Magyarország húszmillió embert képes ellátni búzával
Amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes búzát, sőt, a magyar mezőgazdaság fedezi másik tízmillió ember búzaszükségletét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos beszámolója alkalmával. Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a BMW-gyár a német-magyar gazdaságpolitika fontos visszaigazolása.
2018. augusztus 14. 12:44

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban elmondta: azzal a kormány szándéka az, hogy minőségi közszolgálat működjön Magyarországon. Hozzátette: az elmúlt évek fejlesztései és a digitalizáció miatt bizonyos területeken már kevesebb munkatárs is el tudja látni azokat a feladatokat, amelyekhez korábban többen kellettek.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: indokolt áttekinteni, hogy milyen munkakörben, melyik minisztériumban mennyien dolgoznak és azt is, hogy pontosan hány emberre van szükség egy-egy területen. A szándék az, hogy a központi közigazgatásban dolgozók száma csökkenjen, mert ma hozzávetőleg 14 ezren dolgoznak a minisztériumokban és a háttérintézményekben – fejtette ki a miniszter, leszögezve: költségvetési megtakarítási cél az intézkedéssel nincsen, a cél nem az, hogy közszolgálatra kevesebb pénzt költsenek.

Arról is beszélt, hogy óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon.

Jön a magasház-tilalom

A kormány szándéka egyértelműen az, hogy Budapest a hagyományos arcképét megőrizhesse, ezért az elfogadott törvény felhőkarcoló, azaz magasház-tilalmat vezet be. Gulyás Gergely részletezte: a hétfőn elfogadott szabályozás tiltja a 90 méternél magasabb épületek megépítését, a 65-90 méter közötti ingatlanok esetében pedig egy rendkívül bonyolult engedélyezési folyamaton kell átmenni.

A hatálybalépést megelőzően azonban három cégnek felajánlották a magasház-építés lehetőségét – őket a miniszter a magyar gazdaság zászlóshajóinak nevezte –, ezek a Richter, a Mol, és az OTP. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egyértelmű cél volt, hogy a gazdaság zászlóshajói ezt megjeleníthessék épület formájában is vezető szerepüket. A lehetőséggel egyedül a Mol kíván élni, a cég 120 méter magas ingatlant épít majd. Gulyás Gergely leszögezte: a továbbiakban erre semmilyen formában nincs lehetőség.

Erős a mezőgazdaság

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar mezőgazdaság nem tízmillió, hanem húszmillió ember ellátásához szükséges étkezési búzával rendelkezik.

Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarország egy évben 4,8 millió tonna búzát tud előállítani, ennek fele takarmány és vetőmag, a másik fele pedig étkezési búza. Mintegy 1,2 millió tonna búza elég egy tízmilliós ország élelmezésére, vagyis ma Magyarország gabonával 20-22 millió embert is képes ellátni, ami jól mutatja a magyar mezőgazdaság erejét – hangsúlyozta.

A tárcavezető úgy látja, rendkívül előnyös, hogy amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes búzát.

A BMW-gyár a német-magyar gazdaságpolitika fontos visszaigazolása

A német-magyar kapcsolatok távlatosságának és erejének bizonyítéka a BMW német autógyár debreceni beruházása – jelentette ki Gulyás Gergely. Közölte: az a 400 hektár terület, amely a beruházáshoz szükséges, egymilliárd forintot ér, de a beruházás volumene egymilliárd euró, tehát az érintett termőföld hasznosítása nem lehetne ilyen kifizetődő más módon, ráadásul rengeteg új munkahely jön létre.

Kitért arra: Debrecen városfejlesztése is új szakaszba léphet. A beruházással már a harmadik nagy német prémiumautó-gyártó is megjelenik Magyarországon, és az ország nyugati és középső része után a keleti régióban is nagy járműipari beruházás valósul meg – mondta Gulyás Gergely. Közölte: nagyságrendileg ezer munkahely jön majd létre.

Kérdésre elmondta: egyelőre nincs konkrét összesítés arról, hogy milyen hozzájárulást ad az állam a beruházáshoz, de tízmilliárd forintot meghaladó összegről van szó. A biztosított kedvezmények nem térnek el a más beruházásokhoz adott kedvezményektől – tette hozzá. Gulyás Gergely szerint a magyar-német politikai kapcsolatoknak is erősnek kell lenniük, közös érdek a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése, ezért látogatott nemrég Berlinbe Orbán Viktor miniszterelnök – idézte fel, hozzátéve: ő maga is Berlinbe megy augusztus 29-én.

Újabb rekordok a turizmusban

Komoly növekedés történt a magyar turizmusban, az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több mint 10 százalékkal növekedtek – mondta Gulyás Gergely. A miniszter közölte: a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,7 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.

Gender szakok: A jelentkezők száma is érv a megszüntetés mellett

A gender szakok kérdéséről a tárcavezető elmondta: ha megnézik, hogy az érintett szakokra mennyien jelentkeztek, az bármely szak esetében már önmagában érv a megszüntetés mellett. A kormány világos véleménye szerint az emberek férfinak vagy nőnek születnek, és olyan életet élnek, amilyet kívánnak – jelentette ki. Hozzáfűzte: ezen a területen azonban oktatási tevékenységet az állam nem kíván finanszírozni.

Megjegyezte: jövő szeptembertől nem lehet jelentkezni ilyen szakra állami akkreditáció mellett.

A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos felvetésre közölte: az alkotmánymódosítás egyértelművé teszi, hogy „van a Kúria és van a közigazgatási felsőbíróság”, de a részletes törvényi szabályozásra az őszi ülésszakban kerül sor.

Gulyás Gergely az almatermelők ügyére vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány eszközei mérsékeltek, de segítik a termelők összefogását, mert méltánytalannak tartják a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási árat. A kormány közvetítőként lépne fel az ügyben, piaci megállapodásnak kell létrejönnie, méltányos áron kell felvásárolni az almát – közölte.

hirado.hu - M1
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó