Jogi képtelenség a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása
Az Európai Parlament (EP) kedden vitázott, majd szerdán szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentésről. A plenáris ülésen 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők a dokumentumot. Szakértők szerint az EP-képviselők többsége valószínűleg nem is olvasta a jelentést. A hetedik cikk szerinti eljárás ugyanakkor egy komoly eljárás, súlyos következményei is lehetnek.
2018. szeptember 14. 00:23

A szavazás során a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak Az alapítószerződések az EP-szavazások kapcsán csupán annyit mondanak ki, hogy amennyiben a szerződések másképp nem rendelkeznek róla, akkor az képviselők a leadott szavazatok többségével döntenek. Ez a főszabály – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: ehhez képest kivételt képez a hetedik cikk szerinti eljárásban történő szavazás. Ebben az esetben ugyanis nem a leadott szavazatok többsége, hanem a leadott szavazatok kétharmada számít, ami egyúttal az összes képviselő több mint felét is kell, hogy jelentse. Ez egy kivételes szavazás a szerződésekben – fejtette ki a szakértő.

 

Strasbourg, 2018. szeptember 12. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A határozatképesség a fő szempont?

Az Európai Parlament jogi szolgálata szerint nem kell beleszámítani a tartózkodó szavazatokat, azoknak ugyanis csak a határozatképesség szempontjából van jelentőségük. A szakértő szerint két dologból indulhattak ki a szolgálat tagjai. Az egyik, hogy a szerződések logikájából az következik, hogy a tartózkodás nem lehet akadálya a döntés meghozásának, azokat nem kell beleszámolni.

Főszabály szerint az eljárási szabályzat azt mondja, hogy az EP akkor döntésképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van – ez 250 képviselő. „Tegyük fel, hogy 250 ember ott van az ülésteremben, abból 247-en tartózkodnak, ketten igent nyomnak, egy képviselő nemet. Amennyiben a jogi szolgálatnak igaza van, akkor a főszabály szerint akár az a két képviselő is döntést hozhat” – feltételezte a szakértő. Ezzel a példával szeretett volna rávilágítani arra, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása igencsak jogi nonszensznek tűnik, majd hozzátette: ezek ellenére természetesen a másik oldalon is számos érv sorolható fel. Tóth Norbert kijelentette: amennyiben az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, mindenképpen állást kell foglalnia ebben a kérdésben.

Változó vélemények

Ádám Attila ügyvéd, EU-jogász szerint igenis be kell számítani a tartózkodó szavazatokat is a döntésbe. Elmondta, a leírt szabály teljesen egyértelmű, még joghézagot sem hagy maga után. Az ügyvéd idézte a szabályt: „a szavazásra bocsájtott szöveg elfogadásának illetve elutasításának a megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a szerződések különleges többséget írnak elő”.

Egyértelműen látszik, hogy nem a parlament határozatképességéhez kell az, hogy figyelembe vegyék a tartózkodókat – hangsúlyozta a szakértő.

Jogorvoslat?

Az ügyvéd tájékoztatott: a szavazás után lehetőség van ügyrendi kifogást tenni a szavazás érvényességével kapcsolatban. Ebben az esetben fel lehetett volna vetni azt a dolgot, hogy abszolút a parlamenti szabályzat rendelkezéseit megsértve történt az eredmény megállapítása. Ebben az esetben az elnöknek formális döntést kellett volna hozni.

Ádám Attila szerint a jelenlegi esetben jogorvoslati lehetőség nincs.

Az EP-képviselők többsége valószínűleg nem olvasta a jelentést – jelentette ki Tóth Norbert. Véleménye szerint az az állítás, miszerint sok képviselő felkészületlen, igaz, hozzátette: tisztelet a kivételnek.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: a hetedik cikk szerinti eljárás egy komoly eljárás, komoly következményei is lehetnek. Az, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmaz a jelentés, olyan szintű igénytelenséget mutat, ami megengedhetetlen egy ilyen intézményben és egy ilyen jelentés kapcsán.

A műsorban elhangzott a felvetés, miszerint miért nem vizsgálják meg az Európai Parlamentben azt a 108 oldalas jelentést, amelyet Orbán Viktor is említett felszólalásában, amely leírja a jelentés tévedéseit. Tóth Norbert ennek kapcsán elmondta, ha magát a jelentést sem olvasták el a képviselők, akkor ezt a tájékoztatót miért olvasnák.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó