Tusványos - jobboldal nélkül nincs Európa
Jobboldal nélkül nincs Európa, a jobboldal megerősödésén múlik Európa jövője és identitásának megőrzése is - hangoztatta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Az Európai jobboldal jövője című pódiumbeszélgetésén.
Utoljára frissítve: 2018. július 26. 22:20
2018. július 26. 15:41

Emlékeztetett: az Európai Uniót egyértelműen kereszténydemokrata gondolkodók hozták létre és a nemzetek Európájaként tervezték meg. A Fidesz politikusa szerint azonban ma az emberek jelentős részét nem képviselik a politikai pártok és még kevésbé a brüsszeli elit, hanem választói felhatalmazás nélküli bürokrata elit akarja rájuk erőltetni döntéseit.

Hidvéghi Balázs az utóbbi évek legnagyobb válságának nevezte a migrációt, amely rávilágított Európa identitásválságra. Megállapította: Európa alapvető értékeiben bizonytalanodott el, a jobboldal folyamatosan teret veszít, mert a magukat konzervatívoknak, vagy keresztény-demokratáknak vallók egy része sem áll ki saját értékrendje mellett és egyre inkább a liberális világkép tematizálja a közbeszédet.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint: az új kereszténydemokrácia akkor lehet sikeres, ha visszatalál gyökereihez, az emberekhez és bátran kiáll hagyományos értékrendszere, az isten haza család hármas mellett. Szerinte a jobboldalnak ehhez le kell ráznia magáról a politikai korrektség béklyóját, amely megakadályozza a szabad véleménynyilvánítást, újjá kell születnie, vissza kell nyernie az ellenőrzést saját meggyőződése felett.

Gondolatmenetét folytatva Kósa Lajos, a Fidesz országos kampányfőnöke azt a következtetést vonta le: az Európai Uniónak nincs jövője a jobboldal nélkül, vagyis "ha nem a jobboldal nyer, Európa elveszett". A politikus szerint ugyanis a jobboldal jeleníti meg azt, ami az EU tagországaiban közös és a keresztény civilizáció, a családmodell, és a hagyományok tisztelete nélkül Európa legfeljebb egy földrajzi fogalom maradna.

Kósa Lajos megállapította: a baloldal folyamatosan támadja ezeket az értékeket, miközben az európai jobboldal hátrál. Szerinte a baloldal azért migránspárti, mert a bevándorlók szavazataival akar egy örökös baloldali többséget bebiztosítani, hiszen a nem keresztény bevándorlók sosem fognak a jobboldalra szavazni.
Mivel azonban a végső döntést a demokráciában a választók mondják ki, a jobboldalnak a jövő évi európai parlamenti választásokat kell megnyernie ahhoz, hogy megvédje Európát - tűzte ki a célt a Fidesz kampányfőnöke.

A több szakértőt is felvonultató pódiumbeszélgetésen a legnagyobb belgiumi ifjúsági mozgalom vezetőjének szavait is nagy tapssal fogadta a közönség. Dries Van Langenhove, a Shield and Friends Mozgalom elnöke szerint a nehéz idők erős embereket, a könnyűek gyengéket szülnek és ennek tulajdonítható, hogy ma Nyugat-Európában egy gyenge, míg Közép-Kelet-Európában egy erős nemzedék él. Az előadó arra kérte a magyarokat, hogy ne adják fel, védjék meg a hagyományos értékeket, a keresztény kultúrát, nemzeti identitást, mielőtt túl késő lenne. A flamand ifjúsági vezető azt mondta: az ő korosztálya is ezért harcol, amely szerinte vagy Európa legnagyszerűbb generációja lesz, vagy az utolsó.

Tarlós: a kormány és a városvezetés együttműködése segíti Budapest fejlődését

Egyetértés van a kormány és városvezetés között abban, hogy Budapestnek egy vonzó, meghatározó jelentőségű, közép-európai nagyvárossá kell válnia, az együttműködés pedig segíti a főváros fejlődését - hangoztatta Tarlós István csütörtökön a Tusványoson.

DNAND20180726032

Tarlós István Budapest főpolgármestere és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes (j) a Csillagösvényen - nyelvében él a nemzet című szabadtéri irodalmi fotókiállításon a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 26-án. MTI Fotó: Veres Nándor

A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "Budapest - Európa metropolisza" című panelbeszélgetésén a főpolgármester elmondta: nem fűtik olyan ambíciók, hogy Budapest világvárossá váljon, sokkal fontosabbnak tartja, hogy a nemzet fővárosa élhető legyen. Ehhez kiváló természetei adottságai - a várost átszelő Duna, a gyógyvíz, a szigetek és a budai hegyek - mellett európai sajátosságai megőrzésére és megbízhatóan működő szolgáltatásokra is szükség van.

Tarlós István a látványos fejlesztéseket is fontosnak tartja, de műszaki emberként úgy véli, a működtetés és a város üzemeltetése mégis elsődleges fontosságú.

"Ha nem épül valahol ringlispíl, azt az emberek sajnálják, de túlélik. Ha nincs víz, vagy nem mennek a villamosok, az valamivel nagyobb baj, csak nehezen akarják megérteni azok, akik házmester-önkormányzatnak nevezik a városvezetést" - mutatott rá a főpolgármester. Hozzátette: ezért elsődleges a metró, és a Lánchíd felújítása, a vízművek részvényeinek visszaszerzése, megelőzendő, hogy egy-egy stratégiai közszolgáltató vállalat körüli gondok kiszolgáltatottá tegyék a fővárost.

A pódiumbeszélgetés másik előadójaként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-Budapest Projekt miniszteri biztosa a várost egyedivé tevő kulturális értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve: a régi megújítása és új értékek létrehozása folyamatos célja a kormánynak.

Rámutatott: az akkori elit ambíciója kellett ahhoz, hogy Budapest a kiegyezés utáni ötven évben Európa ékkövévé vált. A miniszteri biztos szerint a Liget-Budapest a legnagyobb európai városfejlesztési projekt, ahol az eltökéltség olyan értékeket teremt, amelyekre a következő nemzedékek büszkék lehetnek.

A projektet Tarlós István is védelmébe vette, a tüntetéseket egy frusztrált kisebbség indokolatlan tiltakozásának nevezte, rámutatva, hogy a zöldterület aránya növekszik, Budapesten tízezer fát ültettek el három év alatt.

"Ha mindig, minden ellen tiltakoztak volna és mindig fákhoz, kerítésekhez, meg kotrókanálhoz láncolták volna magukat, akkor nem lenne Gundel, nem lenne Széchenyi-fürdő, nem lenne Vajdahunyad-vára, nem lenne közlekedési múzeum, nem lenne állatkert és így tovább. Ha egyszer a többség és a többség által választott kormány, vagy városvezetés valamit jónak tart, azt nagy többséggel megszavazza, azért azt nem lehet csinálni, hogy azért, mert kisebbségben vagyunk, azért dühöngünk, minden ellen tiltakozunk és ha nem az van, amit a kisebbség akar, akkor vége a demokráciának" - fakadt ki Tarlós István.

A beszélgetést moderáló Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere zárszavában megállapította: Budapest fejlődik és ez annak tulajdonítható, hogy hosszú évek után "végre egy nyelvet beszélnek" a főváros és a kormány vezetői.

Nem emberi jog, hanem biztonsági kockázat a migráció

Nem tekinthető emberi jognak, hanem inkább biztonságpolitikai kockázatnak az Európába irányuló migráció - hangsúlyozták egybehangzóan a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) migrációról szóló csütörtöki pódiumbeszélgetésének előadói, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő.

Németh Szilárd elmondta: Magyarország 2015 óta folyamatosan megtette azokat a lépéseket, amelyeket az illegális migráció visszaszorítása követelt meg, és ma az egyetlen európai ország, amelyben belső egység van a migráció jelenségének a megítélésében. A politikus múlt heti adatokkal szemléltette, hogy egyáltalán nem múlt el a migrációs nyomás a balkáni útvonalon. Mint elmondta: e friss adatok szerint jelenleg 61 946 migráns vonul a balkáni útvonalon Nyugat-Európa felé, míg Olaszországban 17 922 összeírt bevándorlót, Spanyolországban pedig 21 882 ezer bevándorlót tartanak számon. Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a bevándorlók nem kívánnak integrálódni Európában, inkább saját kultúrájukat, szokásaikat szeretnék meghonosítani a kontinensen. Úgy vélte, összeomlott az az elképzelés, hogy bevándorlókkal lehet megoldani az európai munkaerőhiányt.

Kontrát Károly úgy vélekedett, hogy a biztonság ma a legfontosabb érték Európában, és ezt a biztonságot veszélyezteti az ellenőrizetlen bevándorlás. Felidézte: több mint 30 terrortámadásban több mint 300 ember halt meg a nyugat-európai országokban. Kontrát Károly annak a reményének adott hangot, hogy a jövő évi választások nyomán olyan többség jön létre az Európai Parlamentben, amelyik azt vallja, hogy meg kell védeni Európát és a keresztény kultúrát. "Amiként 600 éve védtük a kereszténységet, most is megtesszük" - jelentette ki a politikus.

Kontrát Károly biztatónak tartotta, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria a határvédelemre és a migráció kérdésének a rendezésére összpontosít, és egy új menekültügyi rendszerre tesz szeptemberben javaslatot. Az államtitkár hozzátette: Magyarország jónak tartja a júniusban született döntést, hogy regionális kikötői platformokat kell létrehozni, amelyeken szét lehet válogatni a menekülteket a bevándorlóktól.

Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő az Afrikából induló migrációt tartotta riasztó mértékűnek. Elmondta: tíz év alatt tízmillióval nőtt az afrikai migránsok száma. Ennek magyarázataként elmondta: az éghajlatváltozás következtében Afrika egyre nagyobb térségében hiányzik a víz, mely élelemhiányhoz vezet, és polgárháborús helyzetet hoz létre. A szakértő hangsúlyozta azonban, hogy a lakhely szabad megválasztásának a joga nem jelenti azt, hogy Szíriából vagy Szudánból bárki egyenesen "Nyíregyháza külsőbe" költözhet. A menedékkérők az első elért biztonságos országban kaphatnak menedéket. Hozzátette: a szülőföldjükről elvándorlók többre vágyása nem jelenti, hogy gátlástalanul át lehet lépni más államok határait.

A migrációra mint emberi jogra tekintő, készülő migrációs ENSZ-csomagról Herencsár Lajos elmondta: az semmiképp sem lesz kötelező érvényű. A szakértő jelzés értékűnek tartotta, hogy Magyarország - miután javaslatait nem vették figyelembe - bejelentette, hogy nem vesz részt a csomag kidolgozásában.

Németh Szilárd fontosnak tartotta, hogy az Egyesült Államok sem támogatja a csomag elfogadását. A politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy a dokumentum nem válik hatályossá azzal, hogy egyes államok aláírják, azt a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell. Németh Szilárd úgy vélte, nehéz lesz elfogadtatni az európai parlamentekben az ENSZ készülő migrációs csomagját. A közönség sorából érkező kérdésre válaszolva Németh Szilárd kijelentette: Németország nem kérheti, hogy Magyarország fogadja vissza azt a 170 ezer illegális bevándorlót, akiket még a határvédő kerítés megépítése előtt Magyarországon regisztráltak először az Európai Unióban. Ezek a bevándorlók ugyanis már Görögországban beléptek az Európai Unióba, így nem Magyarország volt az első EU-tagállam, amelyen áthaladtak. Kontrát Károly hozzátette: amiatt sem lehet már visszaküldeni ezt a 170 ezer bevándorlót Magyarországra, mert rég lejárt az a határidő, amíg erre a dublini eljárás lehetőséget adott.

Tusnádfürdőn a versenyképességről

Jó felzárkózási pályán van Magyarország - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági versenyképességet és állami szerepvállalást vizsgáló panelbeszélgetésén csütörtökön Tusnádfürdőn.

Az a legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek - mutatott rá a miniszter, kiemelve: az elmúlt években, amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt. Elkezdték csökkenteni a kockázatot, sérülékenységet okozó tényezőket, mint a magas államadósság, magas államháztartási hiány, vagy a munkanélküliség - sorolta.

Mostanra alacsony az államháztartási hiány, az államadósság 7-8 éve csökken, és a devizakitettséget is tudták mérsékelni, ami kihat a versenyképességre. Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek - összegzett a tárcavezető.

A miniszter fontosnak tartotta az állami a szolgáltatások minőségét a versenyképesség szempontjából, ezen területen van még mit javítani, bár nem állnak rosszul.
A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség - jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban.

Azt is szeretnék, ha lennének olyan magyar termékek, amiről a világnak eszébe jut a magyar gazdaság. Újra kezdenek a magyar "zászlóshajók" megjelenni, mint a Tungsram, és a buszgyártásban is igyekeznek az Ikarust életre kelteni - jelezte.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rámutatott: a legfontosabb feladat, a magyar vállalatok által hozzáadott érték továbbnövelése, és a hatékonyság javítása. Ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok a hozzáadott érték 50-50 százalékát állítják elő, de míg előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedét - jegyezte meg.

A digitális eszközök használata mellett kiemelte a munkavállalók képzését, s kitért arra, hogy az innovációs képesség kialakítása rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Az innovációs képesség hiánya különösen a magyar vállalatoknál általános jelenség - emelte ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több "high-tech részt" tesz hozzá az exportált termékekhez, mint Németország. Erre lehet és kell is építeni, ahogy a magyar egyetemi hálózatra is.

Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia "dolgába" semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség mégsem volt jó - jegyezte meg.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a versenyben elért eredmény a versenyképesség legjobb mérőszáma. Az állami szerepvállalást nem szabad ördögtől valónak tekinteni, sok nagy nyugati vállalat mögött jelentős állami szerepvállalás van. Az állam tud okos, hatékony is lenni, attól függ, hogyan működik.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója annak alapján értelmezte a versenyképességet, hogy hosszú távon milyenek a gazdasági kilátások, a vállalatok mennyire tudnak fejlődni, tudnak-e több munkahelyet teremteni, a reálkeresetek emelkednek-e és a magyar emberek jobban élnek-e. A tartós felzárkózáshoz erős versenyképességi politikára van szükség - rögzítette, hozzátéve: Magyarországon a költségvetés rendben van, stabil alapokon áll, így lehetőség van a jövővel foglalkozni a versenyképességet javítani.

Ha 2030-ra az osztrák gazdaság fejlettségi szintjének 80 százalékát el tudják érni, akkor nem irreális cél az sem, hogy akkorra a keresetek is megduplázódjanak - mutatott rá.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy Székelyföld fejlesztésre szorul, például nemzetközi reptérre, autópályákra lenne szükség.
Székelyföld magyarságát az itt élő magyarság jelenléte adja, a szülőföldön való boldogulás kérdése fokozottan érvényes, elengedhetetlen - fogalmazott.

Hazánk svájci nagykövete és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója is részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter társaságában a tusnádfürdői panelbeszélgetésen Fotó: MTI/Veres Nándor

Fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt székelyeket

A dél-romániai Margineniben működő fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetőjét - jelentette be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Beke Csilla, Beke István felesége.

Az asszony tájékoztatása szerint a székelyföldi elítélteket erről szerdán tájékoztatták a feketehalmi börtönben. A margineni-i börtönben - a honlapján közölt adatok szerint - a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Beke Csilla a férje kijelentését idézte: "egyenes gerinccel mentem be a börtönbe, és úgy is fogok kijönni". Hozzátette: kegyelmet nem kérnek, mert tudják, hogy semmi olyant nem követett el, ami miatt elítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

A sajtótájékoztatón Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: három síkon következnek lépések az elítélt kézdivásárhelyiek ügyében. Egyfelől az ítélet és indoklása hivatalos kiközlése után Romániában nyújtanak be az ügyvédek jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz. Ezzel párhuzamosan a jogvédő intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Csóti György úgy vélte, jó esély van a strasbourgi jogorvoslatra, arra, hogy az emberi jogok bírósága megbírságolja Romániát, és perújrafelvételt rendeljen el. Ezt azzal támasztotta alá, hogy ebben az esetben az eljárás kifogásolható. Példátlannak tartotta, hogy a román legfelsőbb bíróság úgy hozott jogerős ítéletet a Beke-Szőcs-perben, hogy bizonyítékok nélkül átminősítette a vádat, és nem adta meg a vádlottaknak az átminősített vádak elleni védekezés lehetőségét.

Csóti György politikai lépéseket is kilátásba helyezett. Elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy minden lehetséges politikai eszközt használjon fel annak érdekében, hogy engedjék az elítélteket szabadon, vagy - ha ez nem lehetséges - tartsák házi őrizetben őket addig, amíg minden jogorvoslati lehetőség ki nem merül.

"Ceausescu szelleme itt van, és a román titkosszolgálatok ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak mint Ceausescu idején" - jelentette ki Nicolae Ceausescu néhai román kommunista diktátorra utalva. Hozzátette, hogy megítélése szerint koncepciós per zajlott Beke István és Szőcs Zoltán ellen.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: közel húszezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Beke István és Szőcs Zoltán ügyében indítottak. Úgy vélte: az ítélet által nemcsak az elítéltek, hanem az egész magyar közösség ellen "hajtóvadászat" indult. Tőkés szerint az elítéltek kiszabadítására irányuló lépések összehangolására van szükség, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a tiltakozás jeléül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) fel kellene bontaniuk a román kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési szerződést.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélte, a román állam az ítélet révén az egész magyarságnak üzenni kívánt, azt jelezve, hogy aki az autonómiáért, a nyelvi jogokért, az egyházi intézményekért fellép, válaszlépésekre számíthat. Lomnici azt tartotta a legsürgetőbb feladatnak, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsák a kérdésre.

A sajtótájékoztatóval egy időben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet sátrában a Kárpát-medence magyarsága jogvédelmének a politikai, civil, és bírósági szintjeiről hangzottak el előadások.

Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi szervezetének vezetőjét öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó