EP-választás: erősödnek a migrációt ellenzők
Hangolnak a bevándorláspárti erők
Az illegális bevándorlás lesz a fő témája a jövő májusi európai parlamenti választásoknak. A migrációellenesség uniószerte felerősödött, Magyarország és a többi V4-ország után Dániában, Ausztriában és Olaszországban is kormányprogramot dolgoztak ki a bevándorlás megállítására, és az őszi svédországi választásokon sem számíthatnak sok jóra a migrációt támogató erők.
2018. augusztus 15. 17:55

A 2019-es európai parlamenti választásokig még körülbelül háromnegyed év van hátra. A migrációt ellenzők erősödése mellett hangolnak a bevándorláspárti erők is. A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásai után azt mondta, hogy minden uniós országban erősödik az iszlámellenesség és a rasszizmus, de vajon mit gondolnak a választók?

A bevándorlás révén egy közös, egész Európát érintő kérdésről dönthetünk 2019 szeptemberében. Sok elemző szerint eltérő lesz ez a voksolás az eddigiekhez képest. Egyre több olyan kormány van, amely a migráció ellen foglal állást, és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a migrációellenes pártok népszerűbbek – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

 

A migráció megmutatta, mekkora hatalommal bírnak az uniós intézmények 

Kiszelly Zoltán politológus szerint sok európaiban tudatosult az elmúlt években, hogy milyen hatalma van az európai uniós intézményeknek. A szakértő szerint a migrációs válság volt az, ami ezt legjobban szemléltette.

2015 előtt még sokan nem vették komolyan az uniót és az állampolgárokat érintő témákat, azonban a migráció megmutatta, hogy ha Brüsszel egy adott irányba elviszi a kontinenst, akkor az nagy változásokat hozhat az európai politikában, pláne akkor, ha rossz irányt vesznek az intézkedések – utalt az Európai Parlament és az Európai Bizottság intézkedéseire, döntéseire.

Határozottság és tehetetlenség

Egyik részről az erő és határozottság látszik, azonban a másik oldalon a tehetetlenség. Az elmúlt fél év inkább a határvédelemről szólt, azonban pont ma látott napvilágot az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a jelentése, amelyből kiderült, hogy emelkedett a Görögországba érkező illegális bevándorlók száma – hangzott el a műsorban.

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szerint minden választópolgár érzékeli azt az alapvető problémát, ami megosztani látszik a nyugat-európai és kelet-közép-európai országok résztvevőit és politikai szereplőit.

Az elemző szerint az európai parlamenti választásokon a részvételi arány nem kulcskérdés, hiszen 1979 óta – amióta a választópolgárok közvetlenül választják meg a képviselőket – a részvételi arány folyamatosan csökken.

Az összeurópai, minden tagállamot egyfajta viszonyozási pontként érintő téma az illegális bevándorlás megállítására vonatkozó európai uniós szakpolitikák kérdése, illetve hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni – fogalmazott Tóth Erik.

Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)

A bevándorlás elit politikai projekt

A Frontex szerint többen érkeznek Görögországba, de ez elmondható Spanyolországról is – mondta Kiszelly Zoltán. A bevándorlás egy elit projekt, ugyanis a politika azt látja, hogy a népességfogyást, az olcsó munkaerőt a bevándorlókkal lehet orvosolni és pótolni. Ezt nehéz elmondani az embereknek, hiszen a legfanatikusabbak is látják ennek árnyoldalát – tette hozzá a politológus.

Az alapvető probléma az volt a 2015-ös migrációs válság kirobbanását követően, hogy az egyes nyugat-európai politikai szereplők nem a gondok társadalmi mivoltát vagy törésvonalát eredményező magját próbálták meg a kezdeti időszaktól kezdve artikulálni. 2018-ban tartunk ott, hogy az az álláspont, amit Magyarország és a közép-európai országok képviselnek, vagyis hogy az illegális bevándorlást még az Európai Unió határain kell megállítani, most kezd elfogadott politikai állásponttá formálódni – mondta Tóth Erik elemző.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó