Íme a Sargentini-jelentés legfőbb tévedései
A 7. cikkely aktiválása az egész Európai Unió számára beláthatatlan következményekkel járhat.
2018. szeptember 11. 12:15

Az Európai Parlament történetében először fordul elő, hogy a képviselőknek arról kell dönteniük, megindítják-e az Unió alapértékeinek szisztematikus megsértése esetére létrehozott eljárást – a testület sikamlós területre tévedt, hiszen az olyan elvont, konkrét jogi definíció híján lévő fogalmaknak, mint a demokrácia vagy a jogállamiság, még az egyes tagállamokon belül sincs általánosan elfogadott tartalmuk.

Olyan mérce pedig, amelyet minden nemzetállam maradéktalanul elfogadna, értelemszerűen nem is létezhet, hiszen az uniós országok eltérő kulturális, történelmi hagyományai miatt nincs két teljesen azonos államberendezkedés vagy jogrend. Mindezek alapján valójában inkább annak áll fenn a veszélye, hogy a jogállamiság tartalmának a liberális ideológia mentén történő meghatározására formált kizárólagos igény éppen azt a sokszínűséget lehetetleníti el, amely mindig is naggyá tette Európát.

 

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Ebből fakadóan pedig a 7. cikkely aktiválása az egész Európai Unió számára beláthatatlan következményekkel járhat. Bármilyen uniós eljárásról is legyen azonban szó, annak minden esetben az objektivitás és az elfogulatlanság talaján kell állnia, hiszen ellenkező esetben a jogintézmények kiüresednek és pusztán a politikai nyomásgyakorlás eszközévé vállnak.

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés alapos vizsgálata után az Alapjogokért Központ szilárd meggyőződése, hogy az abban foglalt kritikák nem többek, mint joginak álcázott, de valójában világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodások. A felhozott állítások egy része ugyanis érzékelhetően a magyar jogszabályok nem kellő ismeretén vagy szándékos félreértelmezésén nyugszik, mások viszont egyértelműen ideológiai töltetűek.

Judith Sargentini, Európa parlementi képviselő (Fotó: EP/Emilie Gomez)

Judith Sargentini, Európa parlementi képviselő (Fotó: EP/Emilie Gomez)

Ráadásul a dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt, legyen szó akár az Európai Bizottságról, akár a Velencei Bizottságról. A kritikák másik része pedig olyan jogterületeket érint, amelyek feltétlenül a tagállamok szuverenitásához tartoznak, mivel még áttételesen sem érintenek semmilyen uniós hatáskört, ebből adódóan pedig nem is képezhetnék tárgyát egy uniós vizsgálatnak.

Sargentini asszony ezt a szerződésekben is egyértelműen rögzített tilalmat egy, az Európai Bizottság által 2003-ban kiadott, semmiféle jogi relevanciával nem bíró dokumentumra hivatkozással oldja fel, azt állítván, hogy a valójában megfoghatatlan „uniós értékek” olyannyira fontosak, hogy azok védelme érdekében a 7-es cikkely szerinti eljárás kiterjedhet a kizárólagos tagállami hatásköri területekre is.

Ez a fajta „lopakodó” jogkörbővítés azonban semmibe veszi a tagállamok szuverenitását, így ellentétes az Unió alapelveivel és rámutat arra, hogy jelen esetben valójában nem jogállamiság-, hanem szuverenitás-vitáról van szó. Az ilyen viták megítélésekor pedig meggyőződésünk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül: az Európai Unió önmagában nem cél, hanem eszköz, mely a tagállamok javát kell, hogy szolgálja.

A teljes elemzés ezen a linken olvasható.

hirado.hu
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • II. menet – Szakács és Ungváry visszatért a szorítóba
    Akiket idéznek és akiket nem. Valóban minden az idézettségen múlik?
  • Működött a Fidesz ultimátuma Lánchíd-ügyben
    Karácsony Gergely bejelentette: akár napokon belül elkezdődhet a Lánchíd felújításához szükséges tenderek kiírása. A baloldali főpolgármester ATV-ben tett nyilatkozata azután került adásba, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett: a kormánypártok arra kérik a kormányt, vegye kézbe a Lánchíd felújítását, ha rövid időn belül nem lép a főváros.
  • A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
    A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
MTI Hírfelhasználó