Ezúttal a tranzitzónákat támadják Soros civiljei
Lejárató akciót indítottak a Soros-szervezetek az illegális migrációt megakadályozó magyar kormány ellen. A Magyar Helsinki Bizottság szerint éheztetik a déli tranzitzónában a menedékkérőket. A kormány cáfolja a vádakat, egy bevándorlóra a menedékkérelme elbírálásáig évente akár hétszázezer forintot is fordíthat a magyar állam.
2018. augusztus 24. 12:45

A magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státusban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire évente fejenként több mint 700 ezer forintot áldoz a magyar állam – reagált a magyar kormány a Magyar Helsinki Bizottság Facebook-oldalán megjelent, éheztetéssel kapcsolatos vádakra.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ megkeresésünkre hangsúlyozza: amennyiben egy menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, amiről egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok. „A Helsinki Bizottság nyilatkozata nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója” – áll a lapunknak adott állásfoglalásban. A Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya pedig arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy tegnap – 2018. augusztus 23. – reggel a tranzitzónákban elhelyezettek létszáma összesen 129 fő volt.

A Helsinki Bizottság közösségi oldalán azt írta, hogy szerintük éheztetik a szerb–magyar határon azokat a menedékkérőket, akiknek a kérelmét első fokon elutasították. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai által támogatott szervezet tegnap két okiratot tett közzé közösségi oldalán.
Az egyiken egy részlet látható a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésének szövegéből, amelyben arra kérik fel a magyar kormányt, hogy „a kérelmezőknek a tranzitzónában való tartózkodásuk idejére biztosítson élelmet, és tájékoztassa a bíróságot a kérelmezők helyzetének alakulásáról”.

Évente a magyar állam akár hétszázezer forintot is áldozhat fejenként a menekültekre Fotó: Havran Zoltán

A szervezet korábban azért fordult a strasbourgi testülethez, mert nyolc menedékkérő azt állította, hogy nem kaptak ételt. A másik irat pedig a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása a szervezet ügyvédjének, amelyben az olvasható, hogy „a tompai tranzitzónában tartózkodó, idegenrendészeti eljárás alatt álló X. és Y. szíriai állampolgárok az Emberi Jogok Európai Bírósága által elrendelt ideiglenes intézkedésre tekintettel 2018. augusztus 16. napjától étkezésben részesülnek”.

A Helsinki Bizottság tegnap délutáni közleményében a jogvédők már a saját sikerükként tálalták, hogy állításuk szerint két hét után végre minden bevándorló kap enni a tranzitzónákban. Mint írták: „A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal »megtalálta a jogi kiskaput« annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt.”

– Aki Magyarországon nemzetközi védelem iránti kérelmet terjeszt elő és nem kap menekült- vagy éppen oltalmazotti státust, vele szemben idegenrendészeti eljárást indítanak, amely alatt már nem jogosult ellátásra a magyar adófizetők pénzén, ám a gyermekekre és a várandós anyákra ez az intézkedés nem vonatkozik – mondta tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában ifj. Lomnici Zoltán.

A Soros-féle civil szervezet állítása szerint a migránsok nem kapnak enni a határon Fotó: Havran Zoltán

Az alkotmányjogász megerősítette, hogy a strasbourgi bíróság néhány esetben megállapította, hogy nem volt jogszerű az ellátás elmaradása. – Ezekben az esetekben a bevándorlási hivatal jelezte, hogy eleget tesz a bíróság döntésének, tehát jogállami keretek között zajlik a teljes eljárás – hangsúlyozta a szakértő.

Szavai szerint a nagykorú harmadik országbeli emberek előtt nyitva áll a lehetőség, hogy Szerbia felé elhagyják a tranzitzónákat, amelyeket a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott szervezetek meg akarnak szüntetni, s ezt szolgálja a mostani hangulatkeltésük is.

magyaridok.hu
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó