Nyilvánosak a felsőoktatási felvételi pontszámok
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi pontszámokat szerda este a fővárosban, ezzel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. A pótfelvételit pénteken hirdetik meg, és augusztus 6-ig lehet majd a jelentkezéseket benyújtani.
2018. július 25. 22:56

Bódis József oktatási államtitkár a fővárosban tartott Pont Ott Parti helyszínén újságíróknak imponáló számnak nevezte, hogy a 100 ezernél több felvételiző közül több mint 75 ezren jártak sikerrel. Az elmúlt évek pályaorientációjának sikereként említette, hogy a preferált szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett.

Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, még szerda este sms-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők a ponthatárok közzététele után. A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

 

Nem meglepőek a ponthatárok

Nem voltak különösképpen meglepőek a ponthatárok, amelyeket a szokásos módon, a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben határoztak – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az M1 Ma este című műsorában. Hozzátette: minden évben más szakok indulnak, máshogy sikerülnek az érettségik, a kapacitások, és a jelentkezők teljesítménye együttesen ad ki egy optimumot, amiből lesznek aztán a ponthatárok.

Idén több képzés esetén csökkentek az állami ösztöndíjas ponthatárok – hangsúlyozta a szakember. Kitért arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 41 szakon határozza meg a képzéseket. Ezek elsősorban magas társadalmi hasznosságú képzések, illetve olyan szakok, ahol az állam úgy gondolta, hogy önköltségesen is megéri a leendő hallgatóknak, mint például a jogi vagy gazdasági területen.

Stéger Csilla közölte, demográfiai okokból csökken az érettségizők száma, de a felsőoktatásba jelentkezők száma nem, ami idén mintegy 108 ezerre rúgott. Az OH magas rangú hivatalnoka hangsúlyozta, hogy a kapacitások rendelkezésre állnak a felsőoktatásban ahhoz, hogy a jelentkezőket be tudják fogadni.

A pótfelvételiről elmondta: pénteken hirdetik meg, és augusztus 6-ig lehet majd a jelentkezéseket benyújtani. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik majd ki. Tehát még be lehet jutni a szeptemberi képzésekre – fogalmazott a szakember.

Csaknem három és fél ezer új diákot vettek fel a Corvinusra 

A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az összegzés szerint a Corvinusra felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke, Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár és Bódis József oktatásért felelős államtitkár (MTI/Balogh Zoltán)

A legtöbben a gazdálkodási és menedzsment szakképzéseink kezdhetik meg tanulmányaikat

A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag – írták. Közölték: nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám, és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat.

Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat. A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.

A közgazdaságtudományi kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint tavaly, de így is meglehetősen magas pontszám (428) kellett a bejutáshoz. A kari átlag pedig az államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont.

A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett

A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.

Jelezték: egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a székesfehérvári képzési helyeken. A pótfelvételi iránt érdeklődők az egyetem honlapján (uni-corvinus.hu/felveteli) és a felvi.hu-n tájékozódhatnak a pontos feltételekről és határidőkről.

(MTI/Balogh Zoltán)

A Műegyetemen ötezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől 

Mintegy ötezer új hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az intézmény azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 416 pont.

A BME közleménye szerint szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a Műegyetem alapképzéseire felvettek száma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.

Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen Pécsen (MTI/Sóki Tamás)

Elengedhetetlennek tartják a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez

A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra – írták. Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.

A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma. A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint ötszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig további 46 hallgatót vettek fel – írták.

Mintegy tízezer új hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben, az intézmény azt is közölte szerdán az MTI-vel, hogy a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2018-as felvételi eljárásban.

Az ELTE közleménye szerint csaknem tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen egyetemüket a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.

(MTI/Sóki Tamás)

Azt írták: az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.

Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége példátlan és várakozáson felüli: a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodástudományi intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.

A közlemény szerint átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.

Több mint kétezren kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben a Semmelweis Egyetemen

A Semmelweis Egyetem hat karán 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben a 2018/19-es tanévben, közülük 122-en önköltséges formában – közölte az egyetem szerdán.

Az egyetem honlapján közzétett cikkben Hermann Péter oktatási rektorhelyettest idézve arról írtak: az egyetem népszerűségét jelzi, hogy egyes szakokra többen adták be jelentkezésüket az előző évhez képest, és az első helyes jelentkezések száma is nőtt. A hazai szakegyetemek közül a Semmelweis Egyetem képzéseire szerettek volna a legtöbben bekerülni első helyen.

A népszerű szakokon ennek megfelelően a ponthatárok is nőttek a tavalyihoz képest, az orvos-egészségtudományi területen kellettek a legmagasabb pontszámok a társegyetemekkel összehasonlítva.

hirado.hu - M1
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó