyen új lakás megszerzését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
A többi elcsatolt területen is megjelent a hétköznapi rasszizmus, annak legmegvetendőbb fajtája: a hungarofóbia.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI