Ezen a napon halt meg Szent István
Kilencszáznyolcvan éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója. I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, politikai, vallási és társadalmi szempontból ő teremtette meg Magyarországot. Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.
2018. augusztus 15. 11:59

Géza nagyfejedelem és Sarolt fia 969-ben – egyes források szerint 970-ben – a pogány Vajk néven született. Az István nevet megkeresztelésekor, 972-ben, vagy – ugyancsak más források szerint – házasságkötése előtt, a 990-es években kapta. Apja, aki felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, beengedte a német hittérítőket, de ő maga holtáig áldozott a pogány isteneknek is.

Fia életének első évtizedeiről keveset tudunk. Keresztény szellemben nevelték, tanítója a prágai Adalbert püspök volt, aki 995-ben házasságát is közvetítette Henrik bajor herceg – a későbbi II. Henrik német-római császár – lányával, Gizellával. István trónörökösként a nyitrai dukátust igazgatta, majd 997-ben, apja halála után követte őt a fejedelmi székben.

 

István királyt hadi díszben ábrázolja az Országos Széchényi Könyvtár 404-es számú kódexe, a Chronica de Gestis Hungarorum egyik „S” iniciáléjában (Fotó: MTI/Reprodukció)

Géza rokona, Koppány azonban a korábban szokásban lévő szeniorátusra – a család legidősebb férfi tagjának hatalomöröklési joga – hivatkozva felkelt ellene. István, akinek seregét a felesége kíséretében érkezett német lovagok is erősítették, a hagyomány szerint Veszprém közelében vívott csatában legyőzte Koppányt. Holttestét felnégyeltette, és elrettentésül kitűzette az ország négy legfontosabb várában.

Az ország a katolikus egyház védnöksége alá került

Vetélytársa legyőzése után koronáért folyamodott II. Szilveszter pápához, a koronát Asztrik pannonhalmi apát hozta el Rómából, ami azt jelentette, hogy az ország a katolikus egyház védnöksége alá került, mintegy kinyilvánítva függetlenségét a Német-Római Birodalomtól. Istvánt, Magyarország első királyát 1000. december 25-én – vagy egyéb források szerint 1001. január 1-jén – koronázták meg Esztergomban.

Szent István – metszet a XVII. századból az Országos Széchényi Könyvtárban (Fotó: MTI/Kleb Attila)

Míg külpolitikáját alapvetően a békére való törekvés jellemezte, az ország központosításához és a keresztény vallás terjesztéséhez katonai erőt is igénybe vett. 1003-ban leverte a Bizáncban megkeresztelt Gyula seregeit, végleg meghiúsítva az ortodox kereszténység terjedését, és elfoglalta Erdélyt. A Mátra-vidéki kabar törzsek vezetőjéhez, Aba Sámuelhez egyik húgát adta hozzá, a Kőrös-vidéki Vata törzsét megtérítette. Az utolsó nagyobb hatalommal rendelkező nemzetségfőt, az Al-Duna és a Maros vidékét uraló Ajtonyt 1028-ban győzte le, és 1030-ban visszaverte II. Konrád német császár támadását is.

Törvényekkel, szabályokkal lendítette előre az országot

Az országot egyesítő harcokkal párhuzamosan hozzálátott a keresztény állam létrehozásához. Megkezdte a vármegyék szervezését, melyek egy-egy királyi vár fennhatósága alá kerültek, élükön az ispánnal. Elrendelte az adók szedését, felállította az ország legfőbb vezető testületét, a királyi tanácsot, létrehozta a királyi udvartartást és annak szervezetét, pénzt veretett, és összeállított két törvénykönyvet is, melyek rendkívül szigorú szabályokkal biztosították a magántulajdon védelmét és a vallás gyakorlását.

Szent István lovas szobra a budai Várban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A keresztény hit terjesztése érdekében szerzeteseket hívott az országba, 1001-ben megalapította az esztergomi, majd a kalocsai érsekséget és nyolc püspökséget. Kolostorokat létesített, bevezette az egyházi adót, a tizedet, az egyházaknak földet adományozott, elrendelte a vasárnapi templomba járást, és minden tíz falu köteles volt templomot építeni, ő maga is több székesegyházat építtetett.

Imre fia sem ülhetett a trónra

Házasságából öt gyermek született, de csak egy fia, Imre maradt életben. Az utódjának szánt Gellért püspök által nevelt herceg részére állította össze a bölcs kormányzás elveit összefoglaló Intelmeit. Istvánt 1031-ben nagy csapásként érte Imre halálos vadászbalesete, ami a trónöröklés kérdését is vitatottá tette. István nem Géza öccsének fiát, Vazult, hanem a velencei dózséhoz férjhez adott húga fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjának.

A döntés ellen lázadozó Vazult, aki merényletet tervezett ellene, a király elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte.

Mária országa

István több mint négy évtizedes uralkodás után 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el Székesfehérvárott, ott is temették el. A legenda szerint halálakor Magyarországot felajánlotta a Boldogságos Szűzanyának, így lett Mária országa, Regnum Marianum. 1083. augusztus 20-án Szent László király pápai engedéllyel oltárra emeltette Istvánt, ami akkor egyenlő volt a szentté avatással; 2000-ben a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé.

Szent István király kézfej ereklyéje: a Szent Jobb (Fotó: MTI/Cser István)

Alakja köré legendák fonódtak, sírja búcsújáró hellyé vált, ahol csodák sora történt. Természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb rendkívül tisztelt ereklye. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük – ez Magyarország nemzeti ünnepe, hivatalos állami ünnep.

hirado.hu - MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó