Jogi képtelenség a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása
Az Európai Parlament (EP) kedden vitázott, majd szerdán szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentésről. A plenáris ülésen 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők a dokumentumot. Szakértők szerint az EP-képviselők többsége valószínűleg nem is olvasta a jelentést. A hetedik cikk szerinti eljárás ugyanakkor egy komoly eljárás, súlyos következményei is lehetnek.
2018. szeptember 14. 00:23

A szavazás során a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak Az alapítószerződések az EP-szavazások kapcsán csupán annyit mondanak ki, hogy amennyiben a szerződések másképp nem rendelkeznek róla, akkor az képviselők a leadott szavazatok többségével döntenek. Ez a főszabály – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: ehhez képest kivételt képez a hetedik cikk szerinti eljárásban történő szavazás. Ebben az esetben ugyanis nem a leadott szavazatok többsége, hanem a leadott szavazatok kétharmada számít, ami egyúttal az összes képviselő több mint felét is kell, hogy jelentse. Ez egy kivételes szavazás a szerződésekben – fejtette ki a szakértő.

 

Strasbourg, 2018. szeptember 12. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselők a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A határozatképesség a fő szempont?

Az Európai Parlament jogi szolgálata szerint nem kell beleszámítani a tartózkodó szavazatokat, azoknak ugyanis csak a határozatképesség szempontjából van jelentőségük. A szakértő szerint két dologból indulhattak ki a szolgálat tagjai. Az egyik, hogy a szerződések logikájából az következik, hogy a tartózkodás nem lehet akadálya a döntés meghozásának, azokat nem kell beleszámolni.

Főszabály szerint az eljárási szabályzat azt mondja, hogy az EP akkor döntésképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van – ez 250 képviselő. „Tegyük fel, hogy 250 ember ott van az ülésteremben, abból 247-en tartózkodnak, ketten igent nyomnak, egy képviselő nemet. Amennyiben a jogi szolgálatnak igaza van, akkor a főszabály szerint akár az a két képviselő is döntést hozhat” – feltételezte a szakértő. Ezzel a példával szeretett volna rávilágítani arra, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása igencsak jogi nonszensznek tűnik, majd hozzátette: ezek ellenére természetesen a másik oldalon is számos érv sorolható fel. Tóth Norbert kijelentette: amennyiben az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, mindenképpen állást kell foglalnia ebben a kérdésben.

Változó vélemények

Ádám Attila ügyvéd, EU-jogász szerint igenis be kell számítani a tartózkodó szavazatokat is a döntésbe. Elmondta, a leírt szabály teljesen egyértelmű, még joghézagot sem hagy maga után. Az ügyvéd idézte a szabályt: „a szavazásra bocsájtott szöveg elfogadásának illetve elutasításának a megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a szerződések különleges többséget írnak elő”.

Egyértelműen látszik, hogy nem a parlament határozatképességéhez kell az, hogy figyelembe vegyék a tartózkodókat – hangsúlyozta a szakértő.

Jogorvoslat?

Az ügyvéd tájékoztatott: a szavazás után lehetőség van ügyrendi kifogást tenni a szavazás érvényességével kapcsolatban. Ebben az esetben fel lehetett volna vetni azt a dolgot, hogy abszolút a parlamenti szabályzat rendelkezéseit megsértve történt az eredmény megállapítása. Ebben az esetben az elnöknek formális döntést kellett volna hozni.

Ádám Attila szerint a jelenlegi esetben jogorvoslati lehetőség nincs.

Az EP-képviselők többsége valószínűleg nem olvasta a jelentést – jelentette ki Tóth Norbert. Véleménye szerint az az állítás, miszerint sok képviselő felkészületlen, igaz, hozzátette: tisztelet a kivételnek.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: a hetedik cikk szerinti eljárás egy komoly eljárás, komoly következményei is lehetnek. Az, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmaz a jelentés, olyan szintű igénytelenséget mutat, ami megengedhetetlen egy ilyen intézményben és egy ilyen jelentés kapcsán.

A műsorban elhangzott a felvetés, miszerint miért nem vizsgálják meg az Európai Parlamentben azt a 108 oldalas jelentést, amelyet Orbán Viktor is említett felszólalásában, amely leírja a jelentés tévedéseit. Tóth Norbert ennek kapcsán elmondta, ha magát a jelentést sem olvasták el a képviselők, akkor ezt a tájékoztatót miért olvasnák.

hirado.hu - Kossuth Rádió
megmondó
„Tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel” – így kell harcolni a „klerikális reakció” ellen. Ezt maga Kádár János fogalmazta meg egy pártgyűlésen.
  • Mindhalálig Őszöd
    Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
  • Olaszliszka, Badacsony – ne legyen harmadik
    Megnevezni sem tudjuk a veszélyt: vagy nincsenek szavak, vagy volnának szavak, de azokat nem szabad használni, mert tiltja a PC.
  • Csatlakozás a hősökhöz
    Tényleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, de még mennyire. És azok a hazafiak, a hősök, akik ezt ki merik mondani.
  • Szépséges szerelmetes Judith
    Nagyot alkottál, világpolitikai tényező lettél, és büszke is vagy rá.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI