Orbán Viktor: A következő csata
A miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt: az új brüsszeli terv az, hogy ha már Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. „El akarják tőlünk venni a kapukulcsot” – fogalmazott.
2018. szeptember 14. 09:43

Az Európai Parlament képviselőit „kellő tisztelettel, de kifutó kollekciónak kell tekinteni”

Én jelen voltam, a külső megfigyelőkkel ellentétben a bőrömön tapasztaltam, hogy hogyan állnak a dolgok – kommentálta a magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban azt, hogy az Amnesty International történelmi napnak nevezte a Sargentini-jelentésről szóló szavazás napját.

Amit a magyar emberek láttak kedden és szerdán, az volt a múlt, az Európai Parlamentet kellő tisztelettel, de kifutó kollekciónak kell tekinteni, mert májusban távoznak, és új képviselőket választanak az emberek – szögezte le.

Orbán Viktor egyértelműnek nevezte, hogy az EP-ben bevándorláspárti többség van, céljuk, hogy népességcsere történjen, az EU problémájára úgy akarnak válaszolni, hogy bevándorlókontinenssé teszik Európát. Úgy fogalmazott: a mi hazánk a migránsútvonal közepén van, a délről feláramló migránsok csak rajtunk keresztül juthatnak be az EU-ba, ezért nekünk kellett nemet mondani. Mi azt mondtuk, hogy meg kell állítani őket, meg is állítottunk és hazánk a migrációval szembeni ellenállás jelképévé vált.

Elvennék tőlünk a határőrizetet

A Sargentini-jelentéssel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „volt már ilyen, azt úgy hívták, hogy Tavares-jelentés”, amely akkor született, amikor Magyarország hazaküldte a multikat. Azt a jelentést – mondta a miniszterelnök – elfogadta az EU. Azonban ahogy ez, úgy a Sargentini-jelentés sem jelent semmilyen veszélyt Magyarország számára.

„Most pedig a szöget keressük, amelynek ki kell bújni a zsákból”, a „szög” pedig az, hogy Angela Merkel Macronnal való találkozásakor ultimátumot intézett Európához. A kancellár azt mondta, hogy a schengeni övezet külső határán található európai peremországoknak át kell adniuk határőrizetük egy részét Brüsszelnek – emlékeztetett. „A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből. És ne legyenek illúzióink: be fogják engedni a migránsokat” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországot meg akarják bélyegezni, a magyar ellenállást meg akarják gyengíteni.

Hazánk reagált a vádakra

Orbán Viktor Judith Sargentini azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a magyar kormány nem tudott érdemben reagálnia a jelentésbe foglalt vádakra, azt mondta: beadásra került egy több mint száz oldalas dokumentum, amely észrevételeket tartalmaz a jelentéssel kapcsolatban. A Sargentini által jegyzett jelentésében harminchét olyan pont van, amely nyilvánvalóan ténybeli tévedés – fűzte hozzá.

A miniszterelnök úgy látja, hogy a bevándorlásról szóló küzdelem a meghatározó, mert ez dönti el az EU jövőjét. „Vannak bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek. Bevándorláspárti az EP-ben ülők nagy része, a baloldali magyar képviselők is” – mondta. A jobboldalon a kormányfő szerint megosztó a helyzet, ott van a konzervatív és a radikális frakció – ők is hazánk mellett szavaztak. „Ők a saját sorsukról szavaztak, és ezzel a bevándorlásellenes Magyarországot támogatták” – mondta.

Van, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenfelét, mint ahogy hazáját szereti

Azokkal a magyar ellenzéki képviselőkkel kapcsolatban, akik megszavazták a Sargentini-jelentést, a miniszterelnök azt mondta: vannak dolgok, amiket sosem fognak megérteni a „magaféle emberek”. Kijelentette: elfogadja, hogy az ellenzék el van keseredve, hiszen háromszor vesztettek el választást egymás után. Úgy vélte azonban, hogy ez nem nagy tragédia, hiszen a Fidesz is veszített választást, egymás után kétszer.

Hozzátette, megérti, hogy nem dobálják örömükben a kalapjukat az ellenzéki képviselők, és megérti, hogy egy ilyen küzdelemben – ami a politikában jellemző – indulatok és érzelmek is vannak, és ez természetesnek vehető. „De az, hogy amikor a hazánkról van szó, akkor a velünk szembeni gyűlöletnél nem fontosabb a hazájuk, az megrendítő” – tette hozzá Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: „ez egy kommunista tempó”, és annál az embernél, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenségét, mint ahogyan a saját hazáját szereti, ott baj van.

Arról is beszélt, hogy volt még egy vita az EP-ben arról, hogy miről is szól a jelentés. „Magyarországot ítélik el vagy a magyar kormányt?” – tette fel a kérdést, amelyet meg is válaszolt: habár angolul van a jelentés címe, az nem nehéz megérteni. Ez alapján pedig a jogállamiság problémáiban Magyarországot jeleníti meg a jelentés, mint „vétkest”, és nem a magyar kormányt. „Nincs mit vitázni. A támadás Magyarország ellen irányul, ezt a cím definiálja” – közölte.

A következő csata neve: Ki védi Magyarországot? 

A miniszterelnök hozzátette, eddig is lehetett tudni, hogy mely képviselők nem osztják a magyar kormány álláspontját a migrációról. Leszögezte, az Európai Parlament nagyobb része, azaz 115 bevándorlásellenes, és 85 bevándorláspárti. Hozzátette, a bevándorláspártiak alapvetően a német és a német övezethez tartozó emberek, ebben „nincs min meglepődni”. Politikai kuriózumnak nevezte, hogy a németek mind Magyarország ellen szavaztak, kivéve a bajorokat: az EP-ben öt bajor képviselő van, ebből négy mellettünk szavazott. Egyetlen bajor szavazott Magyarország ellen, ő a vezetőjük, és az Európai Bizottság következő elnöke akar lenni – tette hozzá.

Azzal kapcsolatosan, hogy az osztrák képviselők is Magyarország ellenében tették le voksukat, Orbán Viktor úgy vélekedett: Sebastian Kurz osztrák kancellár egy fiatal ember, aki hirtelen „beleesett” egy zűrzavaros vitába. Úgy fogalmazott: bár egy családban a sógorság a legbonyolultabb kérdés, „mi sógorok vagyunk”. „Az biztosnak tűnik, hogy aki velünk van, az ellenünk szavazott. Az osztrákok Magyarország ellen szavaztak” – kommentálta.

Érdekesnek nevezte ezzel szemben, hogy a románok többségükben Magyarország mellett szavaztak, pedig „viharvert viszony van a két ország között”. Orbán Viktor megjegyezte, nagy tanulság, hogy milyen összefüggésben érdemes gondolkodni a szomszédainkról.

Az ügy jelentősége napról napra csökken

A közeljövő ügyeiről a miniszterelnök úgy vélekedett: a Sargentini-jelentés most lekerül a napirendről vagy hátrébb sorolódik, és az ügy jelentősége napról napra csökken. Felhívta a figyelmet azonban, hogy Angela Merkel legújabb terve, hogy a peremországok, mint Magyarország átadják a határvédelem egy részét Brüsszelnek. „A következő csata neve: Ki védi Magyarországot? Ezt a csatát eddig jól nyertük. El akarják venni tőlünk a kapukulcsot. Ez a következő csata, amit meg kell vívnunk” – hívta fel a miniszterelnök a figyelmet a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

hirado.hu - MTI - Kossuth Rádió 180 perc
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó