Before Kötcse
Egy ávós-csemete tollából
2018. szeptember 8. 23:30
Távol álljon tőlünk, hogy túldramatizáljuk a helyzetet, amely - a jelek szerint - azért elég súlyos.
 
Különben mi szükség lenne rá, hogy már megint polgári pikniket tartsanak Kötcsén. A hatalmat megjelenítő és kiszolgáló elit tagjait ugyanis eddig évente egyszer szokták összetrombitálni. Igaz, a piknik hagyományos időpontja az ősz eleje, ám az is érthető, az idén már a nyár kezdetén le akarták aratni a hatalmas választási győzelem babérjait, miközben Orbán Viktornak alkalma volt, hogy megindokolja, miért változtatott jelentősen a kormányon.
 
Az összejövetel hagyományosan zártkörű, így a közelében lebzselő kémekhez és újságírókhoz legfeljebb a bográcsban készülő ételek illata ér el, s mellette még néhány ellenőrizetlen információ. Kötcsén mindig kiválóan működik a sajtóelhárítás, a lényeget tehát csak később - vagyis a megfelelő időben - juttatják el az érdeklődő néptömegekhez.
 
Pedig most (is) bizonyosan lesznek nagyon aktuális témák. A bevallott cél, hogy elindítsák az európai parlamenti választás kampányát. Nem mintha eddig nem kampányoltak volna ebben a kérdésben (is). Hiszen a miniszterelnök már júniusi beszédében megadta az alaphangot. Kifejtette, hogy a jövő májusban esedékes választás az értékek és a kultúrák küzdelme lesz, ahol nagyon sok mindent lehet veszíteni. Figyelmeztetett rá, hogy óriási lehetőségek állnak Magyarország előtt, de komoly veszélyek is leselkednek. Utóbbiak közül - nem meglepő módon - a migrációt említette az első helyen.
 
Ám az utóbbi hetekben még fokozódott a helyzet (nemzetközileg szintén) és egyre inkább kirajzolódott az a kettősség, vagy ha úgy tetszik ellentét, amely már régóta jellemzi pártunk és kormányunk - értsd: Orbán - politikáját. Az egyik oldalon látható a mindent elsöprő magabiztosság. Ennek jellemzője, hogy minden állam példát vehet a mienkről, az állandó harcban - bárki és bármi ellen - az élen állunk, sőt vezetjük. Aki jót akar magának, az velünk szövetkezik, mert a magyaroké a jövő. A másik oldalon viszont a folyamatos védekezés kényszere figyelhető meg. Hiszen állandó támadások érik édes hazánkat, gyakran még szövetségeseink - például a németek, vagy a franciák - is ellenünk fordulnak. De mi persze nem hagyjuk magunkat - tiltakozunk például, ha "gyarmattartó stílusban" próbálnak érintkezni velünk -, s megmutatjuk, hol lakik a magyarok istene.
 
Ha pedig mindez még nem lenne elég, nyakunkon az európai parlament plenáris ülése a Magyarországról készült jelentéssel. És hiába igyekszik a hatalom összes bevethető alkalmazottja bizonygatni, mennyire részrehajló, sőt hazug az, amit a holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini leírt, az uniós képviselők jelentős részét ez nem hatja meg. A jelek szerint a közösség határt szab a különállásnak, megakadályozza, hogy szétfeszítsék kereteit és nem enged az alapvető európai értékekből.
 
Mindebből látszik, hogy a helyzet valóban súlyos. Kötcsén persze nem lesz szükség pávatáncra, ott Orbán csak egyetértéssel találkozhat. A könnyű edzést azonban igazi csaták követik.
 
Sebes György: Könnyű edzés
Népszava
Címkék:
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Migránskártyák: Szervezett politikai akció zajlik
    A migránsoknak osztogatott anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában.
  • Morzsabál
    Ez most ugye egy félreértés?- kérdezte Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke (és jelenleg is erős embere) Karácsony Gergelytől, akinek pártja, a Párbeszéd, a legfrissebb adatokat nézve, ott lohol a Kétfarkú Kutya egyszerre mindkét farka nyomában.
  • Ki lövi magát lábon?
    Hónapok óta nemzetközi és hazai háború dúl a budapesti Soros-egyetem körül. Sok az indulat, kevés a tény. Mi a cél? Magyarország rossz hírének keltése vagy az egyetem megmentése? A nagy CEU-rejtély nyomába eredtünk.
MTI Hírfelhasználó