Undort éreznek a kereszt láttán a balliberálisok
Soltész Miklós szerint milliók érzelmeit gyalázza meg az ellenzék
Undort érez a Magyar Liberális Párt ügyvivője a Parlament falára kifüggesztett keresztes zászlók láttán. A mikropárt közleményben tudatta, hogy ez az antiszemita korszakra emlékezteti őket. A balliberális sajtót is zavarja a kereszt, míg Gyurcsány Ferencet Törökország iszlamizálására emlékezteti. Soltész Miklós államtitkár lapunknak azt mondta, hogy aljas hazugságok az ellenzék által hangoztatott vádak.
2018. augusztus 22. 11:18

Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője tegnap a hivatalos közösségi oldalán osztotta meg, hogy undort érez a Parlament falára kifüggesztett keresztes zászlók láttán, amelyeket az államalapítás méltó ünneplése miatt helyeztek ki.

A liberális politikus a bejegyzésben azt is kifejtette, hogy a két, Magyarország keresztény kultúráját jelképező lobogó közül egyiket sem látja szívesen, és helyettük az Európai Unió zászlajának kellene lobognia a törvényhozás épületén – a keresztek helyett.

Megkerestük Sermert, aki álláspontja kifejtése helyett pártja közleményét idézte, amelyben a Liberálisok az antiszemita Imrédy-korszakhoz hasonlítják az Orbán-kormányt. Emellett elfogadhatatlannak tartják a keresztek kihelyezését, és megismétlik, hogy az EU-s zászlónak kellett volna ott lennie.

A Liberálisok szerint az európai Magyarországon minden embert egyenlő jogok kell hogy megillessenek, és az állam nem kivételezhet egyetlen egyházzal és felekezettel sem. Ezért tartják elfogadhatatlannak, hogy az Országházra keresztes zászlókat tűztek ki augusztus 20-án, és ezért tartják indokoltnak, hogy az európai zászló visszakerüljön a Parlamentre.

Úgy vélik, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány megosztó emlékezetpolitikát és „kétes múltú történelmi személyek felemelését” végzi, ahelyett, hogy arról gondoskodnának, hogy a magyar ember büszkén ünnepelhesse az államalapítást.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is megszólalt a témával kapcsolatban. Az egykori miniszterelnök egy facebook-os bejegyzésében Törökország iszlamizálásához és Erdoganhoz hasonlította a Parlament épületére kifüggesztett keresztes zászlókat, véleménye szerint Orbán Viktor a kereszténységet szeretné felhasználni az önkényuralom kiépítésére.

Az ellenzéki politikusok mellett több balliberális hírportál kritizálta az államalapítás alkalmából kifüggesztett keresztet ábrázoló zászlókat. A Magyar Idők a témában kíváncsi volt az ellenzéki pártok reakciójára is, azonban lapzártánkig nem érkezett válasz az általunk feltett kérdésekre.

Az MLP ügyvivője az antiszemitizmust, míg a DK vezetője az iszlamizációt vélte felfedezni a Parlamentre kitűzött zászlókban Fotó: Havran Zoltán

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár szerint a Magyar Liberális Párt közleménye jól mutatja, hogy miért is kerültek a liberálisok a politika szemétdombjára.

– Több millió ember érzelmét gyalázzák meg az ilyen kijelentésekkel, bár ez jellemző rájuk: azt gondolják, nekik bármit szabad. Ha valami nem tetszik nekik, akkor annak hangot adnak vagy hazugságokkal próbálnak a figyelem középpontjába kerülni.

Nem gondolnám, hogy a liberálisok nem tudnák: Szent István jelentős uralkodó volt Európában, akire ezer év távlatából is méltó módon emlékezünk meg. Kérdés, hogy rájuk vajon milyen módon és ki fog emlékezni majd – fogalmazott Soltész Miklós. Az államtitkár szerint rágalom és hazugság, hogy az Orbán-kormány antiszemita lenne, szavai szerint „döbbenet, hogy az Imrédy-korszakkal vonják párhuzamba”.

– Pedig tudniuk kellene, hogy a világon pontosan a magyar kormány volt az első, amely a keresztényüldözés elleni államtitkárság felállításáról döntött és a legtöbb intézkedést hozta a zsidóság védelmében.

Az államtitkár elmondta: sem a nyugati, sem a magyarországi liberális világ nem figyel arra, milyen keresztényüldözés zajlott és zajlik most is a közel-keleti keresztények ellen; a történelmi előzmények része a hallgatás, a cserbenhagyás, a közömbösség, most pedig gúnnyal és undorral fogadják a kereszténységet.

Soltész Miklós szerint az sem véletlen, hogy Európa a vesztébe rohan, a liberálisok totálisan átformálták az alapvető európai értékeket. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az uniós zászló tartalmát is újragondolták: az EU-s zászlón látható tizenkét csillag eredetileg Szűz Mária tizenkét csillagát jelentette, amit átértelmeztek országokra.

– A legfontosabb politikai esemény az uniós választás lesz jövőre, és remélem, az emberek észreveszik, hogy annak mekkora a tétje. A társadalom minden szereplőjének fontos szerepe, felelőssége van abban, hogy Európa jövője keresztény maradjon – tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az Európai Unió alapítói kereszténydemokraták voltak, akik abban a szellemben hozták létre az uniót, hogy a két világégést követően egy keresztény alapú összefogás jellemezze Európát.

– A brüsszeli vezetés egy jó része ma már nem akar visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyek kétezer éve Európát a kereszténységhez kötik – fogalmazott, hozzátéve, hogy az unió többségi vezetőit ma már nem érdeklik a keresztény értékek. Sem mint hit, sem mint nemzet- és közösségmegtartó erő.

Nem érdekük, hogy ezt erősítsék, sokkal inkább üzleti érdekek, szempontok szerint gondolkodnak. A látszólag anyagi jólétben élő Nyugat lelki süllyedésben van, és egy olyan ideológiai irányzatot indított el, amely sehová nem vezet.

A keresztény jelkép helyett az EU-s lobogót látnák szívesen Fotó: Havran Zoltán

Ilyen a genderelmélet, amely a természet törvényeit, a keresztény-zsidó tanítást írja felül. Ennek következtében is radikalizálódik Európa, és részben ennek köszönhető, hogy az utóbbi 25 évben 2500 mecset épült Franciaországban és Németországban, amellett, hogy keresztény templomok százait rombolják le.

– Ez egy csöndes keresztényüldözés – fogalmazott. Soltész Miklós szerint óriási a felelőssége és a feladata mindenkinek: felismerni a veszélyt, felemelni a szavunkat, hogy ez nem természetes, és sehova nem vezet.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó