Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból
Hosszú elemzést közölt a magyar politikai helyzet, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról a Bloomberg. A cikk egy része a magyar olvasó számára közismert dolgokról szól, egyebek mellett arról, hogyan változtatta meg a magyar kormányzati rendszert 2010 óta Orbán Viktor, illetve milyen jövőt vázolt legutóbbi és korábbi tusnádfürdői beszédeiben a kormányfő. Utóbbival a G7 is foglalkozott nemrég.
2018. augusztus 16. 16:36

Az amerikai külpolitikai irányváltással kapcsolatos megállapításoknak sincs igazán nagy hírértéke, az elmúlt másfél évben bőven láthattunk példát arra, hogyan fordul szembe stabilnak hitt szövetségeseivel Donald Trump és közeledik autoriter vezetők felé. Ebből elvileg csupa jó dolognak kellene kisülnie a magyar kormány számára, és ez is volt a remény a jobboldalon, hiszen Orbán Viktor volt az első hivatalban lévő vezető a világban, aki az amerikai kampány idején nyilvánosan elmondta, hogy Trump megválasztásának örülne.

A viszonzás azonban nagyrészt elmaradt, Orbán és Trump csak sokoldalú csúcstalálkozókon fogott kezet, igaz, az amerikai elnök legalább telefonon gratulált a magyar kormányfőnek legutóbbi választási győzelméhez.

Az viszont kifejezetten érdekes, amit az állomáshelyét nemrég elfoglalt amerikai nagykövet, David Cornstein fejtett ki a hírügynökségnek. A Trump barátjának számító diplomata írásban azt válaszolta a Bloombergnek, hogy Barack Obama elnöksége alatt nem megfelelően viszonyult az amerikai külügy Magyarországhoz. „A kritika önmagában nem stratégia”, helyette párbeszédet kell folytatni nemcsak a magyar kormánnyal, hanem a közvéleménnyel is – állapította meg.

Cornstein kiemelte: az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy erősítse Magyarország elkötelezettségét a NATO iránt, olyannyira, hogy bástyaként szolgáljon az orosz és a kínai befolyással szemben.

Ez nagyon fontos állítás, hiszen Orbán külpolitikájának sarokköve, hogy a Nyugat mellett Oroszországgal és Kínával is jó politikai-gazdasági kapcsolatai legyenek Magyarországnak. Ennek következménye a paksi atomerőmű bővítése és a Budapest-Belgrád vasút felújítása, amelyeket a tervek szerint jórészt orosz, illetve kínai hitelből finanszíroznak, és a megvalósításában is igen jelentős szerepe lesz az ottani cégeknek.

Cornsteinnek azonban megvan a válasza arra, hogy Orbánnak miért kellene mégis az oroszokkal és kínaiakkal szemben az amerikai vonalat választania: az Egyesült Államok sokkal többet kínál, mint amit Oroszország és Kína letett az asztalra.

Ha ez valóban így van, akkor hatalmas amerikai üzleteknek nézünk elébe, hiszen a paksi bővítés becsült költsége 12,5 milliárd euró, a belgrádi vasút magyar szakaszát pedig kamatkiadásokkal együtt 750 milliárd forintból pofoznák ki.

Márpedig Cornstein azt írta: az USA egyezségeket (avagy üzleteket, angolul a deal szót használta) akar kötni Orbánnal, és két területet nevesített is. Az egyik a katonai kapcsolatok erősítéséről szólna, a másik pedig alternatív energiaforrás biztosításáról Magyarország számára, hogy csökkenjen az orosz függőség. Az utóbbi esetében minden bizonnyal amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról van szó, amelyet Trump nagy elánnal reklámoz szerte Európában, és uniós vezetők ígéretet is tettek a vásárlására.

A másik – az amerikai elnök értékesítési menedzseri beállítottságából kiindulva – alighanem amerikai haditechnika vásárlását jelentené. Ez jó eséllyel megnyitná a Fehér Ház kapuját Orbán előtt, ám nehéz belátni, hogy mi lenne ebben a bombaüzlet Magyarországnak. Mind az LNG, mind a haditechnika esetében egyszerűen ki kellene fizetni a számlát, az amerikai haditechnikai vállalatok olyan ellentételezési, gazdaságfejlesztési programot sem szoktak ajánlani, mint ami a svéd Gripenek beszerzéséhez kapcsolódott. Miközben Paks és a belgrádi vasút esetében Magyarországon megvalósuló, a hivatalos nyilatkozatok többsége szerint megtérülő beruházásokról van szó, amelyek megvalósításába ráadásul jó eséllyel kormányközeli vállalkozások is bekapcsolódhatnak.

Az amerikai LNG keltette verseny ugyan Magyarország számára is olcsóbbá teheti az orosz gáz beszerzését, de ehhez már az is elég, ha az európai piacon, vezetékhálózatban elérhető.

Nem látni tehát, mitől lenne amerikai-magyar összeborulás az oroszok és a kínaiak ellenében. Az utóbbi három honvédelmi (vagy annak mondott) beszerzésnél sem amerikai, hanem európai gyártmányt választott a kormány: a két használtan vett A-319-es utas/csapatszállító és a 20 új H145M könnyű helikopter a páneurópai Airbus terméke, a Dassault Falcon 7X üzleti (nálunk futár/felderítőnek minősített) repülő pedig francia. Ráadásul egyelőre igen messze vagyunk a NATO felé vállalt – és Trump által rendszeresen számonkért – GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetéstől.

Cornstein egyébként azt is leírta a Bloombergnek, hogy az USA továbbra is szót emel a demokratikus alapelvek védelmében. „Az értékeink nem változtak, továbbra is fontosnak tartjuk például a jogállamiságot, a sajtó- és a szólásszabadságot. De okosabbaknak kell lennünk, amikor a vitatott kérdéseket beszéljük meg a szövetségeseinkkel, tisztelettel és barátsággal kell közelíteni hozzájuk” – fejtegette a nagykövet, aki nemrég szót emelt Orbánnál a CEU bezárása ellen.

g7.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó