Az LMP és a DK be sem kerülne a parlamentbe
A két ellenzéki párt támogatottsága azonban nemcsak a teljes népesség, de a biztos pártválasztók körében is beesett öt százalék alá.
2018. augusztus 24. 09:57

Ha most lennének a választások, az LMP és a DK be sem kerülne a parlamentbe – derül ki a Publicus Intézet legutóbb végzett felméréséből, amelyet a Vasárnapi Hírek megrendelésére készítettek.

Az ellenzéki oldal gyakorlatilag kétszereplőssé vált, a kormánypárt azonban tovább erősödött, míg a Publicus mérése szerint a bizonytalanok tábora nőtt, ami szintén a Fidesz–KDNP-nek kedvez.

A két ellenzéki párt támogatottsága azonban nemcsak a teljes népesség, de a biztos pártválasztók körében is beesett öt százalék alá. Népszerűségük alakulását plasztikusan mutatja, hogy jelenleg körülbelül olyan választási eredményt érnének el, mint a Momentum áprilisban. Az is pikáns adalék, hogy az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt (képünkön)a Jobbikkal lépne frigyre, és a migránsüggyel kampányolna, csakhogy a Publicus szerint az LMP szavazógárdája balra húz.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Nem csoda, ha csak negyedük támogatna egy Jobbikkal való szövetséget, még akkor is, ha az kormányváltást ér. – Óriási lehetőséget látok az LMP–Jobbik-együttműködésben – fogalmazott az ellenzéki politikus az Indexen tegnap közölt interjúban, hozzátéve, hogy konzervatív és nemzeti elkötelezettségű, de nem jobboldali.

Az LMP elnöke szerint a Fidesz jobboldali konzervatív pártnak akarja mutatni magát, miközben bolsevik elven működő szocialista párt, míg a régi, baloldalinak tartott pártok, mint az MSZP és a DK, gazdasági liberális elveket képviselnek. A legutóbbi választási kampányról szólva a társelnök elmondta: az ellenzék óriási vereségének fő oka, hogy nem tudott igazi alternatívát és erőt mutatni. Keresztes László Lóránt Szél Bernadett társelnöki és a frakcióvezetői posztról történő lemondása kapcsán elmondta: elfogadja a döntést, az utódlásról később döntenek, de vállalja a frakcióvezetői posztot, ha megválasztják.

A Demokratikus Koalíció viszont úgy tűnik, hogy beállt valós támogatottsági szintjére. Mint ismert: Gyurcsányék pártja valószínűleg elhasalt volna áprilisban a parlamenti küszöbben, ha az MSZP-vel kötött megállapodása nem biztosítja, hogy 46 egyéni választókerületben a Demokratikus Koalíció állít jelöltet.

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó