Megemlékeztek a berlini fal évfordulóján
Megemlékezéseket tartottak hétfőn a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 57. évfordulója alkalmából.
2018. augusztus 13. 22:05

A szövetségi kormány az évfordulóra kiadott közleményében rámutatott, hogy több idő telt már el az újraegyesítése óta, mint amennyi ideig a megosztottság tartott. Azonban a berlini fal építésének első napja az újraegyesített Németországban élőknek is "figyelmeztetés". 1961. augusztus 13. "fekete nap volt Németországnak", egy olyan nap, amely "szétválasztott családokat és tönkretett életterveket".

A berliniek megtapasztalták, mit jelent "egy ország bezárkózása és megosztása", a válaszuk pedig "a nyitottság, a tolerancia és a segítőkészség" a bajba jutott emberek iránt - emelte ki Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere a városvezetés közleményében.

A szociáldemokrata politikus hozzátette, hogy Berlin "elutasítja az újabb falépítési terveket és az Európa-erőd gondolatát is", mert "megtapasztaltuk, hogy nem működik".

A falak, a bezárkózás és az országok megosztása helyett "más, jobb, emberségesebb megoldásokat kell találnunk" - áll a közleményben.

A tartományi rangú város vezetője a Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen koszorúzott, miután ökumenikus imádságot tartottak az emlékhely szomszédságában álló Megbékélés kápolnában, amely az egykori határsávban - a keleti és nyugati szektor közötti, elaknásított földsávban - épült, a keletnémet határrendőrség által a terület jobb ellenőrizhetősége céljából 1985-ben felrobbantott templom helyén.

Az évforduló alkalmából bejelentették, hogy azonosították a határőrizeti rendszer egy újabb elfeledett részét. A 20 méter hosszú betonfal a Mitte nevű belvárosi kerület egy félreeső utcájában áll. Eredetiségét igazolta a fal történetét kutató közalapítvány (Stiftung Berliner Mauer), amely szerint 1985 körül épülhetett és a határsávot az egykori NDK területe felől biztosító védőfal része volt.

A határőrizeti rendszert az NDK-ból az NSZK-ba, és így Nyugat-Berlinbe is irányuló menekülthullám miatt építették fel. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felépítéséig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és - a Stiftung Berliner Mauer kutatásai alapján - 138-an életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó