A diktatúrák áldozataira emlékezünk
Az önkényuralmi rezsimek elsősorban a kereszténységet támadták.
2018. augusztus 23. 10:45

Az önkényuralmi rezsimek áldozatairól történő méltó megemlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a diktatúrák áldozatainak európai emléknapja kapcsán. A fővárosban ma több helyszínen is rendezvényekkel tisztelegnek a kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt.

– Fontos közösen, európai szinten, méltó módon megemlékezni a diktatúrák áldozatairól, bármilyen utópisztikus ideológiai jelszóval követték is el a rémtetteket – közölte a Magyar Időkkel Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából.

A történész rámutatott: a diktatúrák alatt olyan, világosan meghatározható önkényuralmi rezsimeket értünk, amelyek a hatalom megszerzése és megtartása érdekében bármilyen eszközt – egyebek mellett a terrort, a totális állami erőszakot, koncepciós pereket, valamint koncentrációs táborokat – bevetnek.

– A diktatúrák jellemzően a hagyományos közösségi értékek – elsősorban a kereszténység – ellen lépnek fel, és sajátos nyelvezetükkel bélyegzik meg az ellenség egyre bővülő körét. Így válhatott a szovjet megszállás alatt a módos parasztokból a szavak szintjén kulák, a hívő emberekből klerikális reakciós, az 1956-os hősökből pedig köztörvényes bűnöző – fejtette ki a testület elnöke.

A kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt tisztelgő emléknap programja 18 órakor kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Parlament déli oldalában, a gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lovas szobránál felállított színpadon. Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők a Cipők a Duna-parton emlékműhöz vonulnak az Antall József rakpartra, ahol virágot helyeznek el.

A tisztelgő menet a Cipők a Duna-parton emlékművet is felkeresi Fotó: Havran Zoltán

Az emlékmenet várhatóan 18.45-kor indul a Terror Háza Múzeumhoz. A Csengery utca sarkánál felállított színpadon kevéssel fél nyolc előtt beszédet mond Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. A megemlékezés közös mécsesgyújtással zárul a Hősök falánál.

Az Európai Unió igazságügyi miniszterei és államtitkárai 2011-ben döntöttek a hivatalos emléknappá nyilvánításról, s közös állásfoglalásban kérték fel a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián arról született megegyezés, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására.

Az emlékezés időpontja ahhoz kötődik, hogy hetvenkilenc évvel ezelőtt kötött szövetséget egymással Hitler és Sztálin Közép- és Kelet-Európa felosztására. A német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, ám a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.

Két bejátszás készült a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjára

Két, harminc másodperces bejátszást készített az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, augusztus 23. alkalmából. A filmeket csütörtökön mutatják be.

A hálózat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az egyik film Mala Zimetbaum és Edek Galinski szerelmi történetéről szól; kettejüknek sikerül megszökniük az auschwitz-birkenaui táborból, de két hétre rá német járőrbe botlottak, és a nőt őrizetbe vették. A férfi menekülhetett volna, mégis elhagyta rejtekhelyét és a németek kezére adta magát, hogy a szerelmével lehessen.

A másik egy tizenéves magyar fiúról, Mansfeld Péterről szól, akinek az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó tragikus sorsát az édesanya szemszögéből jelenítik meg - írták.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták és 1959. március 21-én kivégezték.

A filmek célja, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is közérthetőbbé és közismertebbé tegye az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának jelentőségét - írta közleményében a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata.

A bejátszások a www.enrs.eu honlapon tekinthetők meg, de bemutatják a hivatalos budapesti megemlékezésen és a közép-európai államok igazságügyi minisztereinek tallinni találkozóján is.

A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.

magyaridok.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Irányváltásra van szükség az európai politikában
    Teljesen egyértelmű, hogy az energetikai szankciók tönkreteszik az unió gazdaságát - mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a kormány Facebook-oldalán megosztott videóban.
  • Karácsonyék kirúgással fenyegetik a sztrájkolókat
    Amit kifogásolnak, hogy a cég felvett ellenőröket, jórészt nyugdíjas rendőröket, akiknek az a dolguk, hogy kocsival mennek a szemétszállító autó után, ellenőrizve, hogy kapnak-e pénzt a kukások, avagy sem, be van-e jelentve az a kuka, amit kiürítenek, avagy sem. Az ellenőrök viszont 100-150 ezerrel többet keresnek, mint maguk a kukások.
  • A tudomány alapjait vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok
    A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is - mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek.
MTI Hírfelhasználó