Brüsszel bevándorláspárti többsége visszaél hatalmával
Brüsszel bevándorláspárti többsége visszaél a hatalmával, ezt bizonyítja a Sargentini-jelentés elfogadásával kapcsolatos elképesztő, abszurd jogi csűrés-csavarás – mondta Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő hétfőn Budapesten újságíróknak.
2018. szeptember 10. 22:35

Az Európai Parlamentben (EP) kedden tárgyalják meg a Sargentini-jelentést, „helyesen kiejtve a Soros-jelentést”, a vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz – fejtette ki a fideszes EP-képviselő.

Emlékeztetett, a kormányfő felszólalására „bőkezűen” hét perc biztosított, de Orbán Viktornak ennyi is elég lesz, hogy megvédje a magyar polgárokat, hogy kiálljon Magyarország mellett, hogy a lehető leghatározottabban visszautasítsa azokat a vádakat, rágalmakat, amelyeket a jelentés megfogalmaz. Megjegyezte, az előzetes kalkulációk szerint a határozathozatal másnap, szerdán lesz.

A dokumentum elfogadása körül azonban egy „jogi csűrés-csavarás” zajlik, pedig a szabályozás világos – mondta Deutsch Tamás. Az EP házszabálya meghatározza az előterjesztések elfogadásának menetét – magyarázta -, ez alól pedig az jelent kivételt, ha az Európai Unió alapszerződése eltérő, speciális többséget ír elő.

A VII. cikkely szerinti előterjesztés az utóbbi körbe tartozik, így az ilyen dokumentum akkor tekinthető elfogadottnak, ha a leadott szavazatoknak – az igen és a nem szavazatoknak, valamint a tartózkodásoknak is – az összeszámlálása alapján a támogató voksok több mint kétharmadot érnek el. Emellett feltétel, hogy a szavazatszám elérje az EP létszámának többségét.

A brüsszeli bevándorláspárti többség azonban olyan helyzetet akar előállítani, amelyben egy nekik mindenképpen kedvező eredmény születik, és az alapján el tudják ítélni Magyarországot – mondta a politikus. Hozzátette, noha a szavazás végeredménye bizonytalan, de árulkodó, hogy ehhez a „jogi csűrés-csavaráshoz” folyamodtak.

A rendőrség által szexuális erőszak miatt keresett menekült afgán férfi ügyében Deutsch Tamás kérdésre azt mondta: minden erőszakos bűncselekmény felháborító, a szexuális erőszak pedig még elemibb felháborodást kelt minden jóérzésű magyarban.

Bárhol bármikor bárki követ el ilyen bűncselekményt, a rendőrségnek kötelessége „hajtóvadászatszerű” eljárásban elfognia a feltételezett bűnelkövetőt, majd példás ítéletre van szükség – jelentette ki a Fidesz EP-képviselője.

Egyúttal azt javasolta, hogy azok, akik szerint nem szabad összekapcsolni az illegális migrációt és a bűncselekmények számát, mondják el ezt a szexuális erőszak áldozatának vagy a nő családtagjainak.

Sargentini-jelentés: A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a voksoláson

A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) voksolásán – döntött hétfőn a képviselőtestület jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint.

Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét.

Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.

A sajtóban korábban olyan vélemények is felmerültek, amelyek szerint az sem világos, hogy egy szavazás lesz-e szerdán vagy külön fognak voksolni a jelentésről és külön annak konklúziójáról, a jogállamisági eljárás kezdeményezéséről. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: egyetlen voksolásra fog sor kerülni.

Szakértők szerint a hétfői állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának.

Sargentini eközben bejelentette: jövőre nem jelölti magát újra az Európai Parlament képviselőjének. „Elegem van az eredmény nélküli vitákból” – mondta.

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

MTI
  • Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat
    Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
  • Vádemelés Salvini ellen egy NGO-hajó feltartóztatása miatt
    Személyi szabadság korlátozása és hivatali kötelezettség elmulasztása címén a szicíliai Agrigento ügyészsége vádemelést kezdeményezett Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a Liga vezetője ellen az Open Arms civilhajó feltartóztatásáért, amely augusztusban 164 személlyel a fedélzetén 19 napig nem köthetett ki Olaszországban - jelentette az olasz sajtó kedden.
  • "Orbán hatékonyan száll szembe a képmutató uniós elittel"
    Keményen kritizálta a felálló új Európai Bizottságot, a magyar jelöltet azonban támogatta Jaak Madison, aki az idén tavasszal felállt, hárompárti tallinni kormánykoalícióhoz tartozó Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) európai parlamenti képviselője.
MTI Hírfelhasználó