Az EP meg akarja törni Magyarországot
A magyar baloldali EP-képviselők saját hazájuk ellen fognak szavazni
A Sargentini-jelentés által belengetett 7-es cikkely jelen esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz Dömötör Csaba szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja: a liberálisok meg akarják törni az illegális bevándorlást feltartóztató Magyarországot. A kormánypárti politikus a jövő májusi európai parlamenti választás kapcsán kijelentette: az nem öt évről, hanem kontinensünk jövőjéről fog szólni, az Európai Néppártnak pedig döntenie kell: liberális lesz vagy vállalja a kereszténydemokráciát.
2018. szeptember 11. 10:15

– A mai vita és a szerdai szavazás az EP-ben milyen jelentőséggel bír Magyarországra nézve?

– Szerintem korlátozott jelentősége van, mert már sok ilyet láttunk. Arról van szó, hogy a mandátuma végéhez érő Európai Parlament (EP) még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy megtörje Magyarországot. A mostani szavazásnál sokkal fontosabb az, hogyan néz majd ki az új parlament a jövő tavaszi választás után. A fő kérdés, hogy megmarad-e a bevándorláspárti többség, vagy a bevándorlást ellenzők kerülnek többségbe.

– A magyar miniszterelnöknek biztosított hétperces felszólalási időkeret jelentős korlátozás a korábbi időszakhoz képest. Lehet tudni, hogy az EP „házbizottságában” mely pártok képviselő támogatták a cenzúrával felérő döntést?

– Erről nincs pontos informá­cióm, de bárhogy is legyen, a hétperces műfaj a miniszterelnök erőssége. Nagy Imre újratemetésén is egy hétperces beszédben foglalta össze azt, amit magyarok milliói gondoltak.

Dömötör Csaba: A fő kérdés az, milyen összetételű lesz a következő uniós testület Fotó: Kurucz Árpád

– Talán az Európai Bizottság elnöke is attól tart, hogy Orbán Viktor elviheti a politikai „show-t”? Jean-Claude Juncker ugyanis holnap fog felszólalni az EP-ben.

– Ha valaki attól tart, hogy a magyar miniszterelnöknek több mondandója van Európa jövőjéről, mint a jelenlegi brüsszeli vezetőknek, akkor ez a gondolat megalapozott. Mégiscsak abszurd, hogy három éve tart a bevándorlási válság, minden választáson ez az elsődleges téma, erre az Európai Bizottság az óraátállításról konzultál! Nem a lényegről beszélnek. Vagy azért, mert nem tudnak, vagy azért, mert nem is akarnak.

– Amennyiben az EP abszolút többsége támogatja a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentést, mi a következő lépés a 7-es cikkely baloldali, liberális erők által annyira várt érvényesítéséhez?

– Bármilyen eljárást is kövessenek, az Európai Tanácsban nincs meg a szükséges egyetértés a 7-es cikkely érvényesítéséhez. Egyébként az egész 7-es cikkely ebben az esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz. A Sargentini-jelentés olyan vitákat hoz újra a felszínre, amelyeket már több éve lezártunk az Európai Bizottsággal. Ez méltatlan az uniós intézményekhez. Ha valóban fontos a jogállamiság, akkor miért kérdőjeleznek meg már jogi értelemben is lezárt kompromisszumokat? Ebből is látszik, hogy valójában a migrációs csomagot akarják lenyomni a torkunkon. Kötelező szétosztást akarnak, elég megnézni Sargentini korábbi nyilatkozatait.

– Judith Sargentini mindössze néhány alkalommal járt Magyarországon, és míg a magyar kormánnyal kerülte a kapcsolatfelvételt, a jelentés elkészítéséhez marginális, szexuális kisebbségeket tömörítő, valamint Soros György által támogatott „civilekkel” egyeztetett. Ez az EU-ban bevett szokás?

– Judith Sargentini nem véletlenül szerepel a Sorosék megbízható szövetségeseit felsoroló listán. Elég megnézni, hogy kiktől gyűjtötte be az információit. Kocsis Máté frakcióvezető joggal tette fel a kérdést, hogy a Transvanilla Egyesület vajon milyen tudással rendelkezik a magyar jogállamiságról? A liberális képviselő egyáltalán nem volt kíváncsi a jobboldali közösségek véleményére. Meredek dolog demokráciára hivatkozni úgy, hogy meg sem hallgatja a társadalom többségi véleményét, csak azokét, akik vele vannak pár százalékos közös platformon.

– A jelentéskészítő Judith Sargentini ért annyira a jogállamiság kérdéséhez, van-e olyan tudása, amellyel az egyes tagállamok jogi berendezkedését, politikai rendszerét össze tudja hasonlítani?

– A jelentés szakmai minősége alapjaiban kérdőjelezi meg a hozzáértést. Rendkívül gyenge színvonalú, még
A tanú című filmbe sem férne be elfuserált ítéletként. Például hogyan lehet jogilag értelmezni azt, hogy a választások „kedvezőtlen légkörben” zajlottak? Kemény viták voltak, az igaz, de ezek éppen a demokrácia velejárói. Nálunk és más országokban is. Egyébként nem hallottam Sargentini asszony aggodalmait akkor, amikor Hollandiában nemrég megszüntették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, mert a kormányzó és egyes ellenzéki pártoknak nem tetszett az egyik ilyen népszavazás eredménye.

– A jelentésben azért a magyar kormány migrációs politikáját is kemény kritika éri.

– Na ez az, ami igazán lényeges, ezen a ponton lóg ki a jelentésből a bevándorláspárti lóláb. Sargentini azért kritizál bennünket, mert nem fogadtunk be elég bevándorlót, és számonkéri Magyarországot azért, amiért nem veszünk részt a migránsok szétosztásában. Támadja a jogi határzárat és a Stop, Soros! törvényt is. Ha ez nem lenne elég, akkor Sargentini Ahmed H.-t is védelmébe veszi. Ez a jelentés talán legabszurdabb pontja. Azt állítja ugyanis, hogy ezt a bevándorlót azért ítélték el, mert a családját segítette átkelni a határon, teljesen elhallgatva, hogy kövekkel támadt a rendőrökre.

„Ez a vita arról szól, hogyan tudnának megtörni bennünket” Fotó: Kurucz Árpád

– Az illegális bevándorlás létező problémája, illetve a schengeni határok védelmének uniós jogban is rögzített kötelezettsége és a jelentés nyílt bevándorláspártisága között feszülő logikai ellentétet hogyan oldja fel a dokumentum?

– Sehogy, nem is foglalkozik ezzel az ellentmondással. Ebből is látszik, hogy ez a vita nem a jogállamiságról szól, hanem arról, hogy hogyan tudnák megtörni a bevándorlásnak ellenálló Magyarországot. Először bennünket, aztán majd más közép-európai államokat. De ezt nem fogjuk hagyni.

– A strasbourgi eseményekkel gyakorlatilag elkezdődik az EP-kampány. Mi lesz a kormánypártok fő üzenete?

– A kampány hivatalos kezdete még messze van, de már most látszik, hogy miről szól majd a választás nemcsak nálunk, hanem egész Európában. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni a nemzeti közösségeinket, fenn tudjuk-e tartani a biztonságunkat és meg tudjuk-e őrizni Európát abban a formában, ahogy megszerettük. Ez az európai választás most nem öt évről szól. Ezért is mondhatjuk, hogy ez lesz az eddigi legfontosabb EP-választás.

– Hogyan látja, mennyire formálódnak át a pártcsaládok, van-e esély arra, hogy szétválik a néppárt egy Emmanuel Macron vezette liberális és egy Orbán Viktor neve fémjelezte jobboldali, nemzeti pártcsaládra?

– Az Európai Néppárt fontos döntés előtt áll. El kell határoznia, hogy csupán az elitek pártja akar lenni, akár azon az áron, hogy lényegében hasonul a liberális baloldalhoz, vagy markánsan vállalja a kereszténydemokrata politikát. Nem kérdés, hogy mi ebben az ügyben melyik oldalon állunk. Már csak azért is, mert egyetlen pártszövetség sem számíthat tartós támogatottságra akkor, ha a legfontosabb kérdésekben nem veszi figyelembe az európaiak aggodalmait és szembegy az akaratukkal.

magyaridok.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
  • Vívó-vb - Siklósi Gergely parádés vívással világbajnok
    Az aranyéremért a csapatban háromszoros Európa-bajnok Szergej Bidával kellett megmérkőznie. A 26 éves orosz már sokkal nagyobb falatnak bizonyult, de Siklósi még nála is jobb napot fogott ki, ezt jelezte, hogy a nehéz helyzetekből is ki tudott keveredni.
MTI Hírfelhasználó