Nem teljes az ember, ha identitása csorba
A Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is lehetnek változások – utalt rá az emberi erőforrás minisztere a Magyar Időknek adott interjúban. Kásler Miklós arról is beszélt: elkészült az új Nemzeti alaptanterv tervezete, elkezdődött a kórházak komplex felülvizsgálata, az egyetemektől pedig azt várják, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek.
2018. augusztus 18. 17:37

– Szeptembertől nagy változások előtt állunk – mondta a kultúrára utalva Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Mindjárt szeptember, mire számíthatunk?

– Miniszterelnök úr szavait úgy értelmezem, mint az esélyegyenlőség iránti igény megfogalmazását a kultúrán belül. Az abszolutizmus kora, 1849 óta a magyar kultúra sokszor alá volt rendelve idegen ideológiáknak, ambícióknak. A külső befolyások gyakran erőszakosak, máskor megengedőbbek voltak, sokféle köntösben jelentek meg, de az utolsó 150 év történelmének a kétharmadát, vagy még többet ez jellemzett. Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is, mert az az egyetemes kultúra, a magyar nemzet érdeke és a kormány alkotmányos kötelessége. Egy nemzetnek kötelessége óvni hagyományait, ősi kultúráját, és lehetőséget biztosítani, hogy kibontakozzék.

– Mit jelent majd ez a gyakorlatban? A kultúrpolitika, a kulturális intézményrendszer átalakítását, esetleg azt, hogy a politika közvetlenebb beleszólást kíván a kulturális élet alakításába?

– Azt jelenti, hogy mindenkit hagyunk szóhoz és lehetőséghez jutni, arányosan és egyensúlyt tartva, a minőséget támogatva. Azt, hogy nem minősítjük fel azokat, akik középszerűek, vagy le azokat, akik az átlagnál sokkal jobbak. Közepes műveket is lehet addig sulykolni begyakorolt módszerekkel, amíg elhiszik, hogy az jó. A kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék. De ez nem vonatkozik például olyan területekre, mint bármelyik önkényuralom kultúrájának magyarázata, vagy propagálása. A kultúra egyik alapfeladata, hogy az emberek életét szebbé tegye, ordas eszmék fenntartásától ezt hogyan várhatnánk? A Tanácsköztársaságnak például nem volt esztétikája, mert a gyilkolásnak nincs esztétikája. Művészek és átlagemberek megtévesztése átmeneti korokban, de békeidőben is gyakran előfordul, de ez nem esztétika. Az esztétikumnak van értéke.

– A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) ominózus kiállításáról beszél. A főigazgató, Prőhle Gergely a lapunkban megjelent írásában kikérte magának, hogy a Tanácsköztársaság dicsőítésének szándékával vádolják. Úgy fogalmazott, súlyos prekoncepció vagy szellemi vakság kell ahhoz, hogy a tárlatban valaki a Tanácsköztársaság dicsőítését lássa. A helyén maradhat a főigazgató?

– Prőhle Gergellyel néhány hete személyesen beszéltem. Dicsőítést részéről én sem érzékeltem. A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja.

– A Nemzeti Kulturális Alap élén lesz-e változás?

– Biztosan. A megbízatások lejártak, és itt is egy fordulóponthoz érkeztünk. Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség.

A társadalmi nemek tárgy oktatásával kapcsolatos kormányzati álláspont ismert. Vannak-e olyan szakok, ahol önök szerint sokkal több szakembert kellene képezni?

– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot, az isztambuli könyvtárakról vagy az örmény kolostorokról nem beszélve. Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek? Háttérbe szorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása. A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani.

– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a botrány és az anarchia szavakkal jellemezte a kórházak gazdálkodását. Ön az egészségügyből érkezett, mire gondolt ezt hallva?

– Ismerjük a kórházak gazdálkodásának problémakörét. Ezért láttam hozzá már rögtön a kinevezésem után a kórházak gazdasági-pénzügyi felülvizsgálatának előkészítéséhez, és ez a magyarázata annak, hogy létrehoztam az egészségügyi államtitkárságon egy helyettes államtitkárságot is a gazdasági kérdések kézben tartására. Már el is indultak a vizsgálatok azokban az intézményekben, amelyek a legrosszabb minősítést kapták a 2008–2015-ös időszakra vonatkozóan a számvevőktől.

– Az ÁSZ eddig mindössze az intézmények tíz százalékát vizsgálta, és kizárólag pénzügyi-számviteli-gazdálkodási szempontból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) stábja szakmai szempontból is vizsgálja a működést?

– Az Emmi-vizsgálatok az összes kórházra kiterjednek, és azért is kellenek, hogy az intézmények helyzetét a maguk komplexitásában lássuk. A kórházaknak be kell tartaniuk a hatályos pénzügyi és gazdálkodási szabályokat, de közben működniük kell, el kell látniuk a betegeket úgy, hogy alkalmazkodnak a finanszírozáshoz, a teljesítményvolumen-korláthoz, miközben nagyon is eltérő feltételek között, eltérő feladatkörrel dolgoznak. A minisztérium az ellenőrzési folyamatok mellett hatékony szakmai segítséget is nyújt valamennyi kórháznak ezen a területen, és örömmel vettem a kórházak támogató együttműködését. A szakemberek által kidolgozott átfogó stratégia és módszertan alapján megkezdett munka mind az intézményi szabályozottság fenntartására, mind a hatékony erőforrás-gazdálkodásra megoldást nyújthat, valamint elősegíti a kórházak eredményesebb működését.

– Mikorra kell ezeknek a vizsgálatoknak lezárulniuk?

– Ebben az évben, a jövő év elején szeretnénk ezeket befejezni. Ennek érdekében több munkacsoportot hoztunk létre, többféle szakember részvételével.

– Segíthetnek ezek a vizsgálatok megválaszolni végre azt a kérdést, hogy mennyi pénzre van valójában szükség az intézményrendszer működtetéséhez?

– Ennél én még többet remélek ettől. Rekordidő alatt elkészült az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkozó nemzeti program. Ezek világosan leírták, hogy milyen az ellátási struktúra, milyen tevékenységet végeznek annak különböző szintű lépcsőfokain, és ehhez mennyi orvos és nővér, milyen gépek és eszközök kellenek a betegek korszerű és biztonságos ellátásához a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori, valamint a mentális zavarok okozta betegségek esetében. Bővebb spektrumon ugyanezt tartalmazza majd a köréjük épülő népegészségügyi program, amely minden egészségügyi feladatot és tevékenységet felölel. Ez kijelöli minden egyes ellátóegység felépítését, tevékenységét, és a tevékenység ellátásához szükséges épületeket, gépeket-műszereket, szakszemélyzetet, finanszírozást, de még a betegutakat is. Párhuzamosan kialakítjuk az egészségügyi ellátóhelyek korrekt és korszerű pénzügyi-gazdálkodási rendszerét. Így érnek össze a szakmai szükségletek és a gazdasági rend.

– Mi lesz, ha azt fogják látni, hogy jelentős kórházi struktúraátalakításokra van szükség ahhoz, hogy egy-egy területen a mainál jobb, biztonságosabb legyen a betegellátás?

– Ha arra kíváncsi, lesznek-e kórházbezárások, akkor a válaszom egyértelműen nem. Észszerűsíteni, centralizálni fogunk ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség. Ha egy kórházban nem adott például az összes feltétel a daganatos betegek ellátásához, akkor a betegnek nem az az érdeke, hogy ott kezeljék, hiába van az közelebb a lakóhelyéhez, mert az életéről van szó. Ott kell az ellátást megkapnia, ahol van megfelelő diagnosztika, terápia, eszköz, műszer, módszer, tudás és tapasztalat, mert ott van esélye arra, hogy meggyógyuljon. Viszont egy szívroham esetén az azonnali orvoshoz jutás jelenti a legnagyobb esélyt a betegek számára, ezért lehet, hogy a kardiológiában további ellátóhelyeket kell létrehozni.

Nem lesznek kórházbezárások Fotó: Havran Zoltán

– Amit most elmondott, azt értsük úgy, hogy végre elkezdődik az egészségügy rendszerszintű átalakítása?

– Egy minden szempontból megfelelő egészségügyi ellátórendszert szeretnénk kialakítani, és talán már a közvélemény is érzékeli, hogy ennek nagyon gyorsan nekiláttunk. Ez a munka az egészségügynek szinte minden egyes részletét, illetve tevékenységét érinteni fogja. Számtalan jelzést kapok betegektől, orvosoktól, politikusoktól, hogy mindenki azt szeretné, ha kialakulna egy olyan egészségügyi ellátórendszer, amelyiknek a hatékonysága és a társadalmi megbecsültsége lényegesen magasabb, mint ma. Ehhez azonban árnyalt megközelítés kell, és annak tudomásulvétele, hogy az egészségügyi dolgozókkal együtt, az ő lelkesedésükre és tapasztalatukra támaszkodva lehet bármiféle átalakítást keresztülvinni. Nem lehetünk elefántok a porcelánboltban, mert annak a beteg látja kárát.

– Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, kezdeményezni fogja, hogy legyenek kancellárok a kórházaknál. Ezzel egyetért?

– Ahol a kórházi gazdálkodás nehéz­ségekbe ütközik, és ennek az oka a nem megfelelő kórházi gazdasági-pénzügyi vezetés, ott mindenféleképpen kell segítség és megoldás. Azt, hogy a segítőt hogyan nevezzük, részletkérdés.

– Mikor érkeznek a segítők?

– Ha az elindított vizsgálat eredménye szerint ez indokolt, akkor azonnal.

– A kórházigazgatók közül sok megbízatása is lejár. Lesznek-e személycserék?

– Egyenként meg fogjuk nézni, ki milyen teljesítményt nyújtott, milyen eredményességgel dolgozott.

– Hogy halad az új Nemzeti alaptanterv előkészítése?

– Ezen a téren sem tétlenkedtünk. A Csépe Valéria miniszteri biztos által vezetett kutatócsoport elkészítette a munkaanyagot, az Emmi megkapta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetét. Ám a munka ezzel nem ért véget, a minisztériumi véleményezést követően széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés indul az új NAT-tervezetről, majd annak lezárultát követően kerül a kormány elé. A kabinet célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban.

– Ön többször elmondta, hogy a klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékrend képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának. Hogyan érvényesül mindez majd a NAT-ban?

– Nem teljes az ember, ha az identitása csorba, és mi testileg és lelkileg is egészséges jövő nemzedékeket szeretnénk nevelni. Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel, a magyar népmesékből, a magyar versekből vagy népdalokból álló sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség. A gyereknek joga, hogy megismerje a szépet és a jót, még akkor is, ha sokan próbálják szégyellnivalónak beállítani a nemzeti érzéseket, keresztény kultúrát, a magyar történelmet. Magyarázza már el nekem valaki, hogy az emberiségnek, a felnövekvő nemzedékeknek mi hátrányuk származott abból, hogy minden délben szól a harang? És tudják-e, hogy miért szól? Nemcsak a nándorfehérvári diadalt, hanem előzményeit, okait, következményeit, ­hatásait? Egyébként a felnövekvő generációkat szolgálja az is, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan pótolja az oktatásból elvett forrásokat, és jelenleg is folyamatosan zajlanak felújítások, bővítések ötszáz iskolában. Magyarországon ilyen nagy volumenű iskolafejlesztés nem volt az utóbbi harminc évben. 2010-hez képest jövőre 606 milliárd forinttal több jut az oktatásra, 18 mil­liárd forinttal több, mint idén.

– Az óvodákkal kapcsolatban nemrégiben kitért az egészséges életmódra nevelés szükségességére. Egy óvodapedagógus ennek apropóján petíciót indított, felhívva a figyelmet sok olyan problémára, ami éppen ezt a feladatot akadályozza.

– Először is, bár magam egyetemen oktattam, édesanyám óvónő volt, családi, baráti kapcsolataim révén az óvodai nevelés mindig is közel állt a szívemhez. Ezért több államtitkárság és számos szakember bevonásával komplex óvodai program kialakítását kezdeményeztem és irányítok. Módosítottuk az óvodai nevelés országos alapprogramját, hangsúlyosabbá téve a dokumentumban a nemzeti hagyományok, a kultúra, az egészséges életmód területén folytatott nevelőmunka feladatait. Az új programot szakmai egyeztetések előzték meg. Több pénzt és figyelmet kívánunk az óvodai nevelésre is fordítani, emelkedik az óvodák támogatása is. Azon dolgozunk, hogy hogyan tehetnénk még többet a felnövekvő generációkért. Ide sorolom például az egészségnevelést, az egészséges fejlődés támogatását, vagy azt, hogy egészségesen táplálkozzanak a gyermekek, továbbá, hogy lehetőségük legyen a megfelelő mennyiségű testmozgásra. A programban szerepel a különösen magas cukortartalmú ételek és italok, a magas szénhidrát-, só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

– A bölcsőde- és óvodafejlesztések is folytatódnak?

– A kormány bölcsőde- és óvodafejlesztésre több, mintegy 110 milliárd forint fejlesztési forrást fordít 2020-ig, amit idén 10 milliárdos értékben hazai pályázati forrással is kiegészítenek. 2010-ben még csak 32 516 bölcsődei férőhely volt, ez a szám mostanra 48 ezerre emelkedett, a cél pedig az, hogy 2020-ra 60 ezer hely legyen az országban.

magyaridok.hu
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI