Liberális bűzbombák
Az SZDSZ által 1990 és 1994 között koptatott lemezt tették föl recsegő lejátszójukra.
2018. augusztus 31. 17:22

Egy újszülöttnek minden vicc új.  Erre alapozza propagandatevékenységét a szélsőséges francia államelnök, Macron, és az a propagandaközpont, amely egy híres énekest is címkézésre fölbérelt. Az SZDSZ által 1990 és 1994 között koptatott lemezt tették föl recsegő lejátszójukra.

Fasisztáznak.

„A napnál is világosabb, hogy a nacionalisták és a haladók között erős ellentét van. Soha nem fogok egyetérteni olyanokkal, akik ontják magukból a gyűlöletet.” Nem lehet tiszteletteljesebben minősíteni a francia nép vezetőjének szavait.

Sűrített hülyeség.

„Haladók” – nyüszítette a bankvilágból szalajtott propagandista. Sztálin, Lenin, Mao, Pol Pot és a többi tömeggyilkos már jócskán foszlottá tette ezt a jelzőt. „Turreau tábornok elrendelte a felperzselt föld taktikájának alkalmazását, katonái 1794 májusáig legkevesebb 50 000 ezer Vendée-i civilt mészároltak le.”

Ez a Vandée-i népirtás volt.

Annak a terrorista mozgalomnak a bűncselekmény-sorozata, amelyet „nagy francia forradalomnak” keresztelt a történetírás. Ezt a szörnyű népirtást is „haladók” hajtották végre, francia „haladók”, akikre Macron büszke.

„Ontják magukból a gyűlöletet” – gyűlölködött Macron.

Magyarországon ezek a szavak már a semmibe vesznek: nem érik el az ingerküszöböt. A gyűlöletpolitikát ugyanis az SZDSZ már 1990 és 1994 között végighajtotta. l994 és 1998 között már egy pufajkás politikus fékezte meg őket: neki is sok volt az a gyűlölködés, amelyet az SZDSZ kiöklendezett magából.  

Ám Nyugat-Európában még hatásosak lehetnek a bűzbombák.

Ezért meglehetősen veszélyesek: pukkantóikat le kell leplezni. Honnan érkeznek pénzek bankszámláikra? Hol bújnak titkos bankszámláik? Rejtegetnek-e lopva nekik küldött aranytömböket valahol, talán nem a nevükre írt ingatlanban?

Egy rockénekes is besorakozott a propagandista bandába.

„A neofasizmus újra terjedőben a világban, első helyen Amerika és Donald Trump szerepel, majd sorra a többiek, Orbán és Magyarország, Le Pen és Franciaország, Kurz és Ausztria, Farage és az Egyesült Királyság, Kaczynski és Lengyelország, végül Putyin és Oroszország.”

Mehet a kasszához.

Vállon veregetheti önmagát a derék fasisztázó – ezúttal neofasisztázó. Teljesítette, amivel felbérlői megbízták, és a címkézés megfelelő nyilvánosságot kapott. A jövő nemzedékéhez jutott el.

Ők újszülöttek, nekik minden címkézés új.

A dologban mégis van valami biztató: a liberális szélsőség agya kiürült. Csak ugyanazt tudják ismételgetni, röfögni, nyeríteni, gágogni. Buták ahhoz, hogy valami újat kitaláljanak – és nem is erőltetik hígult velejüket.

Szellemileg alsóbbrendű ez a fajta érvelés.

És aki ezt vállalva mégis szajkózza, nyögi, böfögi, az – önként és dalolva – alsóbbrendű emberré süllyeszti önmagát. Alsóbbrendű szellem, alsóbbrendű ember – ez a XXI. század nagy kihívása.

Bűzbombáikat eregetik.

Orrfacsaró büdösség veszi körül a liberális szélsőség vezérürüjeit. És élvezik ezt: jól érzik magukat a disznóillatban. Ez az ő világuk, ebbe akarják az emberiséget belezülleszteni. Csakhogy van egy műszaki gond.

Ez a fajta bűzbomba már besült.

És így még förtelmesebb szagot áraszt.

 

 

Kovács G. Tibor
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó