Nagy nyertes lehet a svéd bevándorlásellenes párt
Várhatóan sem a kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíció, sem kihívója, az ellenzéki négypárti jobbközép választási szövetség nem képes megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget Svédországban a szeptember 9-i parlamenti választásokon – elemzők ugyanakkor a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt jelentős megerősödésére számítanak.
2018. szeptember 6. 11:17

Mintegy 7,4 millió svéd választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap a parlamenti és helyhatósági választásokra. A 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés helyeiért folyik majd a verseny.

A kormányalakítás azonban a várakozások szerint nehéznek ígérkezik majd, mivel a közvélemény-kutatások szerint a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzó többséget szerezni. A Kantar SIFO közvéleménykutató-cégnek a svéd rádió megbízásából elvégzett felmérése szerint a Svéd Szociáldemokrata Párt, Zöld Párt, illetve a szélsőbaloldali Baloldali Párt koalíciója 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

 

Jimme Akesson, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt elnöke (Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse)

Jimme Akesson, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt elnöke (Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse)

Fő riválisuk, a konzervatív Méréskelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – szövetségként ismert – jobbközép koalíciója előrejelzések szerint a voksok 37,7 százalékát szerezheti meg. Egy harmadik erő, amellyel elemzők szerint számolni kell, a Jimmie Akesson vezette bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt.

Az ellenzéki párt az előrejelzések szerint a vasárnapi választások nagy nyertese lehet. A Kantar SIFO felmérése 19 százalékon látja a párt támogatottságát, ami hat százalékos javulást jelent a 2014-es eredményeihez képest. A Svéd Demokraták ezzel a második legnagyobb politikai erővé léphetnek elő a szociáldemokraták után.

A legnagyobb parlamenti erő a szociáldemokratáké

A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erőt képviselik ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányítják az országot. Löfven minden igyekezete arra irányul, hogy pártját a megmérettetés küszöbén Svédország jóléti rendszerének letéteményeseként tüntesse fel, ennek ellenére a szociáldemokraták történetük legrosszabb eredményére számíthatnak az 1920-as évek óta. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis 25 százalékon állnak, ami hat százalékos veszteséget jelent a legutóbbi, 2014-es választások eredményeihez képest.

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője, Gustav Fridolin, a Zöld Párt szóvívője, Ebba Busch Thor, a Kereszténydemokrata Párt vezetője és Stefan Löfven svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője (b-j) egy stockholmi televíziós vitán 2018. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/TT/Soren Andersson)

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője, Gustav Fridolin, a Zöld Párt szóvívője, Ebba Busch Thor, a Kereszténydemokrata Párt vezetője és Stefan Löfven svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője (b-j) egy stockholmi televíziós vitán 2018. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/TT/Soren Andersson)

„A svéd voksolók általában a kormányon lévő pártokat büntetik” – mondta Anders Sannerstedt, a lundi egyetem politikatudományi docense a dpa német hírügynökségnek. Hozzátette: a szociáldemokraták támogatottságának ilyen mérvű esése illeszkedik a skandináv térség más államaiban is megfigyelhető azon trendbe, hogy a baloldali testvérpártok elveszítették hagyományos szavazó bázisukat a társadalmi szerkezet és a munkaerőpiac átalakulásainak köszönhetően.

Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani miközben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje.

Szigorúbbá váltak a bevándorlási szabályok

Mindezt azonban a kampány során több alkalommal is háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja, akárcsak a jogállamisággal összefüggő kérdések.

Ez utóbbi témakör annak kapcsán került előtérbe, hogy egyes nagyvárosok – mint például Malmö és Göteborg – többségében bevándorlók lakta negyedeiben nem ritkák a bandák közti összecsapások, illetve az autók gyújtogatása. A migrációs válság csúcsán, 2015 végén Löfven kormánya szigorította az ország bevándorlási szabályait. Svédország akkor Németország és Ausztria mellett a szíriai és iraki menekültek, s a fiatalkorú afgán menedékkérők fő célállomása volt az EU-n belül.

A svéd miniszterelnök hangsúlyozta, a terhek megosztását szeretné az EU-tagállamok között, miközben fenn kívánja tartani az uniós elvárásoknak megfelelő bevándorlási politikát. A keményebb fellépés ártott a szociáldemokraták koalíciós partnerének, a bevándorlást támogató svéd Zöld Pártnak. A kisebbik kormánypárt ugyanakkor némi támogatottságot tudott gyűjteni a klímaváltozással kapcsolatos vitában, amelyet kiélezett a hosszan tartó nyári hőhullám és aszály, valamint az ország központi térségeiben az erdőtüzek pusztítása.

A „nagytakarítás” szalonképesebbé tette a demokratákat

Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálja a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért. Legutóbb kijelentette: meg akarja állítani az uniós menekültelosztási kvóták alapján érkező menedékkérők befogadását.

Sannerstedt megjegyezte, hogy részben a migrációs vita járult hozzá a párt felemelkedéséhez 2002 óta. A politológus felhívta a figyelmet, hogy a Svéd Demokraták „tavaszi nagytakarítása”, amelynek keretében eltávolították a bevándorlásellenes párt soraiból a nyíltan rasszista és neonáci tagokat, szalonképesebbé tette a választók körében.

Jan Björklund, a Liberálisok párt vezetője (b) Malmöben kampányol 2018. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/Johan Nilsson)

Jan Björklund, a Liberálisok párt vezetője (b) Malmöben kampányol 2018. szeptember 3-án (Fotó: MTI/EPA/Johan Nilsson)

A választási kampány során a két fő politikai tömb pártjai bejelentették, nem kívánnak együttműködni az idegengyűlölet talaján álló Svéd Demokratákkal. Akesson viszont ismételten hangsúlyozta, nem engedi, hogy pártját kiszorítsák a politikai életből. Ulj Kristersson, a konzervatív Méréskelt Párt vezetője kijelentette, hogy meg akarja buktatni Löfvent, az általa vezetett jobbközép koalíciój kívánja átvenni a kormányzást, ugyanakkor hangsúlyozta: „sem egyeztetni, sem együttműködni nem fog a Svéd Demokratákkal”.

Sannerstedt úgy vélte, hogy a kisebbségi kormányzásra megoldás lehet a rivális politikai blokk pártjaival történő eseti jellegű együttműködés. „Ilyen már korábban is volt” – mondta a politológus, s rávilágított, hogy Németországgal ellentétben Svédországban nincs hagyománya a nagykoalíciós kormányzásnak.

hirado.hu - MTI - M1
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Varga Judit: Eljött a keresztény-konzervatív zöld politika ideje
    Eljött a keresztény-konzervatív zöldpolitika ideje, Európának olyan klímapolitikát kell folytatnia, amely nem a legszegényebb országokra terheli a klímasemleges gazdasági átállás költségeit – szögezi le Varga Judit igazságügy-miniszter a Politico című, európai ügyekkel foglalkozó hírportálon hétfőn megjelent véleménycikkében.
  • Mit üzent Győr az ellenzéknek?
    Véget ért az ellenzéki oldalon az a hurráoptimizmus, ami a tavalyi októberi önkormányzati választás után alakult ki, a győri eredmény bizonyítja, hogy a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg az ellenzék nem szerzett új szavazókat - minderről politológusok beszéltek az Origónak a vasárnapi jelentős Fidesz-győzelmet hozó győri voksolást követően. Dézsi Csaba András nemcsak megőrizte a korábbi Fidesz-KDNP-tábort, hanem jelentősen bővítette is.
  • Csaknem 2800 koronavírus-fertőzött - karantén Bécsben és Zürichben is
    Egyre hevesebben terjed a koronavírus. A kórokozó már több mint egytucatnyi országban 2794 embert fertőződött meg. Kínában már 80 halálos áldozata van. Továbbra sincs magyar érintettje a koronavírusnak, mint azt az InfoRádióban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta.
MTI Hírfelhasználó