Kontra, rekontra…
Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda. A siker e héten sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta szószólóját. Szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal a szolidabb zajokat, bejkiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” legutóbbi szónoklataikat.
2018. július 22. 23:51

Öntsünk tiszta vizet a pohárba, avagy a Dunába, - mi újság a mohácsi Duna-híd előkészületeivel?

HARGITAI JÁNOS, (KDNP): - Államtitkár Úr! E hónap 4-én a HVG-ben, majd aztán később másik hírportálokon is olvastam, hogy megint leállították a mohácsi Duna-híd építését. Persze tudom, hogy leállítani már csak azért sem lehetett, mert építésről még szó nincs, előkészületekről van szó, az előkészületeknek pedig biztató kezdete volt. Az újságíró viszont azt sugallta, mintha a kormány letett volna a szándékáról, ami remélem, hogy nincs így. Sőt, azt is sugallja elég egyértelműen, hogy ezt a hidat meg se kellene építeni. Mi, mohácsiak, Mohácson élők, térségben élők ezt határozottan másként gondoljuk! Másként gondoltuk tegnap és ma is!

-  Ennek a hídnak a megépítése nemcsak a városnak az érdeke. Mohács egy hármas határ, a magyar-szerb-horvát határ mentén fekszik, és ennek minden logisztikai előnyét ki kellene tudnunk használni. Ez el is kezdődött azzal, hogy odatelepítettük a határkikötőt. A kormány döntött egy közforgalmi kikötő megépítéséről, erre forrásokat is biztosított, és ebbe a sorba illeszkedne be a Duna-híd megépítése is. A tavalyi év tavaszán miniszterelnök úr a felvetésemre azzal válaszolt, hogy ő is szorgalmazza a mohácsi Duna-híd megépítését, szükségét látja annak, hogy a nagyvárosokat kelet-nyugati irányban is összeköthetővé tegyük. A mi esetünkben ez nyilvánvalóan Pécs-Szeged összekötésének javítását jelentené. Na, ezek után robbant a HVG cikke ott, a térségben, ezért kérdezem államtitkár urat:

- Mi a helyzet most a Duna-híd előkészületeivel?

- Milyen lépések várhatók a folytatásban?

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Mohács Duna-hídja részét képezi a 2022-ig megvalósítandó infrastrukturális beruházásokat rögzítő kormányhatározatnak. A város önkormányzatának megvalósíthatósági tanulmánya alapján 2017 második felében megtörtént a beruházás előkészítéséhez szükséges első közbeszerzési eljárás. Nem valótlanok viszont azok a hírek, miszerint ez a közbeszerzési eljárás visszavonásra került. Ez azonban nem kell hogy a mohácsiakat elkeserítse, hisz a visszavonás oka az, hogy a mohácsi hídnak új szerep jutott: beillesztésre került a Pécs-Szeged közötti közúti összeköttetés javításának távlati tervébe.

 - Képviselő Úr! Jelentősen megemelt műszaki tartalommal, magasabb színvonalon álló közlekedésfejlesztési csomagot kap a térség. A magasabb műszaki tartalom miatt módosított projektben az új híd mellett szerepel az 57-es számú főútnak az M6-os autópálya és az 56-os számú főút közötti hat kilométer hosszú szakaszának kétszer két sávra történő bővítése, valamint szerepel az új Duna-híd és az 51-es számú főút közötti 14 kilométer hosszú kétszer egysávos főúti fejlesztés is, utóbbi esetben a távlati kétszer kétsávos kialakítás lehetőségének biztosításával. Mindennek az ütemezésével kapcsolatban arról tájékoztathatom képviselő urat, a mohácsiakat és a Mohács környékén élőket, hogy az új tartalomhoz alakított tervezési feladatok közbeszerzési eljárása 2018 harmadik negyedévében megindul. Az engedélyezési terv és az építési engedély várhatóan 2020 harmadik negyedévében fog rendelkezésre állni, míg a kiviteli tervek 2021 második negyedévében készülhetnek el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HARGITAI JÁNOS: - Államtitkár Úr! Nyilvánvalóan kalkulálnunk kell azzal, hogy az előkészületek is éveket vesznek igénybe, és utána jöhet majd csak az építés. Azt azonban bizton remélem, hogy ha 500 évvel ezelőtt a Csele-patakon áthaladni is tragikus véget jelentett az akkori országvezetőnek, 500 évvel később - 2026 még messze van - egy nagy nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai esemény előtt áll az ország. Látva a kormány szándékát, látva azt, hogy milyen határidőkkel valósulhat meg a Duna-híd kivitelezési előkészülete, remélem, hogy a ciklus vége felé már döntést lehet hozni a konkrét kivitelezésről. És ha erre képesek leszünk, akkor a mohácsi csatavesztés után 500 évvel, sőt valamivel előtte meg is valósulhat a mohácsi Duna-híd. Köszönöm! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Egy választási ígéretről

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Nyári időszakban az előrelátó emberek ilyenkor készülnek fel arra, hogy mi történik a fűtési szezonban. Ki ne tudná azt, hogy ilyenkor kell ebben gondolkodni! Önök a választási ígéretükben arra tettek fogadalmat, hogy minden háztartásban lévőnek 12 ezer forint támogatást juttatnak, és a körülbelül 3 millió háztartásra vonatkozóan 36 milliárd forint értékben kell hogy támogatást kapjanak. Önök ezt tulajdonképpen megvárva a tél végét, választási ígéretként március hónapban, olyan helyzetben ígérték, amikor előtte már 200 ember a saját otthonában fagyott meg.

- Miniszterelnök-jelöltjüket vagy akkori miniszterelnöküket idézem: „minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámláján, aki nem gázzal fűt, számukra is biztosítjuk a rezsicsökkentést.” Csakhogy a hagyományos fűtéssel rendelkezők, például azok, akik tűzifával fűtenek, a mai napig hiába várják ezt a támogatást! Önök erről a támogatásról elfeledkeztek! Leginkább azokról feledkeztek meg, akik a leghátrányosabb helyzetben vannak, akik a legszegényebbek, és éppen ezért őértük kell szót emelni, ezért is kérdezem:

- A választási ígéretükben önök hazudtak, vagy valaha egyszer ezt az ígéretüket betartják?

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A magyar kormány, a Fidesz-KDNP által támogatott kormány nagyon sokat tett azért, hogy a háztartások költségei, a rezsiköltségek csökkenjenek. Az az álláspontunk, hogy minden olyan költség, ami alapvetően hozzátartozik a megélhetéshez, kifizethető legyen minden magyar háztartásnak.

- Képviselő Úr! A miniszterelnök úr a választás előtt  valóban bejelentette, hogy az elmúlt időszak időjárási körülményeire való tekintettel minden gázszolgáltatásba bekapcsolt, illetve távfűtésbe bekapcsolt ingatlan esetén 12 ezer forintnyi támogatást jóváírja számlában a szolgáltató.  Minden olyan ingatlannál, ahol nem vezetékes szolgáltatásról fűtenek, abban az esetben pedig miniszterelnök úr azt a bejelentést tette, hogy lehetőséget biztosít arra a kormány, hogy a Belügyminisztérium által folyósított, illetve biztosított tüzelőfa-támogatás, amelyet az önkormányzatok igényelhetnek, egymilliárd forinttal megemelésre kerüljön. Ez így hangzott el, nem pedig úgy, ahogy ön állította! Ettől függetlenül a magyar kormány napirendjén van az, hogy azok a háztartások, ahol a fűtési szezonban a fűtést nem gázzal, illetve nem távfűtéssel oldják meg, hogyan kapcsolhatók be, hogyan juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz, és ennek a megoldását be is fogjuk jelenteni rövidesen! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARJU LÁSZLÓ: - Örömmel hallom, hogy valamilyen bejelentésre készülnek, mert az a tartozás, ami önöknek választási ígéretként itt maradt, teljesen nyilvánvaló, hiszen akik hagyományos módon fűtenek fával vagy szénnel, ezt használják, őket nem támogatták, nem segítették. Számoljunk csak együtt! 3 millió háztartás van Magyarországon, 13 százalékuk fával, 6 százalékuk pedig szénnel fűt, ez 570 ezer háztartás. Ha ezt 12 ezer forinttal kiszoroznánk, akkor az jó lenne, de ehelyett önök 1754 forintot biztosítottak ezeknek a háztartásoknak abból az egymilliárd forintból, amit ön az előbb említett. Éppen ezért ezt a bejelentést, ezt a számukra tett mostani ígéretet tekintsék olyan kártyaadósságnak, amit önöknek meg kell fizetni! Ne csak ultizzanak, hanem fizessenek, és figyeljenek azokra a szegény emberekre, akik nehéz helyzetben vannak, nekik is jár a 12 ezer forint! (Taps a DK soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR: - Képviselő Úr! Az elmúlt időszak, azt hiszem, fényesen bizonyította azt, hogy mindazokat az ígéreteket, mindazokat a vállalásokat, amelyeket a kormány tesz, azokat végre is hajtottuk. Ezt a választás során a választópolgárok el is fogadták, és ha megvizsgáljuk az eredményeket, az önökét, és megvizsgáljuk a Fidesz-KDNP eredményeit, jól látható a különbség, mindez azért, mert mindazokat a vállalásokat, amiket mi tettünk, azokat be is tartjuk, amit önök tettek, azokat természetesen nem tartották be.

- Még egyszer elmondanám: az egymilliárd forintot azok az önkormányzatok kapták, akik egyébként is pályázhattak a téli tüzelőtámogatásra. Az elkövetkező időszakban pedig a kormány megoldja, hogy mindazok, akik tűzifával fűtenek, ők is részesülhessenek ebben a támogatási formában, annak ellenére, hogy ezt az ígéretet egyébként a választás előtt nem tettük! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mi a helyzet a kutatási pályázatok elbírálásánál?

MELLÁR TAMÁS, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Az elmúlt napok híre volt, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pályázata alapján odaítéltek 11 milliárd forintot kutatási támogatás címszó alatt. Aztán jött a hír, hogy ez a támogatás nem osztható ki mindaddig, amíg Palkovics miniszter úr újra nem értékeli ezeket a pályázatokat, és nem hagyja ezeket jóvá. Hiába tehát a hosszadalmas pályázati eljárás és szakértői vizsgálat, mindezt felülírja a miniszteri döntés! Ezzel kapcsolatban a kérdéseim:

- Miért rúgta fel a miniszter úr a saját kormánya által korábban kialakított pályázati rendszert. - Mennyire felel meg ez a jogállamiság elvének?

- Mi a biztosíték arra, hogy a miniszteri felülvizsgálat valóban szakmai alapon lesz, szakszerűséget követő lesz, és nem politikai megfontolások alapján hozzák meg a módosításokat vagy a döntéseket?

- Van-e az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak megfelelő szakapparátusa arra nézve, hogy ezeket a döntéseket meg fogja hozni? 

- Van-e olyan szakértői gárdája, amely összevethető, mondjuk, a Magyar Tudományos Akadémia mögött lévő szakértői gárdával, hiszen a korábbiakban ők végezték el ezt a bírálatot?

- Ez már a jövő?

- Az államosított kutatóintézeteknél hasonló módon történik majd a pályázati pénzek elosztása, tehát nem szakértői, szakmai alapon, hanem politikai céloknak megfelelően? 

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Röviden szeretnék válaszolni a kérdésére. Igen, van olyan apparátus, amelyik segíti a miniszter úr munkáját, és amelyik a pályázatok elbírálását megfelelő módon tudja kezelni, és a pályázati forrásokat megfelelő módon tudja elosztani, annak érdekében, hogy a tudomány, a kutatás megfelelő módon szolgálja a társadalmat és a magyar gazdaságot. Ennek egyik ilyen alapvető szervezete a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is, amelyik az elmúlt időszakban ezekre a fejlesztésekre, az innovációra jelentős pénz fölött rendelkezett, és jelentős mértékben növelte azt a pénzösszeget, amit e tekintetben a megfelelő kutatásokra, a megfelelő fejlesztésekre, az innovációra szét tudtak osztani.

- Képviselő Úr! A kormány összehangolt, koordinált tudományfinanszírozási koncepciót követve 2010-hez képest - amikor 23 milliárd forintról született döntés - folyamatos emelkedést követően 2017-ben már 83 milliárd forintot juttatott el pályázati rendszerein keresztül a tudományos projektek résztvevőihez. Ezt a folyamatot szeretnénk mindenképpen koordináltan, tárgyalások során még hatékonyabban követni, azt szeretnénk, hogy minden olyan  kutatás, minden olyan fejlesztés pénzforrást kapjon, amely a társadalom előrejutását, a gazdaság fejlődését szolgálja. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

 MELLÁR TAMÁS: - Államtitkár Úr! Nem győzött meg a válaszával! Elsősorban azért, mert amikor azt kérdeztem, hogy van-e olyan apparátus, akkor erre azt válaszolta, hogy létezik ez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. Természetesen létezik ez az alap, pont az volt a kérdésem, hogy vajon miért nem elégedett meg a minisztérium ennek az alapnak a döntésével, miért vette magához ezt a jogot.

- Tehát továbbra sem lehet látni azt, hogy vajon mik lesznek azok a mechanizmusok, amelyek segítségével valóban tudományos alapon történik ezeknek a pályázatoknak az elbírálása és a pénzek odaítélése?  Ez ezért is nyugtalanító, mert a korábbi időszakban az ön által is említett alap nagyon jól működött. Pálinkás úr nagyon jó munkát végzett, az egész tudományos élet meg volt teljes mértékben elégedve, hiszen valóban komoly tudományos alapokon történtek az elbírálások. Most az ő elmozdítása után, azt gondolom, hogy ez nem valósulhat meg! (Taps a Párbeszéd soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER: - Képviselő Úr! Természetesen nem fog semmiféle szakadás történni a folyamatokban, de nagyon-nagyon fontos szempont az, hogy a pénz, amit tudományos kutatásokra, innovációra, fejlesztésre fordítunk, még hatékonyabban tudjon hasznosulni, mint ahogy ez az elmúlt időszakban megtörtént.

- A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének a személye megváltozik. Az ilyen és ehhez hasonló átmeneti időszakokban megszokott gyakorlat, hogy a felügyeletet ellátó szerv döntéshozatal tekintetében türelmet kér az intézménytől. Ezt a türelmet kérem én is önöktől! A tárgyalások folyamatban vannak az MTA-val, az MTA képviselőivel is a tekintetben, hogy hogyan lehet ezt a megállapodást, az elosztás leghatékonyabb formáját megtalálva alkalmazni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Hová tűnt a Jobbik pénze?

VITÁNYI ISTVÁN, (Fidesz): - Tisztelt Ház!  Szinte már meg sem lepődünk, amikor a Jobbik háza táján ismét fény derül valamilyen kétes ügyre. Egyik botrány követi a másikat, most pedig a jobbikos tragikomédia újabb epizódja körvonalazódik. Nem elég a több mint 660 milliós szankció, amit az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott pártfinanszírozás miatt kell megfizetniük, most úgy tűnik, hogy egyéb elszámolási nehézségekkel is szembe kell nézni a pártnak. Kiderült ugyanis, hogy a tiltott párfinanszírozás következményeként megállapított, 660 milliós szankció miatt meghirdetett adománygyűjtő akció során a szimpatizánsoktól megszerzett pénzt, azaz közel százmillió forintot eszük ágában sem volt a törvényből következő szankciók kifizetésére költeni. Erről Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője szólta el magát, hiszen ő maga állította, hogy választási kampányra költötték.

- Júniusban a Magyar Közlönyben közzétett kampánybeszámolójukban azonban ez mégsem szerepel. A beszámoló szerint, amit Sneider Tamás írt alá, a választási célra kapott adományok összege mindössze 20 millió forint volt. Mindezek alapján kérdés, hogy hova tűnt 80 millió forint. Talán a kampánybeszámoló nem stimmel? Lehetséges azonban az is, hogy a jobbikos hazugságspirál újabb fordulatához érkeztünk, és a párt szimpatizánsaitól összekuncsorgott pénzt mégsem a választási kampányra költötte. Akkor mire? Egészen elképesztő magyarázkodással álltak elő a minap: e szerint a kampánybeszámolóban, a kampányidőszakban érkezett adományokat tüntették fel, és ezen időszakon kívüli adományok nem ebbe a kategóriába tartoznak. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban más a helyzet.

- Az szinte már biztos, hogy valamikor valaki hazudott, kérdés, hogy mikor. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Te és most!)Lehet, hogy másra költötték a pénzt, vagy hogy hamis kampánybeszámolót tettek közzé a Magyar Közlönyben? Egy biztos: 80 millió forintos a rejtély, és számos további megválaszolatlan kérdés is felmerült a Jobbik pénzügyeivel kapcsolatban, kampányköltéseivel és nem utolsósorban szavahihetőségével kapcsolatban. (Mirkóczki Ádám: Nézd meg, hogy mettől meddig tart a kampányidőszak, és megkapod a választ! - Az elnök csenget.)…Mindezekre tekintettel kérdezem:

- Hová tüntette a Jobbik a pénzt?

***

WARVASOVSZKY TIHAMÉR, (Állami Számvevőszék alelnöke): - Képviselő Úr! Az Állami Számvevőszék a vonatkozó törvényi előírások szerint kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét…(Mirkóczki Ádám: Kivéve Fidesz!)…valamint ellenőrzi a választási kampánypénzek elszámolását is. A költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának ellenőrzése keretében 2018 januárjában hoztuk nyilvánosságra… (Mirkóczki Ádám: Meglepő módon!) a Jobbik ellenőrzéséről készült jelentésünket, amely során az Állami Számvevőszék feltárta, hogy a párt 2017 első fél évében a párttörvényt megsértve jogi személyektől közel 332 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. (Közbeszólás a Jobbik soraiból. - Mirkóczki Ádám: Ez hogy jött ki?!) Ezen túlmenően a párt a ’2015-16. évekre vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez jogszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel…(Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem igaz!)…mert nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges, törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. (Szávay István: Hazudsz!)

- Képviselő Úr! Az Állami Számvevőszék megkezdte a 2018. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó ellenőrzéseit…(Mirkóczki Ádám: Menjetek már nyaralni!)…az Állami Számvevőszék a kampánytörvény előírása értelmében a választást követően egy éven belül pénzügyi és szabályszerűségi szempontból ellenőrzi a választáson mandátumhoz jutott jelölteket, jelölő szervezeteket, köztük a Jobbikot is természetesen. Ellenőrzésünk kiterjed a Magyar Közlönyben közzétett kampánybeszámoló megfelelőségének és megalapozottságának ellenőrzésére is. A jelölő szervezetek ellenőrzése során a kampányidőszakra vonatkozóan az ÁSZ ellenőrizni fogja a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások elfogadását és a tiltott támogatásokra vonatkozó törvényi előírások betartását is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar politikai élet tisztasága, a pártok részére rendelkezésre álló közpénz és közvagyon felhasználása szempontjából alapvető, hogy a pártok gazdálkodása törvényes, elszámoltatható és átlátható legyen. (Mirkóczki Ádám: Csüccs! Majd elolvasom a Magyar Időkben a végét!) Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VITÁNYI ISTVÁN:  - Köszönöm a választ! (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)...Ahogyan az alelnök úr is elmondta, a pártok részére rendelkezésre álló közpénzzel való gazdálkodás átláthatósága…(Közbeszólás a Jobbik soraiból.)és a korrupciós kockázatok kiszűrése, ezek mind olyan tényezők, amelyek a politikai élet tisztaságát garantálják. A Jobbik, úgy tűnik, most ezeket az elveket sérti meg sorozatosan… (Apáti István: Papír nélkül! Papír nélkül!)…és képviselőik nyilatkozataikkal még önmagukkal is ellentmondásba keverednek! (Mirkóczki Ádám: És a holnapi Magyar Idők, igen!)

- A Jobbik olyan párt, amely folyamatosan korrupciót kiált, miközben saját gazdálkodásukkal sem tudnak elszámolni, és ki sem látnak a korrupciógyanús, kétes ügyekből! Az, hogy a szimpatizánsaikat milyen módon verik át, mondjuk úgy, politikai ízlés kérdése, bár ennek is látható eredménye van: lássuk be, egyre mélyebbre süllyednek! Az a tény azonban, hogy a jobbikos hazugságrengetegben már ők maguk sem tudják, milyen pénzzel mit csináltak, azt mire költötték…(Mirkóczki Ádám: Jó, hogy ti tudjátok!)…vagy éppen nem költötték, mindenképpen súlyos szabálytalanságra utal, amely semmiképpen sem elfogadható! Remélhetőleg a nyilvánosság, a választópolgárok és mi is mihamarabb tisztán látunk ezekben a kérdésekben! (Mirkóczki Ádám: Nagyon jó! - Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Bravó! Harmatgyenge! - Taps a kormánypártok soraiban.)

 

***

WARVASOVSZKY TIHAMÉR: - Képviselő Úr! A Számvevőszék jelentése, így a kampánypénzek ellenőrzéséről készült jelentése is, és az abban foglalt megállapítások nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek lesznek, Az ÁSZ az ellenőrzést azonos törvényi előírások, szabályok alapján végzi valamennyi jelölt és jelölő szervezet tekintetében. (Mirkóczki Ádám: Kivéve Fidesz!)Egyes tiltott támogatást elfogadó, költségvetési támogatásban részesülő pártok, köztük a Jobbik is a számvevőszéki megállapításokat közigazgatási bírósági úton támadta meg. A Fővárosi Törvényszék azonban jogerős határozatában megerősítette a Számvevőszék alkotmányos pozícióját, amikor úgy fogalmazott, hogy a számvevőszéki jelentés bíróság által nem felülvizsgálható. Fontosnak tartjuk, hogy a demokratikus közhatalom gyakorlásában részt vevő és közpénzeket használó pártok a törvényi előírások betartásával járjanak el, gazdálkodásuk más szervezetek számára is példamutató legyen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelet a bátraknak

ARATÓ GERGELY (DK): - Államtitkár Úr! A Demokratikus Koalíció képviselői meglepve fedezték fel a jövő évi országgyűlési költségvetésben a Vértanúk terének átalakítására vonatkozó terveket. Amikor rákérdeztünk arra, hogy mit jelent ez az átalakítás, tudniillik jelenti-e ez azt, hogy eltávolítják onnan Nagy Imre szobrát, mint ezt házelnök úr korábban már javasolta, akkor erre nem kaptunk egyenes választ egyetlen alkalommal sem.

- Bár Orbán Viktor miniszterelnök úr itt a parlamentben megvédte a Jobbikkal szemben Nagy Imrét, ez alkalommal kivételesen igen helyénvaló módon, azonban Szakály Sándor úr, a jelentős kormányforrásokból működő történeti intézet vezetője és a kormány egyébként ilyen ügyekben illetékes tanácsadója, éppen evvel ellentétes nézetet fogalmazott meg. Ő arról beszélt, hogy el kell távolítani a Nagy Imre-szobrot, nincs helye az Országgyűlés közelében, a forradalom mártír miniszterelnöke nem méltó arra, hogy az ország reprezentatív tere mellett neki szobra legyen! Úgy tűnik tehát, hogy vannak sokan a kormány közelében is, akik azzal a nézettel értenek egyet, hogy nem számít a mártírsors, nem számít az, hogy 1956 jelképe nagyon sok magyar ember szemében és szívében Nagy Imre miniszterelnök, hanem csak a régmúlthoz való visszatérés számít! Az tehát a kérdésem:

- A kormány támogatja-e a Fidesz-Jobbik-koalíciót, szándékukban áll-e az, hogy meggyalázzák Nagy Imre emlékét? 

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): -  Képviselő Úr! Önök írásban is feltették az erre vonatkozó kérdésüket, ami elutasításra került az Országgyűlés által azért, mert a kormány feladat- és hatáskörébe nem tartozó kérdésről van szó. Tekintettel arra, hogy az érintett terület az Országgyűlés kezelésében van, így ezzel összefüggésben én nem fogok tudni nyilatkozni. Amit viszont el fogok tudni önnek mondani, az az, hogy a Kossuth tér és környékének rendezésével a 2010 után regnáló kormány és az Országgyűlés vezetése régi adósságát törlesztette. Azt lehet látni, hogy ha akár a tér átalakításával, akár az Országház felújításával kapcsolatban politikai döntésekre került sor, akkor mindig azt tapasztalta a kormányoldal és mindig azt tapasztalták a kormánypártok is, hogy az ellenzék részéről semmilyen támogatás e tekintetben nem volt az osztályrészük, de ennek ellenére - mint ahogy azt a végeredmény mutatja, ha a képviselő úr is elhagyja az épületet, akkor nagyon-nagyon jól látja - egy minőségi, a magyar történelmi hagyományoknak megfelelő, és azt lehet mondani, hogy konszenzusos térrendezés történt. Ezért én bátran arra merem kérni a képviselő urat, hogy ha bármilyen ez irányú átalakítási szándék van, azt nagy tisztelettel támogassák az önök pártjának részéről is, azért, mert az elmúlt években megvalósított fejlesztések minden ezzel ellentétes vagy negatív riadalmat megcáfoltak, és tulajdonképpen ezeknek csak pozitív hatása volt! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

ARATÓ GERGELY: - Nem kétséges, valóban láttuk, hogy a kormány osztja a Jobbik véleményét a ’44-es állapotok legalábbis szimbolikus visszaállításának igényéről… (Zaj.)… Azonban azt kell mondanom mégiscsak államtitkár úrnak, hogy azt nehezen tudom elfogadni, amikor önök ebben az ügyben mindig az Országgyűlés területe és az Országgyűlés hatóköre mögé bújnak, hiszen azért mégiscsak együtt ül a miniszterelnök úr és a házelnök úr a Fidesz elnökségében. Csak odafordulhat a miniszterelnök úr a házelnök úrhoz, hogy kedves Laci - mert ugye, ők így beszélnek - hát ne tedd már ezt, hát én mondtam beszédet Nagy Imre koporsója előtt, így váltam a rendszerváltás egyik jelképes alakjává. Én tehát azt szeretném kérni önöktől, hogy ha egy csöppnyit is tisztelik a magyar történelmet, akkor ebben foglaljanak világosan állást, és lépjenek fel Nagy Imre és ’56 hőseinek védelmében! (Taps a DK soraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS: - Képviselő Úr! Csak egy rövid kiegészítés. Azt hiszem, hogy sem Nagy Imre, sem a jobboldal számára fontosabb történelmi személyiségek nem voltak úgy kezelve az elmúlt nyolc évben, hogy az bármiféle kritikára adhatna alapot. Mégiscsak csak arról van szó tehát, hogy a hatályos jogszabályok és a hatályos ingatlan-nyilvántartás alapján ez a kérdés a parlament, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ebből következően a hatalmi ágak elválasztása miatt a végrehajtó hatalom e tekintetben korlátozottan tudja a befolyását érvényesíteni. Úgyhogy azt javaslom önnek nagy tisztelettel, hogy a parlament elnökét szíveskedjék ez ügyben újra és újra megkeresni, ha ezt fontosnak gondolja! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó