A diktatúrák áldozataira emlékezünk
Az önkényuralmi rezsimek elsősorban a kereszténységet támadták.
2018. augusztus 23. 10:45

Az önkényuralmi rezsimek áldozatairól történő méltó megemlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a diktatúrák áldozatainak európai emléknapja kapcsán. A fővárosban ma több helyszínen is rendezvényekkel tisztelegnek a kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt.

– Fontos közösen, európai szinten, méltó módon megemlékezni a diktatúrák áldozatairól, bármilyen utópisztikus ideológiai jelszóval követték is el a rémtetteket – közölte a Magyar Időkkel Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából.

A történész rámutatott: a diktatúrák alatt olyan, világosan meghatározható önkényuralmi rezsimeket értünk, amelyek a hatalom megszerzése és megtartása érdekében bármilyen eszközt – egyebek mellett a terrort, a totális állami erőszakot, koncepciós pereket, valamint koncentrációs táborokat – bevetnek.

– A diktatúrák jellemzően a hagyományos közösségi értékek – elsősorban a kereszténység – ellen lépnek fel, és sajátos nyelvezetükkel bélyegzik meg az ellenség egyre bővülő körét. Így válhatott a szovjet megszállás alatt a módos parasztokból a szavak szintjén kulák, a hívő emberekből klerikális reakciós, az 1956-os hősökből pedig köztörvényes bűnöző – fejtette ki a testület elnöke.

A kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt tisztelgő emléknap programja 18 órakor kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Parlament déli oldalában, a gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lovas szobránál felállított színpadon. Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők a Cipők a Duna-parton emlékműhöz vonulnak az Antall József rakpartra, ahol virágot helyeznek el.

A tisztelgő menet a Cipők a Duna-parton emlékművet is felkeresi Fotó: Havran Zoltán

Az emlékmenet várhatóan 18.45-kor indul a Terror Háza Múzeumhoz. A Csengery utca sarkánál felállított színpadon kevéssel fél nyolc előtt beszédet mond Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. A megemlékezés közös mécsesgyújtással zárul a Hősök falánál.

Az Európai Unió igazságügyi miniszterei és államtitkárai 2011-ben döntöttek a hivatalos emléknappá nyilvánításról, s közös állásfoglalásban kérték fel a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián arról született megegyezés, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására.

Az emlékezés időpontja ahhoz kötődik, hogy hetvenkilenc évvel ezelőtt kötött szövetséget egymással Hitler és Sztálin Közép- és Kelet-Európa felosztására. A német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, ám a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

Két bejátszás készült a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjára

Két, harminc másodperces bejátszást készített az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, augusztus 23. alkalmából. A filmeket csütörtökön mutatják be.

A hálózat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az egyik film Mala Zimetbaum és Edek Galinski szerelmi történetéről szól; kettejüknek sikerül megszökniük az auschwitz-birkenaui táborból, de két hétre rá német járőrbe botlottak, és a nőt őrizetbe vették. A férfi menekülhetett volna, mégis elhagyta rejtekhelyét és a németek kezére adta magát, hogy a szerelmével lehessen.

A másik egy tizenéves magyar fiúról, Mansfeld Péterről szól, akinek az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó tragikus sorsát az édesanya szemszögéből jelenítik meg - írták.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták és 1959. március 21-én kivégezték.

A filmek célja, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is közérthetőbbé és közismertebbé tegye az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának jelentőségét - írta közleményében a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata.

A bejátszások a www.enrs.eu honlapon tekinthetők meg, de bemutatják a hivatalos budapesti megemlékezésen és a közép-európai államok igazságügyi minisztereinek tallinni találkozóján is.

A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.

magyaridok.hu - MTI
  • A hungarofóbia mérlege
    Egyhetes konferencia is kevés lenne annak taglalására, hogyan ártott társadalmunknak a legvisszataszítóbb rasszizmus. Mégis fontos, hogy elkészüljön a hungarofóbia mérlege.
  • A futball a tartalomipar része
    A futball ugyanis több, mint sport, több, mint tartalomipar, hallatlanul fontos – lenne – egy-egy nemzeti közösség jövőformálásához.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • Kövér: Magyarország visszaszerezte jövőjét
    Az elmúlt kilenc évben a Kárpát-medencében 120 új templom épült és 3000 újult meg - mondta, hozzátéve, hogy a magyar egyházak életében "ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű gyarapodásra és megújulásra az elmúlt száz esztendőben nem volt példa".
  • Török Ferencnek még fontos feladata van
MTI Hírfelhasználó