Szavazási trükkre készülnek az EP-ben
Eljárásjogi trükköket sejtenek a kormánypárti EP-képviselők a Sargentini-jelentés szavazása kapcsán. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az Európai Parlament házszabályait elméletileg nem lehet megkerülni. Deutsch Tamás fideszes néppárti képviselő hangsúlyozta, hogy a szavazásnál a voksok közé kell számítani a tartózkodó szavazatokat – erről az Európai Unió alapszerződése is rendelkezik.
2018. szeptember 7. 10:17

Deutsch Tamás néppárti európai parlamenti (EP) képviselő a Karc FM rádió tegnapi adásában nyilatkozott a csak Sargentini-jelentés néven emlegetett, a magyar jogállamiság helyzetét firtató uniós jelentésről, amellyel kapcsolatban elmondta: még a voksolást megelőző napon elhangzó érvek is befolyásolhatják a jövő heti szavazás kimenetelét és azt, hogy „hányan veszik a bátorságot, hogy a józan eszükre hallgatva ne a migránssimogató politikai főáramot képviseljék”.

A fideszes politikus egy eljárási anomáliára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, elkezdődött egy olyan machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése – szögezte le.

Pár napja Gál Kinga, a nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselője a Magyar Időknek adott interjúban már említette a voksolás módja körüli vitát, amelyet úgy kommentált: „Vicces, hogy rajtunk kérik számon a jogállamiságot, miközben megpróbálják kijátszani az uniós jogszabályokat.”

A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám.

Hazánk ellenfelei arra törekednek, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák Fotó: Reuters

– Az összes képviselő 50 százaléka plusz egy fő támogatása (legalább 376 szavazat), illetve a szavazáson résztvevők kétharmadának támogatása. Ez a két feltétel, amelynek biztosan teljesülnie kell a jelentés elfogadásához – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense, hozzátéve: az eredmények szempontjából nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a képviselő, aki bemegy az ülésterembe, tartózkodik vagy le sem adja a szavazatát. A szakértő szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy napokkal a voksolás előtt változtatnának az eljárás menetén.

– Az igazán érdekes helyzet a szavazás után alakulhat ki, amikor a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni eljárások azonos fázisba jutnak. Az Európai Tanácsnak először négyötödös többséggel kell döntenie arról, hogy valóban fennállnak-e az okok, majd a szankcionálási folyamatban egyhangúság szükséges úgy, hogy az érintett állam nem szavazhat. Kérdés, hogy a magyar és lengyel kapcsolatokra való tekintettel egyszerre próbálják-e kizárni a szavazásból a két országot – az ügy könnyen az Európai Bíróság elé is kerülhet – fogalmazott Gálik Zoltán.

Határozott kampánnyal készül a Fidesz

Az európai parlamenti (EP) választás fő tétje, hogy sikerül-e az emberekkel összefogva, az oldalukra állva megállítani a bevándorláspárti erőket – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy ma a brüsszeli politika és az EP többsége is bevándorláspárti, és az emberek feje felett döntenek fontos kérdésekről. Kiemelte: a jövő évi EP-választás lesz az első olyan összeurópai alkalom, amikor a lakosság véleményt alkothat a bevándorlásról és a kontinens jövőjéről is. Közölte, az ősz beköszöntével elindult a hosszú kampányidőszak. A Fidesz–KDNP-pártszövetség erős és határozott kampánnyal készül, hogy sikerüljön az emberek oldalán álló képviselőket küldeni az EP-be. (MI)

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó