Személyes kiváltság Kirgizisztánba látogatni
Szooronbaj Zseenbekov kirgiz államfővel tárgyalt kedden Orbán Viktor miniszterelnök Biskekben, aki a találkozón kijelentette: személyes kiváltságnak érzi, hogy ő lehet az első magyar kormányfő, aki hivatalos látogatást tesz a közép-ázsiai országban.
2018. szeptember 4. 22:50

A kormányfő kiemelte, hogy személyes kiváltságnak érzi, hogy ő lehet az első magyar kormányfő, aki hivatalos látogatást tesz a közép-ázsiai országban. Hangsúlyozta, hogy ez nagy felelősséget jelent, de a két állam kapcsolatának most az érzelmi és a gazdasági alapjai is jók.

„Magyarország egy tízmilliós ország, amely fejlődni akar, de meg akarja őrizni szuverenitását, és ez hasonlóságot mutat az önök népével” – fogalmazott Orbán Viktor.

Európában úgy tekintenek Magyarországra, mint a legnyugatibb keleti népre – hangsúlyozta. A miniszterelnök emlékeztetett: ezt korábban sértésnek szánták, de Magyarország mindig is büszke volt arra, hogy őrzi származásának hagyományait.

Nyugaton élni jó, az egy sikeres része a világnak – szögezte le.

„Magyarország is egy sikeres ország, de ennek következménye van, hogy mégiscsak idegenek vesznek minket körül, és rokontalanok vagyunk.

Ezért Magyarországban erős a szándék, hogy a kulturális, szellemi és földrajzi gyökereit ápolja. Ez a helyzet is indokolja, hogy a magyarok miért olyan kényesen érzékenyek a függetlenségükre és a szuverenitásukra” – mondta Orbán Viktor.

A kirgiz államfő a magyar miniszterelnökkel közös nyilatkozat aláírása után arról beszélt: Kirgizisztán huszonhat éve áll diplomáciai kapcsolatban Magyarországgal, amely során a magyarok mindig megbízható partnernek bizonyultak. Hozzátette: Kirgizisztán minden nemzetközi fórumon kész támogatni a magyar törekvéseket.

A két politikus a Magyarország és Kirgizisztán közötti gazdasági, turisztikai, tudományos és kulturális együttműködés erősítéséről tárgyalt egymással. A találkozón a két állam turisztikai megállapodást is kötött.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának nyilatkozva kiemelte: a közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért Magyarországnak kifejezett érdeke, hogy kivegye részét a folyamatból. Hozzátette: Magyarország 65 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar-kirgiz vállalatközi együttműködés fejlesztésére.

„Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai turista ismerkedne meg Magyarország látványosságaival, illetve nevezetességeivel, hiszen ez az ország számára komoly bevételeket és komoly presztízsnövekedést jelent. Jelenleg 25 fiatal kirgiz hallgató tanul Magyarországon állami ösztöndíjjal. Megállapodtunk abban, hogy jövő szeptembertől ezt a számot 75-re növeljük, és 75 kirgiz fiatalnak fogunk állami ösztöndíjat adni magyarországi egyetemeken” – mondta Szijjártó Péter.

Orbán Viktor és a magyar delegáció kedden a kirgiz miniszterelnökkel is tárgyalt. A kormányfő kiemelte: sikeres találkozó áll mögöttük, Magyarország a jövőben elsősorban az egészségügy, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az informatika terén számít partnerként Kirgizisztánra.

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó